Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-10 / 32. szám
KOTK8 MAI ARA lOO© KOttONA Békéscsaba, 1926 február 10 Szerda 53-ik évfolyam, 32-ik szán SME6YEI KOZLOHT POLITIKAI JHPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Rakovszky válaszolt Vázsonyinak Nem igás, hogy cenzurálták telefonját és őt megfigyelték Budapest, febr. 9. A nemzetgyüles mai ülését fél 12 órakor nyitotia meg Szcitovszky Béla elnök, eki a szokásos elnöki bejelentések utón jelenlette, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter kiván szólani. Mondjon le I Kiáltották állandóan a belügyminiszter felé, aki a nagy zajtól hosszú ideig nem tudott szóhoz jutni. Halljuk I Halljuk 1 Kiáltották folytonosan a kormánypártról. A tömeges közbeszólásokat alig lehet érteni. Menjenek Zalaegerszegre I Kiállotta Podmaniczky Endre báró a szociáldemokraták felé. Valami ujabbat. Kiált át Dabasi Halász Monc az ellenzékhez, miközben a baloldal állandóan azt ismétli: Lemondani 1 Lemondani I Rakovszky: Vázsonyi a nemzetgyűlés utolsó ülésén azt mondotta, hogy „furcsának tartom, hogy az ember telefonja a frankhamisítás óta állandóan cenzúra alatt van." (Nagy zaj a baloldalon.) Azt is mondolta, hogy lakása és irodaja körül az elmúlt napokban titkosrendőrök ólálkodtak és azzal végezte beszédét, hogy nem tartozik azok közzé, akik alaptalanul szoktak rágalmazni. Vázsonyi ezen kijelentéseire kötelessége válaszolni. A kereskedelemügyi miniszter, aki az emiitett ülésen jelen volt, nyomban tiltakozott Vázsonyi állításai ellen és hogy telefonja cenzúra alatt van, azt határozottan! megcáfolta. Esztergályos : De levélcenzura van I Nagy zaj a kormánypárton. Ha telefoncenzura nincs, akkor hát levél cenzúra van. Kiáltják Esztergályos felé. Rakovszky Iván: Kötelességének tartja a maga részéről a leghatározottabban kijelenteni, hogy nincs telefon cenzúra. Vázsonyi bizonyára a mellék zörejekből von le olyan következtetéseket, amik a valósággal ellenkeznek. E szavaknál lép be a terembe Bethlen István gróf miniszterelnök, akit a kormánypárt nagy éljenzéssel fogad. A miniszterelnök a jobboldal állandó ovációja közben foglalja el a helyét. Rakovszky Istvén, aki szintén ekkor érkezik a terembe, indulatosan kiáltja Bethlen felé : Pusztuljon I Ami óriási felháborodást vélt ki a kormánypárton. Ismét hosszasan tartó tapssal tüntetnek a miniszterelnök mellett. Podmaniczky azt kiáltja Rakovszky Istvánnak: Menjen a csehekhez. Rakovszky Ivén: Azok, kik a hivatalos cáfolat dacára fentartják ilyen állításaikat, ne tegyenek olyan kijelentést, hogy nem szoktak alaptalanul vádolni. A másik állítása Vázsonyinak az, hogy megfigyelés alatt állott. (Nagy zaj a baloldalon. Hegymegi Kiss Pál: Most jön a Saueiwein bomba.) A tényá lás a következő : Janár 25 én Hetényi főkapitányhelyetles telefonon jelentette neki, hogy bizalmas értesülése szerint Saueiweint bizonyos körök inzultálni akarják, Ezt minden körülmények között meg kellett akadályozni, ezért Hetényi Sauerweinnal is közölte ezeket a híreket és megkérte, hogy engedje meg, hogy személybiztonságának megóvása céljából detektívek kisérhessék, Sauwerin ezt köszönettel vette tudomásul és kijelentette, hogy igyekezni fog ugy mozogni, hogy a deteklivek közelében maradhassanak. Január 25-én Vázsonyi ebéden látta vendégül Sauerwennt. Ez alatt az idő alatt tartózkodtak a detektívek Vázsonyi lakása körül, nem azért, hogy Vázsonyit megfigyeljék, hanem, hogy az ő barátjának és vendégének személybiztonságára őrködjenek. (Nagy zaj a kormánypárton. Szégyen gyalázet! kiáltják az ellenzék felé. Vázsonyi és Sauerwein 1 Most már megvan a kapcsolat 1 kiáltják közbe gúnyosan. Szép vezérük van. Ellensegeinkkel paktálnak I és hasonló közbeszólások hallatszanak.) Rakovszky Iván : Ha Vázsonyinak legközelebb az a gyanúja támad. hogy lakása körül detektívek tartózkodnak, forduljon a legközelebbi rendőrőrszemhez igazoltasad le az illetőket és meg fog győződni az ellenkezőjéről. Vázsonyit nem fogja senki figyeltetni, hacsak véletlenül ő maga nem kéri azt személyének biztonsága szempontjából. Máskor, ha vádakkal áll elő Vázsonyi, előbb alaposan győződjék meg azok igazságéról — fejezte be szavait Rakovszky. Öcsöd elszakadásának kényszerítő okai Páczay Mihály ny. igazgató-tanító levele Vasárnapi számunkban hírül adtuk már a vármegyénk rossz közlekedési viszonyaiból., eredő fájdalmas szenzációt: Öcsöd elszakadását. E híradásunkat kiegészítjük az alábbi sorokkal, melyek egy derék, hazája sorsáért aggódni soha meg nem szűnő, öreg magyar tanitó lelkéből fakadtak s éles világításba helyezik egyrészt az elszakadási mozgalmat, másrészt az általunk már annyira ostorozott közlekedési viszonyok minden nyomorúságát. Itt adjuk szószerint a levelet: „Olyan nehéz időben, mint amelyet a magyar nemzet mai generációja él, szinte fájón hat mindaz, mi a társadalmi egység bontásóra irányul és mégis vetődnek fel olyan kérdések, az idő és helyzet okozta események, alakulatok, melyeknek igazságát, jogosságát el kell ismernünk ; mert a boldogulás a mindenirányu erősbödés csiráit rejti magában. Ilyen., napirendre került esemény, hogy Öcsöd nagyközség Békésmegyéből kebeleztessék Jásznagykunszolnok megyébe. Ez az eszme, ez a végy nem ujkeletü; negyedszázad előtt már volt napirenden, ugyanazon okok kényszeritették községünk lakóit ily irányú törekvésre, cselekvésre, mint napjainkban, csak hogy most az élet egész küzdelmeinek megvivhatása ösztönzi cselekvésre a lelkeket. Csekélységem e sorok irója egy emberöltőn át ismerte a multat, Zürichben a magyar koronAt 72 65. el jegyezték. látja a jelent; tudom, a történelmi nagy magyar nemzeti mult hiv megbecsülése, az ahoz való törhetetlen ragaszkodás, hozhatja meg egyszer egy gigászi küzdelmekkel, herosi fentköltséggel magyar nemzeti dicsőségünk fényét. Ily isteni vágyhoz pedig teljes nemzeti egység kell, mert csak akkor lesz erőnk. És mégis kénytelen vagyok elismerni az Öcsöd község Békésmegyéből kiválására irányuló törekvés jogosságát, igazságosságét, szükségszerűségét: 1. mert nem a járás, nem a vármegye adminisztrációja iránti ellenőrzésből: tehát az egységmegbontására törekvésből ered, 2. mert semmiféle szsmélyi motívumot, politikai agitációt e törekvésben nem találok. 3. mert 13 vármegyére nyomorított országunkban Öcsöd község közgazdasági, kulturális és közegészségügyi létét önereje kifejtése mellett, csakis a szomszéd Jásznagykunszolnok vármegyébe bekebelezéssel találhatja fel és érheti el. Nem Békésvármegye mindnyájunk által, nemcsak tisztelt, de szeretett vezetősége e mozgalom okozója, hanem maga a természet, maga a profán élet, melynek gyakori mostohasága ellen naponként harcot vívunk. Vessünk hát egy pillantást, hogy vájjon csakugyan a természet, a profán élet mostohasága ellenigyekszik-e erőit kifejteni a községi képviselőtestület mindannyiunkért; mikor egyetlenegy tisztviselői szavazat ellenében, egyetemlegesen a Jásznagykunszolnok vármegyéhez csatolásra szavazott? Legyen bármily példásan mintaszerű Békésmegye adminisztrációja, Gyula és Öcsöd távolságát rövidebbre a 70 km.-nél nem csinálhatja. Ezzel szemben Szolnok 50 km. távolsága áll, Gyors vasúti közlekedéssel sem segíthet, sem a vármegye, sem Gyula székhely a három napi oda-vissza utazás, szállás, napi ellátás mizériáin. Exemplum mittit. Szolnok—Budapest-felé sincs 10 km nél közelebb vasútja Öcsödnek ; mégis a három nap három 24 órájában háromszor meg lehet járni Budapestet; tehát ha Szolnok volna Öcsödnek is megyei székhelye, egyugyanazon három nap alatt, mellyel Gyulát kínosan, lélekszakadva járta, járja: szolnoki és budapesti ügyeit nyugodtan intézheti. Mi .történt csak 40 évnyi időben Öcsöddel Békésmegyében a vasútépítés terén nem hánytorgatom, csak azt tudom, jó néhányszor lenyelette a békát, hol a közöny, hol a semmibevevés. Tanyarendszerből vasúttal biró községek fejlődtek az . orosházai és szarvasi vonalon; Öcsöd félszázad alatt eljutott a Mádi zsidó sorsára. Igaz ebben már van egy csomó subjektivum is, ugy a járás, mint a megyével szemben. Nem lehet hát hibáztatni egy élni vágyó, élni tudó nagyközséget, ha a maga közgazdasági, kulturális, közegészségügyi kárán okulva, keresi a törvény keretein belül azt a kiutat, melytől még a jövőt, több boldogulást remélhet s ezt a természetadta közelebbségi viszonyban keresi. A kormánynak és a törvényhozásnak módjában áll : rekompenzálja Békésmegyét Dévavényával, mert ez Gyulához van közelebb ; Öcsödöt kebelezze Jásznagykunszolnokmegyéhez, mert ez Szolnokhoz van közelebb. Ne csináljanak a vármegyék közt magyar trianoni határokat, inkább segítsék elő észszerüséggel IS vármegyénk községi életérdekeit, hogy a nagy trianoni országos falak ledönthetők legyenek. Az idő annyi történelmi tradíciónkat változtatta avulttá, hogy könyörögni kell a 13 vármegye vezetőségéhez, helyezze a tradíciók fölé — a községek boldogulhatásót, mert senyvedő, stagnáló községekből nyomorgó vérmegyék, nyomorgó vármegyékből csak koldus ország lehet, mit tradiciókkal meg nem változtathatunk soha. P. Három milliárd az árvízkárosultaknak Budapest, febr. 9. A békési árvízkárosultak javára a gyűjtés eddig 3 milliárdot eredményezett. A még hiányzó 18 milliárdot országos gyűjtés utján kívánja megszerezni a segitőbizottság,