Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-05 / 3. szám

Békéscsaba 1926 ianuár 5 Kedd 53-ik évfolyam, 3-ik szám u i i i -1 1 1 - ­BEKESM I0ZL0NY POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Fiiippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Windischgraefz herceget letartóztatták. Nádossy] orsz. főkapitány ellen fegyelmi s A frankhamisítás szenzációja I w » »' w w' Csütörtökre vagy péntekre f)ivják össze a Házat a trianoni árviz ügyében Budapest, jan. 4. Bethlen István gróf miniszterelnök délután két órakor fogadta Szitágyi Lajost, akivel a Ház összehívásáról és az ezzel kapcsolatos demonstrá­cióról folytatott megbeszélést. Er­iesülésünk szerint Szilágyi Lajos honorálta a miniszterelnök állás­pontját s eszerint a nemzetgyűlés összehívása, amelyet eredetileg keddre terveztek, előreláthatólag csak csütörtökön vagy pénteken fog megtörténni. Politikai körökben biztosra ve­szik, hogy az árvizveszedelem ügyében összehívott nemzetgyüléj tanácskozása kizárólag a nemzeti •katasztrófának a kérdésével fog foglalkozni és nem kevernek bele a vita anyagába semmi olyan kér­dést, amely az egységes demonst­rációt gyengíthetné. Ma délután öt órakor Bethlen István gróf miniszterelnök vezeté­sével a kormány tagjai miniszter­tanácsot tartanak, amelyen az ár­vizveszedelemmel kapcsolatos se­gélyezések kérdését is megbe­szélik. JJz árvízkárosultak segélyezése Kecskemét, jan. 4- Kecskemét -város törvényhatósági bizottságá­nak most tartolt havi rendes köz­gyűlésén Fáy István főispán meg­emlékezett a TiSza mentén és a Körös mentén pusztító nagy ár­vízről és bejelentette, hogy január •első napjaiban rendkívüli köz­gyűlést hiv egybe, amelyen egye" dűli tárgyul az árvizsujtotta vidé­kek .segélyezéséről szóló tanácsi javaslatot fogja tárgyalni. 71 román trónörökös ügye Bukarest, jan. 4. A trónörökös lemondása teljesen távol áll min­den katonai vagy politikai inditó •okoktól. Mardarescu tábornok had­ügyminiszter lemondott. A mai napon a kamara is összeül és elfogadja a trónörökös lemondásét és Mihály hercegnek trónörökössé deklarálását­Bukarest, jan. 4. Károly, lemon­dott trónörökös, feleségéhez leve­let intézett, amelyben közli, hogy a házassági közösséget felbontja és hozzájárul a válási kereset benyújtásához. Atyjához, aromán királyhoz intézett ujabb levelében engedélyt kért arra, hogy a Mo­nastirianu nevet vehesse fel. Pártközi értekezlet az ármz ügyében A frankhamisítás ügyét külön ülésen tárgyalják ­Mégsem hívják össze a Házat ? Budapest, jan. 4. Ma délelőtt 10 órakor összeült a pártközi érte­kezlet, amelyen a többségi párt­vezéreken kivül a liberális pártok részéről Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos, Rassay Károly és Ruppert Rezső, a szo­cialisták részéről Peidl Gyulai a fajvédők részéről Gömbös Gyula, a ker. gazdasági pártból Ernst Sándor, a ker. szocialista pártból Haller István vettek részt. A libe­rális ellenzék és a szociáldemo­krata párt ragaszkodik ahhoz a kívánságához, hogy a frankhami­sítás ügyében is üljön össze a Ház, nincs azonban kifogásuk az ellen, hogy ezt a kérdést külön ülésen tegyék szóvá. Az ülés után Szci­tovszky Béla házelnök összeköt­tetésbe lép gróf Bethlen István miniszterelnökkel, hogy a Ház összehívására az intézkedéseket megtegye. Hirszerint a kormány nem tartja szükségesnek a Ház összehívását az árvízkatasztrófa ügyében. Mivel a román területen történt gátsza­kadás következtében nálunk 16 ezer holdat öntö't el a viz, odaát pedig majdnem fél Erdély viz alatt van, a magyar területen be­következett gátszakadás miatt pe­dig 31.000 hold került viz alá. Nyilvánvaló, hogy amikor nálunk is történt gátszakadás, nem lehet kizárólag a románokat vádolni, pláne amig nincsen bizonyítékunk arra, hogy a románok valóban át­vágták a gátat. A kormány ahhoz sem járulhat hozzá, hogy az ár­viz ürügye alatt egyesek alkalmat szerezzenek egy rendőri nyomo­zás alatt álló bünügy pertraktá­lására. Budapest, január 4. A minisz­terelnöknél tartott értekezlet fél 1 óra utón néhány perccel véget ért. Az értekezleten megjelent pártve­zérek kijelentése szerint a meg­beszélés szigorúan bizalmas volt es a résztvevők nem nyilatkoz­nak, azonban hivatalos kommüni­kében tájékozhatják majd a köz­véleményt. Értesülésünk szerint az értekezlet azzal az eredménnyel végződött, hogy az ellenzék tagjai egyelőre lemond'ak arról a szán­dékukról, hogy a nemzetgyűlés ugy az árvízkatasztrófa, mint a frankhamisítás ügyében ülést tart­son. Azt az értesülést kaptuk, hogy azon a miniszterelnök kijelentései megnyugtatóan hatottak ugy az ár­vizveszedelemmel, mint a frank­hamisítás ügyével kapcsolatosan. Budapest, január 4. Bethlen István miniszterelnök a legnagyobb energiával akarja kinyomoztatni a frankhamisítás összes magyaror­szági vonatkozásait, sőt egyesek ugy tudják, hogy a miniszterelnök egyenesen állását köti a hatósági eljárás eredményéhez. Az árviz Vésztőn és Qyulavárin állandóan apad A gyulavárii árterületen már nagy területek szabadultak fel — Uj veszély — a talajvíz Az árviz az esős idő ellenére látható mértékben apad. Az átvá­gásokon keresztül ugy Vésztőn, mint Gyulavárin rengeteg vizmeny­nyiség hagyja el az árterületet, különösen azóta, hogy a Körösök vize is lényegesen vissza süllyedt medrébe. Gyulavárin már akkora vizmeny­nyiséggel csökkent az ár, hogv a pontonnal való közlekedés Gal­vácson át a demarkáció felé nem is lehetséges, sőt estig lehet hogy Dénesmajoron át is megszűnik a ponton közlekedés. Ha a lecsapolás ebben a tem­póban történik továbbra is, ugy remélhető, hogy a hó vége fele az árterület teljesen felszabadul, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az elvetett buza mindenütt meg is marad, mert szerencsére a viz csak nagyon jelentéktelen meny­nyiségü iszapot, inkább laza ho­mokot rakott le a földeken. Igen nagy munkát igényel azon­ban a talajvíz levezetése, mert ez a kiöntéstől eltekintve, az egész megyében katasztrofális magassá­gokat ért el. Már most gondolkoznak a gaz­dák arról, hogy miféle árkolásokat kell majd végezni, hogy a vetésen sokhelyen 25—30 cm. magasan álló talajvizet levezethessék. Hogy milyen kivételesen maga­san áll a talajvíz, bizonyítja egy­pár mérés, melyek alapján egyes pincékben évek óta tapasztalt leg­magasabb vízállás 20—30 cm. volt, ma ugyanezen pincékben a vízállás 70—90 cm! De van olyan pince is, ahol már a pinceablakokon az uccára öm­lik ki a viz. A lakosság teljesen tanácstala­nul áll az alattomos ellenséggel szemben. A vésztői árviz mai helyzetje­lentése a következő : Vésztőről jelentik 12.15-kor. A helyzet javulóban van. 2.5 cm-es apadás eszlelhető, aminek oka az, hogy Szakállnál a Körös jelenté­kenyen apad, az 5 bevágáson ke­resztül pedig a viz állandóan fo­lyik vissza a medrébe. Temesváry Imre az árvízről Budapest, jan. 4. Temesváry Imre, a szeghalmi kerület képvi­selője tegnap érkezett vissza az árvizsujtotta területről Budapestre. Tapasztalatairól a következőket mondotta : — Bejártam az árvízkatasztrófa legnagyobb részét. Ma már a leg­jobb kilátással nézhetünk a jövő elé és véleményem szerint a ve­szély elhárítottnak tekinthető. Le­hetetlenség meg nem emlékeznem utász katonáink önfeláldozó ma­gatartásáról, akikéjtnapot egybe­véve, gyakran nyakig érő vizbert dolgoznak. Most látjuk be, hogy mily kevés katonáink létszáma. A Népszövetség ebből beláthatná, milyen katasztrófát jelent Magyar­országra nézve, a katonaságnak ilyen csekély számban való elő­írása. Reméljük, hogy a Népszö­vetség ebből az alkalomból is jobb belátásra fog jutni. n Tébe 250 milliót ad az árvízkárosultaknak Budapest, jan. 4. A Takarék­pénztárak és Bankok Egyesülete a mai napon Wei'ss Fülöp elnök elnöklete alatt teljes ülést tsrtott, amelynek egyetlen tárgya az ár­vízkárosultaknak nyújtandó segít­ség volt. A teljes ülés elhatározta, hogy az árvízkárosultak segítsé­gére 250 millió koronát szavaz meg, amiről a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete a minisz­terelnököt azonnal felterjesztésé­ben értesítette. 150 milliárd az árvízkár a megyében Budapest, jan. 4. A szombati minisztertanács előtt Mayer János földmivelésügyi miniszter kijelen­tette, hogy az árviz 550 tanyát, 150 szarvasmarhát, 300 sertést, 20 lovat és 15.000 aprójószágot pusz­tított el, ugy, hogy a kár 120—150 milliárd koronára becsülhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom