Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-31 / 247. szám

2 Békéscsaba, 1925 október 31 ÁDÁM ÁRUHÁZ CIPORAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN Tartós, kényelmes formájú iskolacipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! A Kamara átalakítóit székházának felavatása. A kereskedelmi és iparkamara épületén a nyár folyamán nagyobb átalakítási munkálatok történtek, elsősorban a kamara egy 400 személy befogadására alkalmes dísztermet létesített, azonkívül pedig épületének Deák Ferenc-uccai frontjára második emeletet húzatott. A kamara elnöksége ugy határozott, hogy átalakított székházát diszgyülés keretében kivánja felavatni, melyre meghívja Walkó Lajos kereskedelemügyi minisztert, aki lehetővé tette, hogy ezek a munkálatok a kamara épületén végrehajtassanak. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter tegnap telefonon arról értesítette a kamarát, hogy novemuer második hetében kíván Szegedre lejönni és kéri, hogy a.diszgyülés ennek a hétnek általa még később meghatározandó napján tartassék meg. A díszközgyűlésre a kamara meg fogja hivni területének különböző közigazgatási hatóságait, valamint a hivatalos és szabad érdekképviseletek vezetőségeit is. Varságh Béla meghalt Tegnap este Békéscsaba városának egyik legjelentősebb és hosszú életen át kimasló alakja dőlt ki az élők sorából A halotti irás, amely Varságh Béla immár bevégzett pályafutásának mozzanatait sorra veszi, ezen az egyenes és egyre szélesbedő, egyre dúsabb uton alig talál kiugró jelzőköveket, még kevésbé szeszélyes vagy viharos fordulókat. A Varságh Béla munkás élete olyan, mint a talajban meggyökeredzett, életerős, duzzadó facsemetéé : ha mellette állsz és figyeled, nem látod növekedését, csak idők multával veszed észre, hogy* áldást osztó, életet lehelő, termékenyítő és tóvlalutal nyújtó fává terebélyesedett. Az ő élete egybeforrott ennek a helynek városias fejlődésével, amelynek egyik legjelentősebb tápláló forrósa és irányitója volt. Azért is becsülte és szerető ragaszkodással tisztelte a már élemedő korú, de mindvégig friss energiájú öreg urat minden polgára, kicsije-nagyja ennek a városnak, ahol pedig természetes okoknál fogva alig vannak tekintélyek. A mi fiatal, de duzzadó városunkban a történelmi osztálynak nem voltak és nincsenek képviselői, aki itt naggyá lett, a maga tehetségének és szorgalmának szabad kifejtésével, nem a születési pozició, de a polgári erények utján fejlődött. És Varságh Béla személye a polgári erények legszebb megszemélyesítője volt. Tehetségével, szorgalmával és becsülettel vívta ki a maga tekintélyes polgári pozícióját s közéleti működése a város kulturális és közgazdasági fejlődését jelenti. Talán nincs Békéscsabának egyetlen kulturális intézménye, amelynek gyarapításában, kifejlesztésében, soknak megalapításában az elhunytnak oroszlánrésze van. És mint a város és környéke legrégibb és törzsökös pénzintézetének, a Békés-Csabai takarékpénztár egyesületnek félszázadon át igazgatósági tagja, majd elnöke, az egész város gyönyörű, lendületes gazdasági fejlődésériek irányitója és istápolója volt. Egyik tiszteletreméltó és kimagasló alakja volt annak a ma már multbatünt, munkás szabadelvű korszaknak, amely Nagymagyarországot valójában felépítette, de amelynek késő öregségére keserű megpróbáltatásul adatott ezt a hatalmas alkotást rombadőlni látni. Varságh Béla 1840 ben született Mezőberényben, ahol édesatyja Varságh János köztiszteletben álló, módos vaskereskedő volt. Anyja Marjalaky Karolin. A csalód később Békéscsabára költözött. Elemiiskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot Szarvason végezte, majd egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be. 1869-ben vette át gyógyszertárát Békéscsabán, amelyet egészen 1894-ig példás szorgalommal vezetett. Közben tevékeny részt vett a város minden kulturális és gazdasági mozgalmában, sőt 1894-től kezdve minden idejét kizárólag közéleti munkásságának szentelte. Megalapítója volt a mai leánygimnáziumnak, hosszú évtizedeken át részben elnöke, részben tagja a községi iskolaszéknek, az állami elemi iskolák gondnokságának és a Rudolf-gimnázium kormányzó bizottságának. Egyik megalapitója a csabai Muzeum-Egyesületnek. Részt vett a Békés Csabai takarékpénztár egyesület megalapításában, annak félszázadon át igazgató•sági tegja, illetve elnöke volt s mint ilyen nemcsak az intézet nagyianövelésében, hanem a pénzintézet révén egy csomó nagyipari vállalkozás megteremtésében is hervadhatatlan érdemeket szerzett. Temetése ma, szombaton délután fél 3 órakor lesz a BékésCsabai takarékpénztár egyesület épületéből, amely főleg élete utolsó éveiben lankadatlan munkásságának úgyszólván kizárólagos helye volt. Temetésén nemcsak a hatóságok, társadalmi egyesületek és érdekképviseletek, de Békéscsaba egész törzsökös polgársága megjelenik. A vasút melletti evang... temetőben fogják örök nyugalomra helyezni. Betörök kifosztottak egy szabömühelyt Negyven millió értékű ruhát és szövetet vittek el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökről péntekre hajló éjszakán vakmerő és nagyszabású betörés történt a belteren, a csendes és forgalomból kieső* Kiss Ernőuccán. Ismeretlen tettesek álkuicscsal és feszitővassal behatoltak egy szabómühelybe és anélkül, hogy garázdálkodásukat bárki is észrevette volna, a jól felszerelt műhelyt majdnem teljesen kifosztották. A Kiss Ernő-ucca l/i számú ház uccai frontján van a Csepregi Pál és Szikora János szabócég műhelye, amelyet egy nagyobb üveges ajtóval és az egész üzleti frontra zárható külső ajtóval lehet becsukni. Pénteken reggel, amikor fél 8 óra tájban az üzlet tanonca megbízást kapott a nyitásra, a fiu nagy megdöbbenéssel vette észre, hogy a külső ajtó tolózárjánál, amint a lépcső betonjába tolódik, feszegetés látszik, a belső ajtó pedig tárva-nyitva áll. A tanonc lelkendezve futott jelentést tenni a gazdájának, majd együttesen behatoltak az üzletbe, ahol nagy meglepetés várt reájuk. A padlón szerteszét hevertek a műhelyben levő kész, féligkész és javításra adott ruhák, felöltők és télikabátok ; a szövetek egyrésze a polcon, másrésze a padlón és a munkaasztalon volt szertedobálva, piszkosan, összegázolva. A műhelyben látható felfordulás és rendetlenség rögtön elárulta, hogy ott kellemetlen látogatók: betörők jártak. Amikor a cégtulajdonosok első meglepetésükből magukhoz térlek,, megállapították, hogy a betörők mintegy negyven millió korona értékű holmit vittek el a műhelyből. Elvittek két vadonatúj öltöny ruhát 6 millió korona értékben, 18 milliónyi bélés- és szövetórut különféle színekben, valamint két öltönyre félretett finom szövetet. Otthagytak ellenben egy nagyszerű télikabátot, amely egy tanáré és a próbababán állott, javítás céljából, ezenkívül nem bántották azt a két uj öltönyt sem, amely a fogason függött és csak a gombok, felvarrását várták. A betörést azonnal bejelenlették a rendőrségen, amely a nyomozást megindította. Megállapították, hogy a betörést több személy követhette el, mivel az elvitt holmik olyan súlyosak, hogy egy ember azokat nem bírta volna eh A betörés éjfél felé történhetett,, mert majdnem eddig az időtájig dolgoztak a műhelyben, egy éjfélkor hazatérő házbeli pedig még semmit sem vett észre. A betörők higgadtságéra és biztonságérzetére jellemző, hogy az üzletben villanylámpa mellett dolgoztak, minekutána az udvarra néző ablakot nagyobb szövetdarabbal fedték be* nehogy kihatoljon az áruló világosság. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja és valószínű, hogy a tettes, akit mór sejtenek, rövidesen hurokra kerül. Levente-otthont szeretnének létesíteni Csabán A városi testnevelési bizottság ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város testnevelési bizottsága Berthőty István dr. polgármester elnöklete alatt csütörtökön délután ülést tartott, amelyen a testnevelési vezető előterjesztette az 1926. évi költségvetést, ezenkívül számos más tárggyal is foglalkoztak. A költségvetési tervezet összesen 320 millió koronában kívánta megállapítani a testnevelésre kötelezettekre fordítandó évi kiadósok összegét. Ezt az összeget a bizottság hosszas tanácskozás után lecsökkentette 220 millió koronára, mivel azonban a városi költségvetésbe legfeljebb 150 millió korona fedezet illeszthető be erre a célra rendelkezésül, a hiányzó 70 millió korona pótlására a vármegyei testnevelési bizottságot fogják felkérni. A költségvetés javarészét a testnevelési oktatók óradijai teszik ki, mert a 78 oktató évi 84 órában foglalkozik a leventékkel és óránként 25.000 korona dijat élveznek. A bizottság ezután elbírálta a testnevelési kötelezettség alóli felmentést kérő kérvényeket. Körülbelül 100 kérvény került tárgyalás alá és azok túlnyomó részét az orvosi bizonyítványok alapján — betegség vagy munkaképtelenség címén — felmentették a kötelező oktatás alól. Szó volt ezután arról is, hogy Békéscsabán levente-otthont kellene létesíteni, ahol az ifjúság üres óráiban összejöhetne és olvasással és más szellemi szórakozással tölthetné el az idejét. Erre a célra azonban egyelőre megfelelő hely nem áll rendelkezésre. Otthon cél-