Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-20 / 237. szám

EGYES 825 AM ARA MOISOMA Békéscsaba, 1925 október 20 Kedd < 52-ik évfolyam, 237-ik szám POUTIKál NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. — "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: -Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. MacDonald frontot alkot a bolsevisták ellen Budapest, okt. 19. MacDonald volt angol munkáspárti miniszeter­elnök Budapesten tartózkodik. Pe yer Károly és Farkas István szo­cialista képviselők Büchler József párttitkárral és Vámbéry Rusztem­mel együtt ma délelőtt felkeresték a Hungária-szállodában és hosz­szabb megbeszélést folytattak vele. 11 órára értekezletre hivták össze a szociáldemokrata párt parla­menti frakcióját. Az értekezlet fog­lalkozott MacDonald budapesti utjának céljával is, aki hir szerint harcot kezd a bolsevisták ellenes a szélső jobboldali nacionalista megmozdulásoktól akarja megtisz­títani a II. Intarnacionáléhoz tar­tozó szocialista-pártokat. MacDo­nald előreláthatólag a ma délelőtt folyamán látogatást tesz Bethlen miniszterelnöknél, a délután folya­mán pedig több más politikai té­nyezővel keres érintkezést. Lehet­séges, hogy meglátogatja a szo­ciáldemokrata-pártot. Painlevé : „Uj korszak kezdődött" Nizza, okt. 19. A radikálisok nagygyűlésén Painlevé miniszter­elnök kijelentette, hogy minden államférfiú, aki nem akar határo­zottan közreműködni a béke fenn­tartásán, vagy bűnös, vagy lelki­ismeretlen. Kijelentette még a mi­niszterelnök, hogy a locarnoi egyezménnyel uj korszak kezdő­dött és most már szükség van valamennyi európai nemzet együtt­működésére. hogy az uj korszakot befejezéshez juttathassuk. A ma­rokkói ügyben kijelentette, hogy azok a békefeltételek, amelyeket Abd el Krim számára kidolgoztak, teljes autonómiát biztosítanak a 1 riff-törzsek és a dseballák számára. Békéscsaba város októberi közgyűlése A polgármester beszámolt párisi útjáról — Sürgetik a ház­helyek kiosztását — Ujabb tárgyalások az ipartestülettel a kért telek ügyében Pontosan 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést dr. Berthőty István polgármester, aki megemlékezett külföldi útjáról, annak a reményé­nek adva kifejezést, hogy szerzett tapasztalatéit a város javára fogja tudni gyümölcsöztetni. Dr. Fran­ciszky Lajos jegyző felolvasta a polgármester havijelentését, amely­nek végén megemlékezett a város nagynevű szülöttének, Zsilinszky Mihálynak haláláról. A közgyűlés a polgármester javaslatára az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvbe foglalta. A polgármesteri jelentéshez első­nek Kraszkó Mihály szólt hozzá, felvilágosítást kérve arra, hogy mi történik az útjavítási kőszállitások­kal. Varga E. András a városi főorvos szabadságolásénak ügyét teszi szóvá, Lipták L. Pál mázsa felállításét kéri a Csirkepiacon, Drienyovszky György a Zsilinszky­uccán kikerült tésdákat a Kölcsey­uccán és Ujkigyósi-uton kéri fel­használni, dr. Hollander Lipót szóvá teszi, hogy a városi adó­hivatal a közmunkákat 17.000-es szorzószámmal számítja. Ugyanez történik a városi bizonyítványok kiállításánál. Sürgetik kiosztást a házhely­Felemliti, hogy az özvegyeknek és nyugdijasoknak félévenkint élet­benlevésüket bizonyítvánnyal kell igazolni, amiért dijat szednek. En­nek megszüntetését kéri. Nóvák György a házhelyek ügyének ren­dezését sürgeti. Ha már befizet­ték a dijat, kapják is meg a föl­det. Pollák Arnold aziránt érdek­ig lődik, hogy a városházán rosszul csinált betonpadló átjavitási költ­ségeit ki viseli. Szóvóteszi, hogy a kikötött feltételek ellenére is a MÁV építkezéseknél a csabai ipa­rosokat sok esetben meg sem kér­dezték. Hankó Mihály a házhely­kiosztás elhúzódását hibáztatja és azt, hogy a város nem tesz semmit a lakásínség enyhítésére. A polgármester válasza Berthőty polgármester nyomban válaszol a felszólalásokra. A Horthy-uti kőanyag elfuvarozására már a mult közgyűlésen válaszolt. Reisz Miksa dr. szabadságára vo­natkozóan ' kijelenti, hogy a he­lyetteséről a szabadság leteltekor gondoskodás történik. A mázsáló elhelyezésére azt válaszolja, hogy mihelyt a piacrendezés meglesz, alkalmas helyen fogják elhelyezni a mérleget, amely a városháza udvarán nincs jó helyen. A jár­daépítésnél. meg kell tartani a sorrendet. A 17-es szorszószámot a közmunkaváltságnál alispáni rendelet oktrojálja. A házhelyki­osztást a város napról-napra sür­geti, ezután is sürgetni fogja, mert sérelmes, hogy éppen nálunk hú­zódik olyan érthetetlenül hosszú ideig. A városházi folyosó beton­kockáinak lerakása rossz volt, a vállalat a hibás darabokat köteles lesz kicserélni. A vasúti építkezés ügyéhen a MAV azt válaszolta, hogy csak azokat a munkákat adja vállalkozónak, amiket nem tud házilag elvégeztetni. Erről most kimutatást kért a város a vasúttól, de az még nem érkezett meg. Pollák Arnold kéri ennek a kér­désnek legközelebb napirendre tű­zését. Nóvák György felszólalására a polgármester kijelenti, hogy a szé­náskerti házhelyeket hajlandó ki­osztani, de hivatkozik a fenntartás jogára, amely szerint csak az OFB eljárása után osztják ki a házhe­lyeket, azoknak, akiknek az OFB nem adott földet. Horváth István adóügyi taná­csos ezután felolvasta az alispán leiratát a közmunkaváltság szorzó­szamára vonatkozóan. Az alispán fegyelmi eljárás terhe mellett kö­vetelte a 17-es szorzószám alap­jáni közmunkaváltságbeszedést végrehajtás terhe mellett. Hollan­der Lipót dr. indítványozza, hogy írjanak fel az alispánhoz, rende­lete megváltoztatása és a 14.500­as szorzószám bevezetése tárgyá­ban. A közgyűlés igy határozott. A külföldi kölcsön felosztasa Medovarszky Mátyás dr. fő­jegyző ismertette ezután a város külföldikölcsönének elhelyezési ter­vezetét. Eszerint a beruházásokra még fel nem használt pénzt hét helybeli pénzintézetnél kívánják elhelyezni, a következő felosztási arányban: a Békés-Csabai taka­rékpénztár egyesületnél 5 milliár­dot, a Békésmegyei Általános Takarékpénztárnál 3 milliárdot, az Angol Magyar Bank fiókjánál 1.1 milliárdot, a Nemzeti Hitelintézet fiókjónál 500 milliót, az Iparos­banknál 400 milliót, a Békéscsaba­városi Takarékpénztárnál 400 mil­liót és a Kisgazda Banknál 200 milliót. Többek hozzászólása után elfogadták a javaslatot azzal a módosítással, hogy a Kisgazda Banknak 200 helyett 250 milliót adnak. Ezután az ipartestület kérelmét tárgyalták, amelyben az Andrássy­ut 59. szám alatti telket kéri a várostól az iparosszékház felépí­tésének céljaira. Az állandó vá­lasztmány a tervet elvben elfo­gadja, de a telek nagysága és a kivitel miatt javasolta, hogy az ügyet a tanács újból vegye mér­legelés és tárgyalás alá, beszélje meg újból az ipartestülettel és tűzze napirendre a lehözelebbi közgyűlésen. A javaslatot a köz­gyűlés egyhangúan elfogadta. A Vasuti-szálloda átalakítása ügyében beadott kérelmet a köz­gyűlés elutasította. A tüzrendé­szeti szabályrendeletet visszaad­ták a tanácsnok, kinyomatás és a képviselőknek tanulmányozás céljára való kiadása végett. A nyugdijszabályrendelet módosítá­sát elfogadták olyképpen, hogy a régebben nyugdíjazott hét tiszt­viselőnek az 1895. év előtti szol­gálatát beszámítják. A laktanya-bérlet A főjegyző bemutatta a honvéd­laktanya kincstári kezelésbe vétele tárgyában alkotott szerződést, mely 40 évre szól. Tóth László elégnek tart 10 évi bérletet is, Hankó Mi­hály pedig nagylelkűségnek tart ilyen szerződést, amikor a kincs­tár üresen hagyja a másik — a méntelpi — laktanyát, anélkül, hogy lakásokká alakítaná át. A polgármester ezután részletesen megmagyarázta, mennyivel elő­nyösebb, ha ezentúl a katonaság nem fizet bért, de fizeti az épüle­tek fentartását, amit eddig nem fizetett, ellenben potom koronákat adott bér cimén. A közgyűlés vé­gül ugy határozott, hogy a szer­ződést egyik homályos pontja mi­att visszaküldik a miniszternek. A választás alá nem eső kép­viselőtestületi tagok névjegyzéké­nek kiigazítására a közgyűlés bi­zottságként kiküldte Horváth Ist­ván adóügyi tanácsost, Martincsek Andrást és Bohus Andrást. Acs János főszámvevő ismertette ezután a községi iskolák és óvó­dók 1925—26. évi költségelőirány­zatát, amely körül hosszabb vita kerekedett. Több képviselő ugyan­is — Hankó, Hollander, Szeberé­nyi és Reisz Hermann — azt kí­vánták, hogy az ilyen fontos pénz­ügyi kérdéseknél a költségvetést nyomassák ki és osszák ki előze­tesen a képviselőknek áttanulmá­nyozás végett. Tóth László elle­nezte a kinyomatást, mert — sze­rinte — a 240 képviselőből 200 úgysem oivasná el. Korniss Géza dr. indítványára a közgyűlés ugy döntött, hogy a költségvetést sok­szorosítani fogják és a jövő köz­gyűlésre bemutatják a tájékozta­tást arról, mibe kerülne a költség­vetés kinyomatása. Nem adnak el telket Sajben Pál nagysziktéri telek el­adása iránti kérelme körül is hu­zamosabb vita volt. Belanka Mi­hály és Hollander Lipót dr. álta­lában a városi telkek eladása ellen szólaltak fel, mig Varga E. András és Pollák Arnold pártolták a ké­relmet. A polgármester végre sza­vazást rendelt el, amely azzal végződött, hogy szótöbbséggel el­vetették a kérelmet. A mezőtúri ev. egyháznak se­gélyül egymillió koronát szavaztak meg. Egyes tisztviselők szolgálati idejének a nyugdíj szempontjából való beszámítása tekintetében uta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom