Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-27 / 270. szám

BÉKÍSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 november 27 Beniczky állapota válságosra fordult Budapest, nov. 26. Beniczky Ödön állapota komoly. Súlyos bélbaj, nagyfokú idegesség és szivrendellenességek kínozzák. Két nagyólllásu jóbarétja Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf közvetve bár, de igen komolyan megpróbálták, hogy nem kaphatna-e kegyelmet anélkül, hogy azt kérné, de próbálkozásuk a leghatározottabb visszautasításra talált. Andrássy Gyula gróf tegnap meglátogatta Beniczky Ödönt a fogházban, azonban Andrássyn, Pallavicini Györgyön és Pető Sándoron kivül bizalmas barátai közül alig néz feléje valaki. üzembe helyezik egyetlen aranybányánkat Budapest, nov. 26. Kibányásszak Csonka Magyarország egyetlen felfedezett aranytelepét, a telkibányai telepet. Már ameiikai tőkecsoport is tett ajánlatot a telkibánya feltárására. Léderert még nem végezték ki Budapest, nov. 26. A törvényszéken elterjedt az a hir, hogy Léderert titokban kivégezték. Ez a hir nem felel meg a valóságnak, mert Léderer sorsa felett még az illetékes bíróságok véglegesen nem határoztak. Az adóhátralékok részletfizetéses kedvezménye Ismeretes az az akció, melyet a szegedi kereskedelmi- és iparkamara az adótartozások tárgyában adandó halasztás kieszközlése céljából vezetett be. A kamarának ez ügyben tett felterjesztésére a pénzügyminiszter az alábbi leiratot intézte a kamarához: A m. kir. Pénzügyminisztériumhoz 6418/1925. sz. alatt a kisebb iparosok és kereskedők ellen foganatosított adóvégrehajtások enyhítése tárgyában intézett felterjesztésének elintézéseképen értesíttetik, hogy bár ugy az állami, mint különösen a városi és községi háztartás szem2ontjából fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az előirt adótartozások teljes összegükben meg az ev folyamán beíizettesenek, a m. kir. pénzügyminisztérium f. hó 5-én kelt 137687/1925. VII. a. sz. rendelete szerint meg van adva a lehetőség arra, hogy a kir. pénzügyigazgatóságok a kisebb adózóknak adóhatralékaik befizetésére kiveteles és méltányos esetekben s ha adózó fizetési készségének már jelét adta, f. évi november hó 15-én tut terjedő részletfizetési kedvezményt engedélyezhessenek. Az erre irányuló s kellően indokolandó kerelmek az adózók altal egyenenként nyújtandók be a városi adóhivatalnál, községi elöljáróságnál. Ily kedvezményre azonban igényt csak azok tarthatnak, akiknél rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények forognak fenn s akik a folyó évben edóbefizetést mór teljesítettek s hátralékuknak egy összegben s azonnal való befizetése anyagi romlásukat idézné elő. A budapesti kisbankok vonakodnak kiadni a hadikölcsönkötvényeket A had iköl csőn - valorizáció végre kezd nyugvópontra jutni Budapestről jelentik: A valorizációs javaslat parlamenti tárgyalása most már bizonyos, hogy a genfi ut utánra marad és az is körülbelül elhatározott tény, hogy a kormány törvénybe fogja iktatni a hadikölcsönök valorizálására irányuló készségét. Marschall képviselő, aki az egységespártban az erre irányuló akció vezetője volt, a valorizálás mérvére nézve is talált egy alkalmas formulát, amelyet közölt már e pénzügyminiszterrel, aki azt kedvezően fogadta. A párt tagjai között, akikkel Marschall a tervét ismertette, általános a meggyőződés, hogy pár éven belül nem egy két százalék, hanem 15— 20 százalékos valorizációra kerülhet sor. A hadikölcsönkötvények tulajdonosait érthetőleg, módfelett izgatta a kérdé6. A valorizációban egyetek annyira bíztak, hogy valósággal megrohamozták a bankokat, hogy a letétben lévő hadikölcsönkötvényeket, amelyek nagyrészén még tartozások vannak, átvegyék. Az egyes bankok azonban arra az álláspontra helyezkedik, hogy a hadikölcsönkötvényeket, amelyeket több mint hét esztendő óta nem vettek ót, nem edják ki a feleknek és azt követelik — különösen egyes kisbankok, — hogy visszamenőleg koszfpénzkamalot fizessenek a régi tartozás után. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a bankoknak ez az eljárása teljesen jogtalan, mert a bankok tartoznak a kötvényeket kiadni és nincsen joguk kos2lpénzkamatot felszámítani sem, mert a helipénz felszómitósára csak ekkor lehelne igényük, ha a hetipénztartozásról hétről hétre kimutatást küidtek volna a feleknek. A földigénylök otthagyták a kakasszéki földosztást Viz alatt álló területet akartak kiosztani, ahol a mérnök sem tudta a felmérést elvégezni Megírtuk vasárnapi számunkban, hogy Orosházán szombaton, va sárnap és hétfőn tovább folytatják a földreform során igénybe vett földterületek szétosztását. Szombaton ez Eötvös-mejori földnél a legnagyobb rendben ment a földosztás, mindenki pontosan megkapta a maga részét. Hétfőn reggel a kakasszéki földnél gyülekeztek a földhözjuttatott igénylők. Összegyűlt kint vagy ötven ember. A mérést megkezdte az Országos Földbirtokiendező Bíróság mérnöke és akadálytalanul folyt a munka egy jó darabig, amikor a földigénylők között nagy zúgolódás támadt. — Észrevettük ugyanis, — mondja az egyik igénylő, — hogy a kiosztandó föld teljes egészében hasznavehetetlen. A föld nagy része viz alatt áll, olyan nagy a viz rajta, hegy az OFB mérnöke nem ment a földre. Azok a területek, amelyek nincsenek viz alatt, szikesek, zsombékosek és sohasem voltak müvelés alatt. Értéktelen földek ezek, az uradalom valószínűen semmire sem használta, hiszen legelőnek is rossz. Müvelésre csak egyetlenegy földsáv alkalmas, az is kocsiút volt ezelőtt. Mikor a mérnök a vizes rés-zhez ért, ezok ez igénylők, akik innen kapták volna földjeiket, zúgolódni kezdtek, kijelentették, hogy nem veszik át a földet még ekkor sem, ha sohasem kapnak. — Az igénylők elkeseredetten tárgyaltak a rossz földről - folytatta az eg^ik igénylő, — majd kimondották, hogy nem veszik át a földet. Hátat fordítottak és többen otthagyták a földosztó mérnököt. A mérnök segíteni nem tudott a dolgon, azért ő is félbehagyta munkáját. A vizes teiületen ugyanis a felmérést folytatni nem tudta. Akik mepkapták a földet, leszúrták a cöveket és kijelentették, hogy soha többet nem mennek ki a földhöz. Többen panaszolták még, hogy a kiosztott föld rossz minőségű, használhatatlan. Vannak olyan parcellák, amelyeknek szélessége 47 lépés, Igy a parcelláknak nagy része egy szalaghoz hasonló. Különben a félig kiosztott földterület maga is szalegszeiü, mert a hoszszusága rregüti bizonyosan ez öt kilómétert. Vass miniszter nyilatkozott az üzletek és lakások felszabadításáról Budapestről jelentik: A lakások felszebedilásáról Vass miniszter a következőkben nyilatkozott: Szó sincs arról, hogy májusra a nagylakások és üzlethelyiségek felszabaduljanak. A kormány a törvényben megállapított terminushoz tartja magát. Eszerint a teljes felszabadítása a lakásoknak és üzlethelyiségeknek 1926 november és 1927 május közölt történik meg. Ez a terminus már törvényben ven megállepitva és ezen nem igen lehet változtatni. Természetes, hogy a kormány irérlegeJni fogja annak idején a helyzetet és ennek alapján fog határozni. Már többször hangoztattam, hogy a kislakások felszabeditása csak akkor lesz aktuális, amikor a kormány elegendő tartaléklakással fog rendelkezni. Óriási zavart okozna, különösen a kisexisztenciák körében az, ha a kormány megfelelő tartalék'akás nélkül felszabadítaná a kislakásokat. A kormány a jövőben fokozottabb mértékben kivánja az építkezést előmozdítani. Ami az üzlethelyiségek kérdését illeti, ezeknek felszabadulása már nem ütközik oly nehézségekbe, mert értesülésem szerint elegendő üzlethelyiség áll rendelkezésre. A kormány ezen a téren is mérlegelni fogja a helyzetet, amikor a felszabadításról dönteni fog. Másfélmilliós pénzbüntetés a vasúti beszélgetés miatt A komlósi vonaton történt becsületsértés ügye a szegedi törvényszék előtt Megírtuk annakidején, hogy Bender Mihály keieskedősegéd ez év április 8 án Orosházáról Komlós felé utazott a személyvonattal és beszélgetés közben a folyamőrség, sérelmére becsületsértést követett el. Ugy történt a dolog, hogy a kereskedősegéd mellett ült egyik távoli ismerőse, Karkus István komlósi illetőségű folyamőr, aki szabadságra ment haza szüleihez. A szolgálatról beszélgettek és a beszéd közben Bender igy fordult a folyamőrhöz : — Te, komám, mikor dobod le ezt a rongyot ? — kérdezte és ujjával a folyamőr sapkájára mutatott. A kijelentést meghallotta egy voraton utazó szabadságos csendőr, aki igazoltatta Bendert, majd feijelentést tett ellene. Bendeit a szegedi ügyétzség a. folyamőrség sérelmére elkövetett fcecsületséités miett vád alá helyezte. A tárgyalás tegnap volt a szegedi törvényszék Wi7d-tenácsa előtt. A bíróság Bendert a folyamőrség ellen elkövetett becsületsértésért másfélmillió korona pénzbüntetésre Ítélte. Mivel Bender megnyugodott, az ítélet jogerőssé vált. l Talált tárgyat jn

e tarts magadnál Ezt nem vette túlságos komolyat? Benyó Mihály csabai gazdalegény s ezért jutott aztán a biróság elé. Történt ugyanis, hogy még szeptember 7-én hajnalban a csorvási hatéiban levő tanyájukra ballagott kifelé Benyó Mihály. Amint a Szarvasi-uti kereszthez ért, az árokban valami csillogó tárgyat látott. Felveszi s látja, hogy biz az egy pompás trombita, olyan, amilyet a fuvózenészek használnak.; Miután a közelben nem volí senki, magához vette és ahogy ballagott tovább az uton, marsokat fuvogatott rajta. A tanyára érve nyomban nekifogott a dolognak — épen kukorica törés volt — s el is feledkezett a trombitáról. Eltelt két hét is, mire a tanyáról haza jött s hozta magával a trombitát is, hogy gazdáját megkeresse. Nem is lett volna különösebb baj, ha időközben a trombita gazdája Gécs Mátyás fuvószenész bs nem jelentette volna a rendőrségen annak eltűnését. A biró előtt derült aztán ki, hogy a két legény tulajdonképen jó ismerős és Benyónak nem is volt szándéka a trombitát — melyről nem is tudta hogy kié — eltulajdonítani. De kiderült az is, hogy hogyan is került a trombita az árokba ? Gécs Mátyás maga felejtette olt egy rendkívül italos éjszaka után. A biró megmagyarázta Benyónak, hogy a talált tárgyat 8 napon belül be kell szolgáltatni, mert ellenkező esetben a benem szolgáltató vétséget követel s miután mérlegelte a körülményeket az az ügyész is — a megszeppent — Benyó ellen elejtette a vádat s igy az eljárás megszűnt.