Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-26 / 269. szám

fiSCUTKS iüAH AMA ÜOKOiKA Békéscsaba, 1925 november 26 Csütörtök 52-ik évfolyam, 269-ik szám BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona, igy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Nemzetgyűlés Budapest, nov. 25. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az első szónok Peyer Károly, aki kifogásolja, hogy a szőlőgazdaságokra, amelyeket az állam kezel, ráfizet az állam. Ez­után Peyer határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a nyugdíjkér­dést vegyék revizió alá és a reví­zió folyamán csak azok nyugdíj­jogosultságát ismerjék el, akik mun­ka- és keresetképtelenek, azoktól pedig, akik a nyugdíjra nincsenek (rászorulva, a nyugdijat vonják meg. Az elnök bejelenti, hogy a rész­letes vita során határozati javas­latokat nem lehet benyújtani, ezért Peyer javaslatát nem is bocsátja szavazásra. Hegymegi Kiss Pál a felsőház •részére előirányzott költségeknek törlését kívánja. Bethlen István miniszterelnök: A költségvetés letárgyalása után az első nagyobb javaslat a főren­diházi javaslat lesz és nincs ki­zárva az sem, hogy a főrendiház még a folyó költségvetési évben ülésezni fog. Az előkészítő kiadá­sokat tehát már most kell tenni. Kéri Hegymegi-Kiss indítványának elvetését. A nemzetgyűlés ilyen értelemben dönt. Az OFB rovatánál Pesthy Pál igazságügyminiszter reflektál azok­ba a kritikákra, amelyek az ál­talános vita során a OFB-t érték. Ezek a kritikák csak hangulatkel­tést szolgálnak, mert az OFB be­csületes és lelkiismeretes munkát végez. Bethlen István gróf ismertette a sajtóosztály feladatát és műkö­dését. Nincs olyan állam, ahol a kormánynak nem kellene bizo­nyos nexust fentartani a sajtóval, amely az ország közvéleményének Irányítása érdekében szükséges. A kormány ugy a bel, mint a kül­földi alapot nem szubvencionálja. Peyer a rendelkezési alap eltörlé­sét kívánja, Bethlen utal arra, hogy rendelkezési alap mindig volt és mindig lesz. Ennek meg­szavazását bizalmi kérdésnek te­kinti. A nemzetgyűlés nagy több­sége az eredeti szöveget fogadja el. A Vitézi Szék céljaira előirány­zott tételeknél Várnay Dániel a tételek törlését javasolja, mert a Vitézi Szék fentartása nem lehet az állam feladata. Bethlen : Rámutatott arra, hogy már a mult évi költségben is meg­szavazták a Vitézi Szék költségeii Tisztán a vitézség honorálásáról van szó. Szeder Ferenc: Mi van a hadi­rokkantakkal és az árvákkal ? Bethlen: A népjóléti miniszter mér tegnap bejelentette, hogy a rokkantkérdést is meg fogják oldani, A Ház Várnay indítványát elveti. Ezzel a miniszterelnökségi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalták és a kultusztárca költségvetésére térnek át. Egri-Nagy János előadó részle­tesen ismerteti a tárca költség­vetését és a kultuszminisztérium működését. Nagy hatása volt Bethlen István gróf tegnapi beszédének Érvelései előtt még a legszélsőbb pártállásunk is meghajlottak Budapest, nov. 25. A politikai közvélemény még ma is Bethlen István gróf miniszterelnök tegnapi beszédének hatása alatt áll. Élén­ken tárgyalják azokat a súlyos érveket, amelyekkel a miniszterel­nök különösen a földbirtokreform kapcsán elhangzott kifogásokat semmisítette meg. A higgadtabb ellenzéki körök maguk is elimerik, hogy a miniszterelnöknek szám­adatokkal alátámasztott megálla­pításai oly meggyőzőek, amelyek- ! kel szemben még a legszélsőbb I álláspontnak is meg kell hajolnia. A miniszterelnök felszólalása a demokrata blokk tagjait meglepően lenyűgözte. A jobboldali ellenzék a miniszterelnök beszédének leg­nagyobb részét helyesléssel és megelégedéssel fogadta. A minisz­terelnöknek sikerült bebizonyítani, hogy a költségvetés általános vi­tája során elhangzott ellenzéki bí­rálatok meglehetősen nivótlanok, és nagyobbára helytelen követ­keztetés alapján állók voltak. Nagy botrányt rendeztek Cuzáék Bukarestben Henry Barbussenak katonai fedezettel kellett elutazni Bukarest, nov. 25. Abból az alkalomból, hogy Henry Barbusse visszatért Kisenevből, megérke­zése után nagy tüntetések és ve­rekedések voltak Bukarestben. A keresztény diák szakszervezetek tagjai szétverték Barbusse ünnep­lésére összegyűlt munkásokat és független diákokat, majd az Ade­verul szerkesztősége elé vonultak és az összes ablakokat beverték. Több súlyos sebesülés történt. A tüntetésből kifolyólag a rendőrség 4 munkást s több diákot letartóztatott. A tüntetők ezután gyűlést tartot­tak, ahol elhatározták, hogy az Adverul Herz nevü igazgatója da­rabjának további előadását meg­akadályozzák. A darab bemuta­tója alkalmából a Regina Mária színházban nagy botrányok vol­tak, Barbusse erős katonai fede­zet mellett Konstanzába utazott. Életfogytiglani fegyházra itétték Léderernét Budapest, nov. 25. Léderemé ügyének tárgyalására ma a kora reggeli órákban erős rendőri ké­szültség szállotta meg a Táblát. Szükség is volt erre, mert már 8 óra előtt gyülekezni kezdtek az emberek, hogy a 12 órai ítélet ki­hirdetésre helyet biztosítsanak ma­guknak. Pont 12 órakor hirdette ki Kállay Miklós tanácselnök az ítéletet, amely szerint a Tábla az elsőfokú bíróságnak a bűnösség minősítésére vonatkozó rendelke­zéseit megváltoztatja és Léderer­nét bünsegédi minőségben mond­ja ki a gyilkosságban bűnösnek, a vagyoni deliktumok tekintetében pedig lopás vétségében és ezek alapján őt életfogytiglani fegyház­ra és 10 évi hivatalvesztésre itéli el. Az elsőfokú bíróságnak Léde­rer Sándorra vonatkozó ítéletét helybenhagyta a Tábla. Debrecen bértjázat épit Debrecen, nov. 25. Debrecen városa a tavasszal két, egyenként három emeletes bérpalota építését kezdi meg. Az építkezés költsége 17.5 milliárd korona. 77 Tiszántúli mezőgazda­sági Kamara a gazdákért Debrecen, nov. 25. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tegnapi közgyűlésén részletesen tárgyalta a gazdák adóügyi sérelmét és megütközéssel állapította meg, hogy más érdekeltségi csoportok valósággal izgatnak a gazdatársa­dalom ellen és annak nagyobb megadóztatását kívánják. A gaz­dák nem követik ezt az izgatást és megállapítják, hogy az az állí­tás, amely szerint a gazdatársada­lom a megadóztatás terén előnyö­sebb helyzetben volna, teljesen alaptalan. 71 románok újból bezártak egy magyar iskolát Brassó, nov. 25. A román tan­ügyi hatóságok bezárták a szé­kelytamásfalvai református iskolát, azzal az' indokolással, hogy ezt egészségügyi okok tették szüksé­gessé, holott ez az iskola egyike a legszebb református iskoláknak. Osztrák akció a Habsburgok kártalanítására Bécs, nov. 25. A keresztény­szocialista párt Seypel-frakeiója ismét napirendre akarja tűzni a Habsburgok kártalanításának kér­dését. Ramek kancellárban meg­van a hajlandóság erre, noha ke­vés kilátással kecsegtet az nkció, a szociáldemokraták ugyanis hal­lani sem akarnak a kártérítésről. Kezdik Q tótok kiverni a eset) hivatalnokokat Prága, nov. 25. A választások után Hlinkáék és a centralisták kőzött máris kitört a harc. Rózsa­hegyen elbocsátották Renner Ist­vánt, a Hlínka párt egyik vezető­emberét, aki a postahivatal fő­nöke volt. Erre ötszáz főnyi tö­meg vonult fel a posta épülete elé és olyan fenyegető magatartást mutatott a poslaügyi főtanácsos személye ellen, hogy Lábay Lajo3 dr. Hlinka-párti képviselő a saját érdekében figyelmeztette a távo­zásra. A tanácsos autón el is hagyta Rózsahegyet. Ugyanebben az időben Zsarnóca barsmegyei község cseh állomásfőnökét Hlinka emberei felszóllitották, hogy azon­nal hagyja el a Felvidéket, men­jen vissza Csehországba. Az állo­másfőnök két órai időt kért cso­magolásra, közben azonban a csendőrségnek telefonált segítségért és fegyveres védelem alatt sikerült a tömeget szétoszlatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom