Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-25 / 242. szám

ECÍIE8 SZÁN ARA WIO© SOBONA Békéscsaba, 1925 oktéber 25 - Vasárnap 52-ik évfolyam, 242-ik szám J m m

m FOLITIKál NáPILáP Olcsóbb a pénz A hivatalos kamatlábat a Nemzeti Bank 2 százalékkal leszállította, ugy hogy az eddigi 9 százalék helyett évi 7 százalékért kapják a pénzt azok a pénzintézetek és vállalatok, amelyek a Nemzeti Banktól hitelt élveznek. A bankkamat leszállítása bizonyára nagy örömet vált ki egész gazdasági életünkben, elsősorban azonban az ipari és kereskedelmi vállalkozásoknál, amelyeknek egészséges kifejlődését főleg a szükségelt hitel drágasága bénította meg. Mert különösen a vidéken a 9 százalékos hivatalos kamatláb mellett 18-20 százalékos, sokszor ennél is magasabb kamatozású hitellel kellett számolni. Főleg a kisipart és a kiskereskedelmet sújtotta a borzalmasan nehéz kamatteher, amely mellett számítását aligha találhatta meg és munkájának s fáradozásának gyümölcsét a súlyos adókon felül a kamat vitte el. Hogy konkurálhatott gyáriparunk a külföldi árucikkekkel, amikor kétszeresen meg háromszorosan olyan drága pénzzel kellett dolgozni, mint a vele kíméletlen versenyt folytató külföldi vállalatoknak? Csak természetes, hogy a pénznek ez a drágasága az árucikkek drágább voltában is kifejezésre kellett hogy jusson. A bankkamatláb leszállítása, vagyis a pénz olcsóbbá tétele kedvező hatását hamarosan kell hogy éreztesse a gazdasági vérkeringésben is, feltéve, hogy a pénzt közvetlenül a felekhez juttató pénzintézetek természetszerűleg követik a Nemzeti Bank példáját s ők is leszállítják a kamatot. Az olcsóbb pénz ujabb termelésre fogja ösztönözni az ipart, amely most már kisebb és kedvezőbb tehertétellel kalkulálhat s ujabb üzletekre serkenti a kereskedelmet, amely könnyebben és hosszabb ideig fogja elbírni az áruhitelt és a kihitelezést. De a kölcsönfeltételek enyhülése folytán kívánatosabb lesz minden invesztíció is, ami lényegében az árufelvétel és a fogyasztás megnövekedését jelenti. Ilyen kedvező kilátásokkal köszöntjük a bankráta leszállítását s hisszük, hogy nem fpgunk be'nne csalatkozni. És annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy ez a leszállítás csupán egy további lépés azon az uton, amely a normális hitelélet kialakulásához kell hogy vezessen, ami nélkül pedig nincs egészséges termelés és gazdasági forgalom. A pénznek mostani olcsóbbodása egy ideig frissítő injekcióként fog hatni mindaddig, mig az uj viszonyok között megint ki nem merültek a lehetőségek. S akkor tovább kell menni a megkezdett uton. Egészen odáig, mig a versenyben a magyar gazdasági élet tényezői azonos, feltételekhez nem jutnak, mint kontinentális versenytársaik, mert addig nem lesz egészséges ipar és kereskedelem. Uj balkánháboru veszedelme fenyeget Szófia, okt. 24. A francia és angol követ kormányótól azt az utasítást kapta, hogy intézzenek demarsot Szófiában és Athénben az ellenségeskedés azonnali megszüntetésére. Bolgár részről ellenségeskedést nem fejtenek ki és Bulgária a görög csapatok benyomulásának áldozata. A bolgár csapatok visszavonulnak kizárólag azon a címen, hogy Bulgária mindennemű bonyodalmat elkerüljön. E pillanatban 40 négyzetkilométer terület áll tekintélyes tüzérséggel ellátott györög gyalogság megszállása alatt. A szófiai görög ügyvivőnek ma átadták a bolgár válaszjegyzéket, amely elhárítja a felelősséget az incidens kitöréséért. Megbízható hírek szerint Szalonikiből ujabb nagy egységeket indítottak a bolgár határ felé. Minthogy a hellén csapatok folytatják az előnyomulást és a bolgár osztagok szüntelenül vonulnak vissza, a közvélemény nyugalmát, amely eddig hidegvérrel szemlélte a határmenti eseményeket, nagy izgalom váltott fel. Annyi bizonyos, hogy ha a görög csapatok nem hajlandók megáilani az előnyomulásban, a bolgár hadsereg ha csekélyszámu és hiányosan felszerelt is, nem fogja tovább tétlenül nézni a hazai földön elkövetett erőszakoskodást, hanem védekezésbe megy át. Cserkészünnep Munkácsy emlékére A békéscsabai iparostanoncok Munkácsy-cserkészcsapata Munkácsy Mihály születésének nyolcvanadik, halálának huszadik évfordulója alkalmával e hó végén műsoros emlékünnepet rendez otthonában, hol ugyanakkor leleplezik Munkácsy életnagyságú mellképét is. Kiemeli ez esemény jelentőségét, hogy akkor, midőn e nevezetes évforduló ünnepléséről országszerte megfeledkeztek, Békéscsaba tanúbizonyságot fog tenni róla, hogy híven ápolja nagyjaink kultuszát. De viszonzásképen is illik, ha Munkácsyról kegyelettel emlékeznek meg Békéscsabán, mert ő is gyakran és szívesen emlegette Békéscsabát, még legragyogóbb sikereinek közepette Páriaban is, annak dacára, hogy soha annyit nem szenvedett életében, mint a Csabán töltött évek alatt. Bizonyára mindenkit érdekel, hogyan nyilatkozott Csabáról a párisiaknak. Jóbarátja, Charcot professzor feleségének igy írja le, milyen benyomást tett rá Csaba, mikor nagybátyja, Reök István, szüleinek halála után őt, mint tíz éves kisfiút és egyik húgát magához vette és velők otthonába, Csabára utazva, több napi kocsizás után egyszer dél felé mutatott: — Az ott Csaba I „Két tornvot pillantottam meg abban az irányban, egy karcsú magasat és egy feleakkorát közvetlen mellette, mintha szembefordulva diskurálnának a láthatár szélén." Egy város életében nem nagy idő telt el azóta, de ha ma köze! lednék Csaba felé Munkácsy, mégis nagyon meglepné, mennyit nőtt, fejlődött inaséveinek egykori falusias színhelye. Már messziről csodálkozva látná, hogy a láthatáron szembefordult két torony diskurzuséba jobbról is, balról is ismét tornyok, hatalmas épületek és pipázó kémények szólnak bele. De bármennyire csodálkoznék meszsziről Csaba megváltozott külsején, közelbe érve éppenolyan kevéssé lepné meg, hogy a csabai iparostanoncok cserkészcsapata az őnevét viseli. S vele együtt mindenkinek el kell ismerni, hogy igy van ez a leghelyesebben. Hiszen ő nemcsak iparostanonc volt, hanem — cserkész is. Kevés emberben találhatjuk az összes cserkészerényeket olyan ragyogó együttesben, mint ő benne. Testét gonddal ápolta, késő öreg koráig ép, erős, impozáns megjelenésű maradt. Segített minden rászorulón, aki csak elébe került, ugy hogy a francia főváros szegényei között valóságos legendás alakká vált. Zseniális, de kevésbé szerencsés festőtársát, Paál Lászlót, holtáig ugy tartotta magánál, mintha édes testvére lenne. Igazi cserkészerény fegyelmezettsége is. Hatalmas eszmékkel volt tele, melyeket azonnal vászonra kellett volna vetni, mikor a millenium alkalmával a magyar országgyűlés felszólította a honfoglalás megfestésére. És ő a felszólításnak azonnal engedelmeskedett, minden megkezdett kedves témáját, párisi dicsőségét otthagyva, hazasietett, hogy e ránézve uj, szokatlan és csak lokális sikert igérő feladattal megbirkózzék. Végül bámulatos volt szorgalma; kora reggeltől kezdve ki sem mozdult műterméből, ameddig látott és ebédjét is odavitetve dolgozott ott,lázas buzgalommal. És milyen munkát végzett 1 A Közmüveiődésháza képtárában minden cserkésznek megilletődve kell elismernie, hogy — „jó munkát 1". Dr. Haan Albert. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város tanácsa pénteken délután tartotta meg rendes heti ülését, amelyen Berthóty István dr. elnökölt. A tanácsülésen az alábbi ügyek intéztettek el: Iparigazolványt kaptak: Hrdlicska László mázoló, Juraskó Pál kerékgyártó, Szilágyi Lajos vegyeskereskedő, Kremzer Jenő baromfikereskedő, Luzki János szatócsipar. Tartózkodási engedélyt véleményezett a tanács Galimbetti Giovanni, Busek László, ifj. Bakos Mátyás, Kokavec István és Holes Zoltán idegen állampolgárok részére. Az utmesteri állásra Máté Mátyás kőfaragót választotta meg. Építési engedélyt kaptak : Melczer József, Kovács János és Lipták Sámuei. Elutasították Kohn Kálmán építési engedély iránti kérelmét. Telekdarabolási engedélyt kapott Magarász György és Galó Márton. Elutasították Klein Jenő helyfoglalási engedély iránti kérelmét. A hirdetési dijakat a gazdasági viszonyoknak megfelelőleg szabályozták. A hentesmesterek kérelmére a vasárnapi nyitvatartás ügyében ugy határozott, hogy miután az e tárgyban kiadott rendelet értelmében nincs joga eljárni, a kérelmet — habár az közérdekből indokolt volna — nem teljesítheti. Elpusztult 200 tjajó egy vifjarban London, okt. 24. A Perzsa-öbölben dühöngő forgószél 200 gyöngyhalászhajót elsülyeszlett. Hétezer ember meghalt.