Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-24 / 241. szám

E«TE8 §ZAM AJKA ÍOOV KORONA Békéscsaba, 1925 október 24 Szombat 52-ik évfolyam, 241-ik szám SHE6T OZLONT POLITIKAI NAPILAP fclöflzetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. Sgy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Országos jelentőségű nyilatkozatot tesz Csabán Bud János pénzügyminiszter (A Közlöny eredeti tudósitása.) Berthóty Istón dr. polgármester szerdán és csütörtökön Budapesten tartózkodott, ahol fontos városi ügyeket intézett el. Elsősorban a pénzügyminisztériumot kereste fel, ahol a város emerikai kölcsönének harmadik negyedrészét utaltatta ki s a 70.000 dollárnyi őszszegről szóló csekklapot elhozta magával, a Nemzeti Bank itteni fiókjóhoz, amely az összeget nyomban ki is fizette. A polgármester pesti tartózkodása alalt történt, hogy a Speyerbankház a kölcsön utolsó részletét is átutalta Budapestre, ugy hogy most már a városok rövid idő múlva megkapják a kölcsön utolsó negyedrészét is. Bud János dr. pénzügyminisztert kereste fel ezután a polgármester, aki a minisztert díszpolgárrá választatósa után táviratban, majd levélben is értesítette a választás előzményeiről és lefolyásáról. A miniszter a levélre a következő közvetlen hangú, meleg levélben válaszolt a polgármesternek : Budapest, 1925 okt. 12. Igen tisztelt Barátom! Hozzám intézett nagybecsű leveledben értesíteni méltóztattál díszpolgárrá történt megválasztatásom részleteiről is. Megtisztelő leveledből tudomást szereztem arról is, hogy a választás nem okozott a képviselőtestület külömböző pártjai között visszavonást, ami annál is inkább jól esik nekem, mert meggyőződésem szerint az öszszetartásra olyan szükség soha nem volt, mint a mai nehéz időkben. Díszpolgárrá történt megválasztásomat — mint azt Hozzád intezett táviratomban is jeleztem — rendkívül megtisztelőnek tartom magamra nézve és ígérem, hogy most már mint a város kötelékébe tartozó polgár annak minden igaz ügyét a lehető legjobb indulattal támogatom. Nagyon kérlek, hogy ha Budapestre méltóztatol jönni, alkalmilag keress fel, hogy a leveledben jelzett teendőket megbeszélhessük. Fogadd, kérlek őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását, amellyel maradtam készséges hived Dr. Bud János. A pénzügyminiszter lekötelező szivélyességgel, kedvesen fogadta a polgármestert, aki előtt élőszóval is kifejtette meleg köszönetét a díszpolgári tisztségért a város közönségének, amely az ő egyéni és közéleti munkálkodását az előtte annyira értékes kitüntetésben részesítette. A polgármester ürnepélyesen meghívta a minisztert a díszpolgári oklevél átadásának ünnepies aktusára és erre a miniszter kijelentette, hogy a meghívásnak annyival is inkább örömmel és készséggel tesz eleget, mert az ő szándékával is megegyezik az, hogy a várost meglátogassa és azzal és polgártársaival közvetlenül is megismerkedjék. Hangsúlyozta azonban a pénzügyminiszter azt, hogy az állami költségvetés ezidőszerinti nemzetgyűlési tárgyalásai az ő személyes parlamenti jelenlétét teszik szükségessé, Békéscsabára való leutazása tehát csak e tárgyalások befejezése után válik lehetségessé. Ezek előrebocsátásával engedelmet két a polgármestertől arra, hogy látogatását valamivel későbbre tolhassa ki, annyival is inkább, mert békéscsabai tartózkodásánakolyan nagy jelentőséget tulajdonit hogy az állami pénzügyeket érintő, országos érdekű politikai nyilatkozatot akar tenni itt az ünnepeltetése keretében. A polgármester végül azt az Ígéretet kapta, hogy a költségvetés letárgyalása ulán a pénzügyminiszter nyomban értesíteni fogja őt leutazásának pontos idejéről. Az iparosok újból felveszik az érintkezést a székház telke miatt A békéscsaeai ipartestület előljárósági ülése Csütörtökön tartotta a békéscsabai ipartestület rendes havi előljárósági ülését. Az ülést Kovács Mihály elnök nyitotta meg s jelentette, hogy Kován Endre és Pollák Arnold előljárósági tagok kértek engedélyt a napirend előtti felszólalásra, amit az illetőknek megad s felhívja őket, hogy terjesszék elő mondanivalóikat. Kován Endre a legutóbbi városi közgyűlésen az ipartestület alelnöke, Martincsek Károly ellen akaratlanul tett sértő kijelentését akarja jóvátenni. Mentségül felhozza, hogy őt a Kereskedelmi Csarnok képviselőtagjainak — sze rinte — nyíltan kimutatott iparosságellenes viselete izgatta fel anynyira, hogy mikor Martincsek bizottsági tagságáról volt szó, éppen a Hollánder Lipót dr. viselkedése miatti izgatottságában szólt neki vissza, meg sem gondolva, hogy szavaival éppen azt az embert sérti meg, akit ő is tisztel és becsül. Csak másnap értesült mástól arról, hogy mit mondott. Belátja hibáját s ezennel bocsánatot kér s igéri, mivel a sértést a városi közgyűlésen követte el, a legközelebbi közgyűlésen ott is jóvá fogja tenni. Az elöljáróság megértéssel, helyeslőleg vette tudomásul Kován szavait, majd Pollák Arnold a Sajben Pál telekkérési ügyét tette szóvá. Megemlíti azt, hogy ha többen nem is szavazták meg egy tisztes munkában megöregedett iparosnak a telket, az iparfejlesztést célzó, a városra is előnyös s az állandó választmány által is megszavazott telekkérést, elsiklik fölötte, de hogy maguk az iparos képviselők egyrésze is a szavazás elől eltávozott vagy nem szavazott, ez már szégyenére válik magának az iparosságnak. Az elöljáróság belátja a felszólalás jogos voltát s fel fogja hivni Sajbent, hogy kérelmét a városhoz újból adja be, telén a város annak dacára, hogy mint a felszólaló szerint, egy pórt vezérképviselője kijelentette, hogy a tisztesség még nem elég arra, hogy valaki telket kaphasson a várostól, a kért telket már a város haladásának szempontjából is megadja. Azulán Kovács Mihály elnök az egész elöljáróság felállása mellett fájdalommal emlékezik meg Zsilinszky Mihály elhunytáról, aki kulturember és az iparosságnak megértő segítőtársa volt; az ipartestület nevében a családhoz részvéttáviratot intéztek, melyre a köszönőválasz is megérkezett. Az elöljáróság kegyeletét s az elhunyt emlékét jegyzőkönyvében megörökítette. Gyucha György előljárósági tiszterői elfoglaltságéra hivatkozva, lemondott; helyette Lehótzky János kovácsot hivták be. Elnök megemlékezik a városhoz beadott telekkérelemről és megemlíti, hogy most már az iparosok bizonyítva láthatják a kéréssel szemben a Kereskedelmi Csarnok magatartásét. Megemlíti, hogy az állandó választmányban éppen a Csarnok kelt ki az iparosság kérelme ellen, dacára annak, hogy évtizedek óta együtt működnek az iparossággal, mégis ellene voltak. A válasz a várostól ugyan még nem érkezett meg, de annakidején újból felveszik az érintkezést a teljes jóindulatot tanúsító érdekeltséggel. Egyben ajánlja, hogy a székház kérdését most már, kikapcsolva a többi szerveket, más módon próbálja megoldani. Egyben többféle tervet terjeszt elő az anyagi rész megoldósára. A szükséges összeg előteremtése többféle felszólalást s javaslatot vetett felszínre, végül is a házbizottságra bízta az elöljáróság az ajánlott módozatok feletti döntést. Horváth Mihály jegyző beszámolt a szegedi kamarai gyűlésről. Csiernyik Jénos pénztárnok jelentése következett ezután, amely tudomásul szolgált. A taglétszám szeptember végén 1216 volt, iparigazolványt nyert 18, iparát törölte 3 iparos. A tagok sorába Sebestyén Lajost felvették. A tanonclétszám szeptember végén 1322 volt. szakvizsga tartatott 4 esetben. A női tanonciskola megkezdte működését. Felolvastatott az adóhivatal átirata, amely felhívja az ipartestület elnökségét, hogy hasson oda, hogy a tagok adóikat a hó folyamán feltétlenül fizessék meg, különben sok költséget fognak okozni maguknak a készülendő végrehajtással. Az elöljáróság felzúdulva tárgyalja az átiratot, minden pang, a legjobb akarat mellett sem bírnak fizetni, forgalom nincs, általános a munkahiány miatti panasz. A sok adóhátralék Csabán szerintük azért van, mert sehol olyan súlyos adókat mint Csabán az iparosokra és kereskedőkre nem vetnek ki s igy nem bírják fizetni, de azért a tagokat az tdófizetésre feszólitják. A debreceni ipartestület átiratát a kézmüvestestület ügyében, mivel abban már a békéscsabai ipartestület állást foglalt s azt be is jelentette, félretették. Foglalkoztak még a nyomdai ajánlatokkal, de a döntést a lapbizottságra bízták s az elnök az ülést bezárta. A postai üzletszabályzat módosításai A kereskedelmi miniszter a postaüzleti szabályzatban a következő nevezetesebb, a közönséget is érdeklő módositésokat léptette életbe: Levelezőlapok méretei hosszúságban 10—15, szélességben 7— 105 cm-ig terjedhetnek. Áruminták hossza az eddigi 30 cm. helyett 45 cm-ig terjedhet. Nem szállíthatók nyomtatványok gyanánt azok a papírkereskedelmi cikkek, melyeken a nyomtatott szöveg nyilvánvalóan nem alkotja a küldemény lényeges elemét (pl. nyomtatott címadatokkal ellátott több boríték stb.). Képeslevelezőlapokat is lehet nyomtatványként postára adni, ha azokon legfeljebb öt szóból álló üdvözlet vagy egyéb kizárólag udvariassági kifejezésen kivül más írott közlemény nincsen. Árjegyzékbe, körözvényekbe stb. nemcsak az árakat lehet utólagosan beirni, hanem minden olyan megjegyzést is, mely az ár alakulására befolyással van. írógépen átnyomás utján előállított másolatok nyomtatványkent nem szállíthatók még akkor sem, ha azok tömegesen kerülnek feladásra. Egy és ugyanazon feladó ugyanazon címzettnek azonos rendelte-