Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-18 / 236. szám

EOTES SZAM AMA 1.WI9W MOHONA Békéscsaba, 1925 október 18 Vasárnap 52-ik évfolyam, 236 :ik szám jijvw\vtvtf>n ri rfc*rt->rt^^ ..... BEKESMEGTEI EOZLONT POLITIKAI NAPILftP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. — rigy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonsx&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. ff íocarnói konferencia fényes eredménye London, október 17. A Íocarnói értekezlet eredményét az egész angol sajtó üdvözli. A Times azt írja, hogy a íocarnói tárgyalások eredménye a világtörténelem uj korszakát nyitja meg. Jfz országos Széchenyi­ünnep programja Budapest, okt. 17. Az országos Széchenyi-emlékünnep szervező­bizottsága Schandl Károly földm. államtitkár elnöklete alatt végleg megállapította az országos Széche­nyi-emlékünnep programját. Szé­chenyi István közéleti szereplése megkezdésének 100 éves évfor­dulója alkalmából november 8-án a bizottság naayszabásu emlék­ünnepélyt rendez. Délelőtt az Or­szágház-téren táborimisével kez­dődik az ünnepség, amely után a résztvevő politikai, katonai sze­mélyiségek, egyetemi, főiskolai hallgatók, cserkészek, dalárdák és a vidéki népviseletben megje­lenő küldöttségek a Széchenyi­szoborhoz vonulnak, amelyet ün­nepi beszédek keretében megko­szorúznak. Az országos dalosszö­vetség dalárdái énekszámokat ad­nak elő. Egyidejűen a vidéken is hódolnak Széchenyi emlékének. A bizottság elhatározta, hogy Széchenyi szülőházát diszes em­léktáblával jelöli meg, a nagycenki sirt és a soproni szobrot megko­szorúzza és Széchenyi munkáiból népies kiadást rendez. Az ünnep­ség tartamára a vidékiek, részére féláru vasúti jegyet eszközölnek ki. Olcsóbbodik a kenyér — Pesten Budapest, október 17. A fővá­rosi pékek egy része leszállította a kenyér és zsemlye árát. Fehér kenyeret 6600, félbarnát 5400, a zsemlyét pedig 500 koronáért áru­sítják. Az árak csökkentését a vi­déki malmok versenye tette le­hetővé. megszöktették a vurstli szakállas hölgyét Budapest, okt. 17. Ma délelőtt a főkapitányság eltűnési osztályán feltűnést keltő bejelentést tettek. Az egyik városligeti mutatványos bódé tulajdonosa bejelentette, hogy megszöktették az egyik szenzáció­ját, a szakállas hölgyet, akinek neve Juhász Ida és hosszú szép szőke szakálla van. A mutatvá­nyos annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a szakállas hölgy esetleg bűntény áldozata lett, mert körülbelül 15 millió korona kész­pénze volt. Magyar tiltakozás a cseh beavatkozás ellen Budapest, okt. 17. A parlament ma nem tart ülést és az egyes képviselőknek még a parlament folyosóján sem volt módjában fog lalkozni a kormány azon utasítá­sával, hogy a prágai követ a cseh­szlovák kormánynál tiltakozást je­lentsen be amiatt, hogy a cseh­szlovák parlamentben egyes kép­viselők Magyarország belügyeibe illetéktelenül beavatkoztak. Hogy a magyar kormány ezt a lépést meg fogja tenni, az már az éjsza­ka folyamán szóbeszéd tárgyát ké­pezte az egyes pártkörökben és a pártok a kormánynak ezt az ener­gikus lépését általános helyeslés­sel fogadták, mert ilyen beavatko­zás az utóbbi öt év történetében alig fordult elő és érthetetlen a csehszlovák nemzetgyűlés elnök­ségének mostani eljárása. Budapest, okt. 17. A csehszlo­vák parlament csütörtöki ülésén az elnökség engedélyt adott arra, hogy a felszólaló képviselők ki­zárólag magyar belügyi kérdések­kel kapcsolatosan nyilatkozatot tegyenek. Illetékes helyről közlik, hogy a magyar kormány utasította a prágai magyar követet, hogy a csehszlovák parlamentben az el­nökség beleegyezésével a magyar belügyekbe történt illetéktelen be­avatkozás ellen a csehszlovák kor­mánynál tiltakozzék. 12.500-as lesz az uj pénz szorzószáma Budapest, október 17. A kor­mány tagjai Bethlen miniszterelnök elnökleiével tegnap délután 5 óra­kor minisztertanácsot tartottak, amelyen folyó ügyeken kivül a státusrendezés és az uj pénzegy­ség megállapítására vonatkozó ja­vaslatokkal foglalkoztak. A stá­tusrendezésre nézve a miniszter­tanács elfogadta a pénzügyminisz­ter előterjesztését és akként dön­tött, hogy mielőtt a törvényjavas­latot a nemzetgyűlésnek benyúj­taná, azt előbb a takarékossági bizottságban fogja letárgyaltatni. Az uj pénzegység megállapítása tekintetében a minisztertanács a 12.500 koronás szorzószám mel­lett döntött és a pénzügyminiszter az erre vonatkozó törvényjavas­latot a jövő hét folyamán fogja a nemzetgyűlésnek benyújtani. Az uj pénzegység elnevezésére vo­natkozóan a minisztertanács még nem döntött és erre vonatkozóan a pénzügyminiszter a hétfőn meg­tartandó rendkívüli minisztertaná­cson tesz előterjesztést, amidőn a valorizációról szóló törvényjavas­latot is tárgyalni fogja. Az Iparosotthon ügye a képviselőtestület előtt A képviselőtestületi tagok nagyrésze idegenkedik a nagy­értékii városi telek odaajándékozásától — Irreális útra terelődött az ipartestületi székház megvalósulása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hélfői városi közgyűlés szürke tárgysorozatának csupán az ipar­testület telekkérelme kölcsönöz érdekességet. Már-már ugy látszott, hogy a túlnyomórészt adminisztra­tív jellegű pontok között gyorsan és akadálytalanul fog leperegni a hétfői közgyűlés. A városi pártok előzetes értekezleteiből és a város­atyák hangulatából azonban ész­revehetni, hogy a csabai ipartes­tületnek az a kérelme, hogy az Andrássy-ut 59. szám alatti (most Kun fadepó féle) nagy városi tel­ket ingyen engedje ét a város egy iparosotthon céljaira, hosszú és erőteljes vitát fog kiváltani. A kérelem ugyanis rendkívül nehéz helyzet elé állította a vá­rosatyákat. A képviselőtestület túl­nyomó része, sőt bátran lehet mondani, az egész képviselőtes­tület teljes megértéssel viseltetik a csabai iparosság értékes törek­vései iránt s minden erejével sze­retné őket abban támogatni, hogy megérdemelt és méltó otthonhoz jusson az iparosság testülete. Itt azonban arról van szó, hogy a város egyik legértékesebb és leg­reprezentativebb telkét elajándé­kozza olyan célért, amely minden tiszteletreméltó hivatása mellett is ennek az ajándéknak nagyságá­val nincsen arányban s amely óriási telepre egyébként a kérel­mezőnek sincsen szüksége. De a csabai iparosságnak egy jelentős és józan tárgyilagosság­gal gondolkozó része is komoly aggodalommal ugy érzi, hogy az ipartestület székházának ügye ez­zel a nagyarányú és túlhajtott terv­vel az irrealitás terére tévedt s éppen túlzott volta miatt nem lesz megvalósítható. Holott ennek a székháznak hosszú vajúdás után ma már igazán meg kellene való­sulnia. Ezek az iparosok rámu­tatnak arra, hogy az ipar mai válságos és mostoha helyzetében igazán nem szabad, de sajnos, nem is lehet több milliárdos ál­dozatokat követelni. Az iparosság nyög a súlyos adóterhek alatt, a pangás egyre nagyobb méreteket ölt, sajnos, a kisiparosok egy része még tagdíj kötelezettségei­nek is nehezen tesz eleget, ilyen körülmények között valóban a legszükségesebbre kellett volna szorítkozni, arra, hogy az ipar­testület és kulturális egyesülései végre tisztes és méltó otthonhoz jussanak s nem lett volna szabad terjedelmes bankhelyiségekkel és állandó kiállítási csarnok irreális tervével a dolgot odabonyolitani, hogy most, amikor a kérdés sze­rényebb keretek között megoldható volna és meg kell hogy oldassék, a fantasztikus tervek újból útját állják a megvalósulásnak. Ez az aggodalom nyilvánul meg értesülésünk szerint a városi ta­nácsnak az ügyre vonatkozó elő­terjesztésében is, amely elvileg nem zárkózik el a kérés teljesítése elől, szükségesnek tartja azonban, hogy az ipartestület előbb érde­mileg igazolja, hogy az óriási te­lek fontosságához és nagyságához illő monumentális épület felépíté­séhez meg vannak az anyagi esz­közei. A városi képviselők egyrésze azonban egyenesen ellene van annak, hogy a város, amely amúgy sem bővelkedik telkekben, több száz millió értékű telkét odaaján­dékozza, bármilyen nenjes célra is. Hivatkoznak arra, hogy a vá­ros fejlődésével és törvényható­sággá való átalakulásával szüksé­gessé váló sok uj közintézmény­nek és hivatalnak telekre lesz majd szüksége s akkor a városnak drá­ga pénzen kell majd telket vásá­rolni — persze az adófizetők zse­béből. Hivatkoznak e^ek a kép­viselők arra is, hogy ha a város ilyen bőkezű magatartást tanúsít, legközelebb majd a Kereskedelmi Csarnok vagy más gazdasági ér­dekeltség vagy társadalmi egyesü­let vet szemet értékes városi tel­kekre. A gazdáknál ugyan Kovács Mi­hály ipartestületi elnök személyes intervenciója ért el valami hatást, de ezek is aggodalmaskodnak a több száz milliós ajándék miatt. Felhozzák, hogy a kisgazdáknak is, bármennyire szemükre vetették, ugyancsak pénzért kellett a tel­ket megvásárolni. A Kereskedelmi Csarnok meg­lehetősen passzive viselkedik a kérdésben, jóllehet itt még min­dig hátra maradt annak a kijelen­tésnek fanyar ize, amelyet az ipar­testület elnöke kockáztatott meg, II asztali bor 12.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom