Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-11 / 230. szám

E«YES g£Al &M Békéscsaba, 1925 október 11 Vasárnap 52-ik évfolyam, 230-ik szám .íVU WI ArVWtnriinria viwivtvir vi r^^ • m . w BEKESH POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. — "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Porfelhőben A csonka országnak talán ha­todik legnépesebb városa va­gyunk, de gazdasági erőben és élénkségben talán még tekin­télyesebb hely illet meg ben­nünket az egyébként álmos, magyar provincián. Ha valaki, nem idevalósi ugy alkonyat­ban az állomás felől a város főtere felé halad, elámul azon a lüktető elevenségen, ami a szerencsétlenül keskeny An­drássy-uton nyüzsög, tülekszik és robog előtte. A járdán egyik ember a másik nyomában, mel­lette a biciklik raja csilingel, alighogy az egyik motorbicikli végigpöfög, már mögötte zaka­tol a másik, nehéz társzekerek dübörögnek, konflis, fiakker és fogatok robognak, száguldó autók tülkölése rikoltoz, moto­ros és vonat csikorog s impo­záns silhouettejével megjelenik legújabb látványosságunk: az autóbusz. Akire ez a sok, ka­vargó benyomás egyszerre rá­szakad, az bizony eltátja a szá­ját itt a magyar Alföldön s álmélkodva állapítja meg, hogy ez itt város, nem címzetes, nem rangszerinti, hanem való­ságos, igazi, ipari, kereske­delmi és gazdasági elevenségtől duzzadó város. De ha egy kis gyönge szellő felriasztja álmélkodásából s dé­vajul egész porfergeteget kap az arcába, ha ijedten kapja félre a fejét s a betorkolló mellékuccákban látja a kérges keréknyomokat és az öles göd­röket, ha a por elől szemére húzza a kalapot s a lába alatt észreveszi, mint éktelenkedik ott az a rengeteg szemét és piszok, amit a rohanó város nyugtalan élete maga után hagy s amelynek eltakarításáról senki sem gondoskodik, akkor kár­örömmel vagy keserűséggel bár, de csak azt mondja, hogy falu biz ez, falusi por- és sárfészek a javából, akárhogy is titulálja a városiasodó polgárság a pát­riáját. Békéscsaba két évszázad alatt pár vityillóból az ország egyik legtekintélyesebb vidéki empo­riumává lett. Az utolsó pár év alatt olyan lendületet kapott, hogy büszkén dagadhat tőle minden városatya s a város minden fiának keble. Hogy ez­zel a rohanó fejlődéssel a vá­rosrendezés minden feltétele nem tudott lépést tartani, az természetes és senki sem okol­ható érte. De hogy a város legforgalmasabb utvonalának s igy joggal mondhatjuk, az egész városnak lüktető életereje dög­lesztő portengerbe fulladjon bele, az ellen már mégis csak tenni kellene és tenni lehetne valamit. Az nem indok, hogy a kér­dés gyökeresen és véglegesen csak csatornázással és vízveze­tékkel oldható meg. Addigra, ha igy marad, betemethet ben­nünket a por, mint a szaharai sirokat a futóhomok. Más vá­rost is ismerünk, ahol a városi fejlődésnek ez a két alapkel­léke hiányzik, de öntözik, lo­csolják az uttestet s a lehető­séghez képest lekötik a port. Nálunk azzal odázzák el a dolgot, hogy ez a berendezke­dés többszáz millióba kerül. Vajha ez lenne a legkevésbé indokolt és a legkevésbé égető kiadásunk! De borzalmas könnyelmű­séggel és nemtörődömségejel csak odázzuk a dolgot s a Fő­téren meg a Vasut-uccán tóduló iskolássereg meg a gyermek­kocsiban mutogatni kivitt cse­csemők az éltető napsugárral együtt ártatlanul szívják tüde­jükre az indolens apák bűnét: a szabadjára hagyott gyilkos porfelhőket. (gy. j.J A jövő héten tárgyalják Rákosiék ügyét Budapest, október 10. A Magyar | portokra osztják és csoportonként Hírlap értesülése szerint ha köz­ben az ügyészség meg nem vál­toztatja álláspontját és a rendes j biróság hatáskörébe utalandónak ki nem mondja Rákosiék ügyét, akkor az első csoport, a vezérek csoportja már a jövő hét elején a statáriális biróság elé kerül. A kommunisták ügyét ugyanis cso­Telket kér a várostól as ipartestület As Andrássy-ut 59. ssámu telken szeretnék felépíteni as ipa­rosok székházát a kiállít isi csarnokkal — Építkezési sorsjegyet is bocsátanak ki a költségek egy részinek msgssersésére kerülnek a biróság elé. Az első cso­portban a vezérek: Rákosi Mátyás, Weinberger Zoltán, Hámin Kató és Gőgös Ignác ügye kerül a rög­tönitélő biróság elé, amelynek el­nöke erre az évre Törekg Géza dr. kúriai biró, a büntetőtörvényszék másodelnöke. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már több ízben foglalkoztunk a békéscsabai iparosság életrevaló és nagyfontosságú tervével, amely az iparosok székházának megva­lósítását célozza. Az iparosság emeletes épületet óhajt építtetni, amelyben hivatalos szervén: az ipartestületen kivül otthont talál­nának az összes iparos-intézmé­nyek, mint psldáuh az iparos ol­vasókör, iparos dalárda, iparos­ifjak művelődési egyesülete stb. Az iparos székház céljaira az ipartestület vezetősége már kisze­melte a legmegfelelőbb telket is, amely a város legforgalmasabb központi utvonalán, az Andrássy­uton fekszik. A telek az 59. számú üres telek, amelyen jelenleg egy fatelep áll. A jövő hétfői városi közgyűlés elé ebben az ügyben az ipartes­tület kérelemmel járul, amelynek szövege a következő: „\ békéscsabai iparostársada­lo-nnak már évtizedek óta fenn­álló leghőbb vágya egy saját ott­hon létesítése, amely alkalmas volna szolgálni és az ipartestület hatósági működését a mai kor követelményeinek megfelelően elő­mozdítani. Ez a vágya az iparosságnak azonban mind a mai napig a szükséges anyagi eszközök hiá­nya miatt nem teljesülhetett, miért is az ipartestület mult évi közgyű­lésének határozata alapján az elöljáróság tervet dolgozott ki az ipartestületi székház mielőbbi fel­építése érdekében, mert a helyi­ségeket illető mai, az egész ipa­ros társadalmat lealacsonyító és megszégyenítő állapotot tétlenül tovább nem tűrheti s mert a bé­késcsabai iparosság éln> és fejlőd­ni akar. Az épitési költségek előteremté­sét egy épitési szerződés feltételei, az épületek felépítését pedig az ismertetett alap- és homlokzati vázlatrajzok szerint kívánják ke­resztül vinni. A horribilis költség­gel járó építkezést saját erőnkből ma sem vagyunk képesek elvé­geztetni s ez okból kénytelenek vagyunk a képviselőtestület és a város lakosságának támogatását is kérni. Az ipartestületi székházat a vá­ros olyan helyén tartjuk célszerű­nek felépíteni, ahol a város szé­pítése szempontjából is szaporí­tani fogja a reprezentáló középü­letek számát s erre a célra sze­rintünk az Andrássy ut 59. számú telek felelne meg legjobban, mert annak a vasúti iparvágány és a legforgalmasabb útvonal melletti fekvése és területe lehetővé teszi az ipartestületi székházon kivül még egy állandó ipari kiállításokra szükséges iparcsarnok és egyéb közérdekű épületek létesítését is. Nem szorul bizonyításra, hogy a céltudatos iparfejlesztés a város elsőrangú érdeke és kötelessége s hogy ezt eredményesen a város csak nagy anyagi áldozatokkal végezheti, tehát az általunk terv­bevett ipari intézmények létesítése egyedül a város terhe és gondja kellene hogy legyen, mindezeknek dacára az ipartestület elöljárósága megkönnyíteni és gyorsítani akar­ván a cél elérését, az anyagi esz­közök megszerzesének gondját magára vállalta s csak részben kívánja a város támogatását igény­be venni. Azt a tiszteletteljes kérelmünket terjesztjük tehát a tekintetes Kép­viselő Testület elé, hogy az An­drássy ut59. számú telket az ipar­testületi székház és az iparcsar­nok céljaira díjmentesen átengedni szíveskedjék. A telek tulajdonjogi átruházása az épitési szerződés értelmében csak az ipartestületi székhái építkezésének befejezése napján eszközöltessék." Nem kétséges, hogy a képviselő­testület a legnagyobb örömmel és készséggel siet az adófizető és a város nívóját s jelentőségét elő­mozdító polgárok nagy tömegének kívánságát teljesíteni. Hiszen az emeletes iparos székházzal a vá­Prófétában i Vasárnap reggelig nyitva

Next

/
Oldalképek
Tartalom