Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-31 / 296. szám

2 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 december 25 Erdély az árvízkatasztrófák forrása Az erdélyi havasoktól a Tiszáig mindenfitt árviz — A trianoni béke letagadhatatlan csődjét bizonyítja maga a természet Most, hogy már teljes egészében bontakozik ki egy egész nemzet megrendítő katasztrófája, még külön bizonyítása is fölösleges annak, hogy a trianoni békét, az abban megállapított határokat tudatlan emberek hideg gonoszsága diktálta. Fájdalmasan világos, hogy a hirdetett elveket csak cégérül használták a béke kontár megalkotói. Nem vezette őket más cél, mint tönkre tenni egy egész népet csak azért, mert kötelességét becsületesen teljesítette és rajta kivül álló okok miatt elbukott. Ezért szabadítottak egy sereg korrupt, balkáni erkölcsű hivatalnokot Erdélyre, kik közmüveit, kulturberendezéseit lezüllesztették. Lehet, hogy az árvízkatasztrófa nem volt programjukban. Lehet... De mégis a románok a bűnösök — mert ez csak természetes következménye a balkáni műveltségű nép politikájának, mely nemcsak hogy nem ért egy kulturterület kormányzásához, de elég gonosz is ahoz — hogy ne is akarjon érteni. Egészen bizonyos, hogy a pusztuló nép jajszaván nem indul meg, sőt lelke mélyén megelégedéssel szemléli a szörnyű pusztulást, mely a gyűlölt szomszédot — bennünket — is sujt. Következzenek itt erdélyi tudósításaink, melyek a fönnebb elmondottakat tökéle lesen bizonyítják. 77 Körösök vidéke Nagyvárad, dec. 30. Nagyváradon a Pece öntött ki és Peceszöllős határában több ház összeomlott. Nagyvárad és Kolozsvár között a telefonösszeköttetés egyelőre megszakadt, a vasúti közlekedésben zavarok vannak. A romén oldalon a Körös falvakat is elsöpört. Szintye, Miske, Kispél, Szék. udvar és Kisjenő viz alá került Szerszámok helyett fegyverrel állanak a férfiak a gáton és igy őrködnek, hogy a túlsó part lakói meg ne próbálják az innenső gátat átvágni. 77 mármarosi vidék A Tisza északon is kilépett a medréből és elöntötte Mármarossziget alsóbb fekvésű helyeit, valamint Szlatina, Aknaszigetág, Alsó és Felsővisó községeket. 77 Szamos vidéke Kolozsvár, dec. 30. Az áradat mindenfelé házakat sodort el, sok ezer ember hajléktalanná vált és óriási zavarokat okozott a vasúti forgalomban, a telefon és táviróvonalakban ugy, hogy a pusztulás méreteiről egyelőre nem is lehet teljes képet alkotni. A Szamos áradása Kolozsváron több házat rombadöntött. Egy emeletes ház összeomlott, úgyszintén a zsidó imaház padozata az alámosás miatt beszakadt.1 Nagyobb pusztításokat végzett Szamosfalván, Szentmiklóson, Alsózsukon. Bonchidán és Apahidán. Az Aranyoson feltorlódó jégtáblák elsodorták az aranyosgyéresi vashidat s igy az összeköttetés Kolozsvár és Bukarest között teljesen megszűnt. Désen a viz negyven centiméterA Szamos Rekettét elhagyva, magával sodorta a partvédő gátakat és elöntötte Hidegszamos községet. A hirtelen áradástól ellepett házakban több gyermek és aggastyán megfulladt. TJz Tiramjos vidéke A Tordáról legújabban érkezett jelentések szerint a legkatasztrófálisabb károkat az Aranyos áradása okozta. Tordát csak automobilon lehet megközeliteni. A hullámok ostromának kitett vasúti töltésen a menekültek százai ülnek. Nagy szerencsétlenség volt, hogy a várost éjjel két órakor támadta meg az árviz, amely reggel 6 órára másfél méteres magasságot ért el. 77 TTlaros vidéke Marostordáról érkező jelentések szerint a Görgényi völgy víz alá került. Az ár magával ragadta a hidakat, elsodorta a töltéseket. A vasút mellett fekvő falvak lakossága fejvesztetten menekül. Szászrégen alsóváros az ár martaléka lett. A lakosság a város felső részébe menekült. A Maros Gyulafehérvárt éá Dévát öntötte el. Gyulafehérváron több ember a vizbe fult. Zalatna, Abrudbánva, Topánfalva s az Aranyos folyó egész felső folyósa el van zárva a külvilágtól. A vasúti vonalakat és országutakat ellepte az árviz. Várfalva egészen viz alatt áll. Legsúlyosabb a helyzet Szilágysomlyón. amelyet egészen elöntött a viz. Több ház összedűlt. A vonatközlekedés teljesen megszűnt. 77 székeltjvidék A két küküllő is kilépett a medréből. A Nagyküküllő elárasztotta folyása mentén az egész völgyet. Helyenként három kilométer szélességben hömpölyög a szennyes áradat, amely állati tetemeket, sőt emberi holttesteket sodor magával az egyesült Küküllőnek Tövisen tengerré szélesedő torkolata felé. Magával ragadta az ár a Segesvár melletti háromivü masszív vashidat és kidöntöt'e a távírópóznákat, ugy hogy Udvarhelymegyében minden telefon és táviróösszeköttettés megszűnt. 77 Délvidék A Temes vízállása Medves és Ság között hat méter 20 centiméter. Innen kezdve a szerb határig komoly veszedelem fenyegeti a folyó két partján elterülő falvakat. Az áradat Ujpécs, Csepza és Macedónia közt a hidakat elsodorta. A Béga áradása Temesvárt fenyegeti a legnagyobb mérlékben. Elfogyott a románok cukra Szalontai értesülések szerint a két román cukorgyár: a bottfalui és marosvásárhelyi gyárak egyrészt vizzel vannak elárasztva, másrészt a forgalomtól is elvannak zárva s igy már erősen mutatkozik a cukorhiány s ezért Nagyváradról a sarkadi cukorgyárhoz fordultak 4 vaggon cukornak Váradra szállítása céljából. TI románok cenzúrázzák az újságok árvizfjireit Az egyik kezünkbe került tegnapi aradi újság üres pontokkal tele tudósításokban szépített adatokkal számol be az aradmegyei árvízről. Nyilván az a magyarázata ennek, hogy a kormány nem akarja felismerhetővé tenni azt az antant előtt, hogy a vízrajzi egység erőszakos megbontása milyen katasztrófákat idézhet elő. megbénultvasuti forgalom A vasúti forgalom teljesen megbénult és Erdély területe csaknem teljesen elzárt földdarabbá vált. Csupán Nagyvárad—Kolozsvár és Nagyvárad—Szatmár között van forgalom. A határszélen sok utas vízumot váltott, vagy határátlépési engedélyt kért, hogy a MÁV vonalain óriási kitérővel próbálkozzék eljutni Aradra, vagy Nagyváradra. Látogatás Gyula alatt és a vizzel körülvett Qyula városában Vagyon mentés az elszigetelt tanyákból — Sarkadot kocsin sem lehet megHÖzeliteni tutaj a nacy suly alatt elmerült. Az emberek megmenekültek, de az értékek mind odavesztek. A viz áthatolt a vasúti töltésen is, ugy, hogy most mér a Remete erdő is vizben áll és Sarkad Gyula felől sem vonaton, sem kocsin nem közelithető meg. Az útról délkeletnek idelátszik Gyulavári község szelid tornya. A községet teljesen körül fogja a viz. Visszakerülve autón pár perc elatt eljutunk a világtól elzárt, láthatólag módos és tekintélyes faluba, melybe csupán egyetlen ut vezet. A község bejáratát csendőr őrzi. Megtudjuk tőle, hogy arra vigyáz, senki szekérrel és holmijával menekülve, a falut el ne hagyja. A hatóság igy akarja megnyugtatni az árvíztől elszigetelj faluban a megriadt lelkeket, minthogy Gyulavárit egyelőre közvetlen veszély nem fenyegeti. A Sziget-majorból gyalog megyünk ki az óriási fáradsággal megerősített gátakra, amelyeket féltve őriznek. Innen belátható az óriási A/mdssy-uradalom, mely teljesen viz alá került. Át az idegen impériumba, Nagy Pél, Székudvar, Kisjenő felé mindenütt viz, viz, amelyből csak az erdők, a kazlak, a kutágasok, a tanyák teteje és a szemünk elő.t négy hatalmas gőzeke orra meredezik ki. Vájjon mikor foghatnak ujra munkához? A Sziget-majorban öreg béresgazda erélyesen dirigálja a legényeket, Nehéz szekeret húznak a dagadó sárban, az ismos férfikarok ínekifeszülnek a tehernek. Ha nem a felszabadult elemek ellen kell küzdeni, ezt a népet nem kell félteni a pusztulástól.. Alig hogy az autó Gyula északi oldalán elhagyja a várost, csak lassan tud haladni a gépkocsi a sürü emberkaravánok közölt, melyek a süppedő sárban nagy igyekezettel loholnak a szomorú lát ványosság felé. Az uímenti árkok telve vannak hóvízzel, mely itt-ott már erősen nyaldossa a vert falu épületek oldalát. Megpillantjuk a Fehérköröst. Medrében haladva nem sokat árul el abból a borzalmas kitörésből, amelynek száz és száz hajlék nyugalma es egész drága kincse esett áldozatul. De feljutva a magasan fekvő hidra, egyszerre megdöbbentő látvány tárul a szemünk elé. Tenger, sárga haragos szinü, kavargó tenger boriija a tájat, ameddig a szem ellát. A borzalmasan grandiózus víztömeg sik szintjét csak itt-ott töri meg éles vonalaival egy-egy viz alá került j épület égnek meredő gerince vagy, J mint óriás, puffadt szörnyeteg, egy-egy kazalnak a vizből kiemelkedő háta. Mind szorgos, földmivelő családok tűzhelyének szomorú emléke. A hidtól már csak alig pár száz lépést tudunk haladni. Egyszerre az utat viz borítja, amely .az útjelző kiálló kőoszlopokból ítélve, mintegy félméter magasságban állhat a Sarkad felé vezető úttesten. De két oldalt a mélyen fekvő tanyák egészen tetejükig a vizbe merültek, ugy, hogy a viz magassága helyenkint két ölre is tehető. A vízpartján a borzalmas katasztrófától mór teljesen egykedvű legények beszélgetnek. Pipázó öreg ember meghatott, reszkető hangon éopen azt meséli, hogy már sok árvizet átélt, de ilyen rémes istenitéletre nem emlékszik. Joob oldalt, nem is messze, két tanya van, amelyik mint valami misztikus holtak szugette emelkedik ki a tengerből. Az egyiknek pedig ablakát már nyaldossák a kegyetlen hullámok, de a másiknál még a belsőségek is láthatólag szárazon állanak. — A Felek Ferenc tanyája — magyarázza az egyik ember. A gazda még benne lakik, ott Js hált az éjjel, hogy helyben legyen és mentse, ami menthető — folytatja. Megtudjuk, hogy a tanyaban még mindig négy kövér disznó és 14 lábas jószág van és várja a megmenekülését. Á Felek Ferenc tanyájáról tutajon mentik a jószágot, meg a gabonát. A hízókat leszúrják és leölve szállítják ki a partra. Előtte való nap az egyik tutajra három leölt disznót, öt zsák búzát raktak a nagy sietségbe, egy csomó ember is volt rajta, ugy, hogy a Tiz árviz miatt összehívják a Tíázat? Budapest, dec. 30. Az ellenzék részéről felmerült az a gondolái, hogy esetlek összehivatják a Házat és rendkívüli ülésen teszik szóvá a borzalmas katasztrófát elsősorban a románok eljárását amellyel a katasztrófát Magyaror szágra zúdították. A terv szerin ez alkalommal a magyar nemzel gyűlés pártkülöohség nélkül tilta kőznék a nemzetközi jogok és kc telességet ilyen páratlan megcsu folása ellen. Menyasszonyi, est$ lyi, uccai, tánc és di vatcipők, valódisevró lakk férifcipők, vadás és iskolacipők jutányP forrása a Péterfi-cipő áruház.