Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-29 / 294. szám

6 BÉKÍ1SMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 december 23 * úttal, ha a viz a majorba hatol az Gyulavári község pusztulását is jelenti. A legveszélyeztetettebb pont a szigetmajori védőtöltés és a kisvasút töltésének átszelési pontja, melyet hatalmas erőfeszítéssel sikerült még idejében biztosítani. A viz állandóan emelkedve elérte a sarkadi vasúti töltés magasságát is, helyenként 3 m.-res tömegével elárasztva a Fekete és Fehérkörös, a demarkáció és a sarkadi vasuttöltés közé eső óriási területet, mintegy 40.000°katasztrális holdat. Minden valószínűség szerint ót kell vágni a vasúti töltést, a sarkadi műutat, hogy a víznek szabad lefolyása legyen a Fehér- és Feketekörös egyesülési háromszögébe, az úgynevezett Szanazugba, amikor is vagy az egyik vagy a másik medrébe vezetnék le. Ehhez azonban az szükséges, hogy a körösök vízállása kedvező legyen. Könnyes epizódok Óh, de mennyi szivetfacsaró, lélekrázó jelenet játszodott le az alatt az idő alatt, mig a viz ezt a „fait accomplit" megcsinálta. A szerencsétlen tanyai lakosság rémületében mentette, ami menthető, jószágot, bútort, gabonát, annyit és ugy, amennyit és ahogy a könyörtelen viz engedett. A dermesztő szélben derékig vizben cipelték ki a szerencsétlenek a még kiálló földterületekre szegényes holmijukat, honnan aztán kocsival hordták be Gyulára, ahova a tanyai lakosság is szorult. Egy szegény lengő őszhaju öreg érkezik kocsival az egyik tanya elé, mely már vagy 40 méternyire van benn a vizben s melyből fia és menye hordja ki az ágyneműt, bútort a szárazra. Lebotorkál a töltésről s — mint a temetésen — leveszi sapkáját összekulcsolt kézzel a döbbent lélek megrázó hangján suttogja: — De meglátogattál... de meglátogattál... Es sápadt öreg arcán patakban folyt le a könny... Szomorú galambok Kis csoport áll odébb. Fiatal férfi és asszony két kicsiny gyermekkel. Lelkük tehetetlen vágyódása, aggódó féltése könnyes szemükben. A vizben messze benn kicsi tanyára tapad a tekintetük. Tegnap óta áll már a vizben. A szegény asszony feje felett összecsapja a kezét és szivszakitó sikoltással hull a földre. — Jézusom 1 Ugy zokog tovább. A férfi, mintha meglódították volna — derékig ront a vízbe. Ott messze a vizben pedig a kis tanya előbb az egyik, aztán a másik sarkára könyökölt és széles csuszamlással elmerül a vizben. ;A hatalmas porfelhőből, — mintha kilőtték volna — két galamb röppen az égnek. Keringenek, röpködnek egy kevéssé aztán bánatosan összebújva leültek a házacska kiálló gerincére . . . A kiürített tanyában benn akart pusztulni Az egyik tanyánál lárma. Odamegyünk. Egy asszony és két férfi átnyalábolva, mint a zsákot cipel egy harmadikat. — Eresszetek vissza. Haljak meg benne, ha összedől. Aki repülne . . . Messze, messze benn a vizben látszik a Ladics-tanya. Egy szegény asszony, cselédféle jár fel s alá sirva, kezét tördelve. Minden jószága benn rekedt a tanyán. Már egy napja sirva bódorog... Kányák a fán... Az árviz a demarkáción át űzött ket oláh katonát, akik végső kétségbeesésükben csütörtökön este felmásztak egy fára és őrült lövöldözésükkel igyekeztek felhívni a figyelmet magukra. Reggel szedték le a tutajosok a remegő, átfázott és szörnyen megijedt katonákat. Akik el vannak zárva a világtól A szörnyű áradat elől az Almássy-uradalom mentette a menthetőt, A távol eső Dénes majorban azonban az óriási viztenger középén már ötödnapja vannak elzárva a világtól a főerdész, a főintéző és vitéz Molnár Mihály százados családostól. Vitéz Molnár Mihály százados közvetlen a demarkációnál kapott vitézi telket. Csinos kis tanyát épitett rá és mint jó gazda családostól ki is költözött oda két hónappal ezelőtt. Bevetett földje vizben, csak a tanya áll még szárazon, körülzárva vizzel. Vitéz Molnár százados pedig a Dénesmajorban húzódott meg családostól s várják kimentésüket. A három családot már napok óta csak egy szál telefondrót köti a világhoz, amelyen keresztül a csendőrség naponként kap felvilágosítást a családok egészségi állapotáról, mely kielégítő és egyébként nem ad aggodalomra okot. A majorok jószágállományát a Sziget-majorban és Gyula városában összpontosították. Átmentés Gyulaváriban a mentési munkálatok sokkal szervezettebben haladtak mindjárt a veszély kezdetén is, mint Vésztőn. Ennek nyilván az az oka, hogy a községet nem rohanta meg oly hirtelen az árviz, mint Vésztőt. Az emberek ugy Gyulán, mint Gyulaváriban fegyelmezetten vonultak ki a munkára, a gyulavári községházára szakadatlanul jöttek az emberek, hol a főjegyző és biró irányították a csoportokat. A községi biró senkinek sem adott felmentést, bár sokan próbálkoztak ily irányú kérésekkel. De a biró rendületlen volt. Trantwein Gyula főmérnök és Kinitz Kálmán szakaszmérnök mellett nagy érdeme van a munkálatok körül a gyulavári jegyzőnek és bírónak, a katonaságnak és nagyszerű csendőreinknek. Tegnap érkezett pionér század pontonokon megkezdte a mentést. A ma megindult esőzés a helyzetet súlyosbította. A Csaba—kötegyáni vonat nem közlekedik, mert a viz a sarkadi vasúti töltést már súlyosan megtámadta. Az „árvízi hajós" Külön fejezetet kell szentelni annak a nagyszerű munkának, melyet Kovacsics Dezső főispán az árviz kormánybiztosa teljesített, különösen a rémület zűrzavarából nehezen felocsúdó Vésztő környéki lakosság megszervezésével. Mint egy ujabbkori „árvizi hajós" mindenütt ott volr, mindenre meg volt a leghelyesebb intézkedése. Itt a lázadozást nyomta el, amott munkára serkentett, vigasztalt, lelket öntött az emberekbe. Nélküle bizony a súlyos katasztrófa még súlyosabbá válhatott volna. Nagy segítségére voltak Vésztő és Békés község elöljárói is, akik fáradhatatlan segítői voltak a mentési munkálatok folyamán. Halottak is vannak? Mint minden katasztrófa idején, ugy ez alkalommal is rengeteg rémhírrel remegtetik meg az amúgy is remegőlelkü embereket. Azt beszélik, hogy a vésztői árviz emberéleteket is követelt. M'ndezideig semmi valószínűség erre nézve nincs. Ellenben az árviz hozzátartozókat elszakított egymástól. Egy részük Szeghalmon, más részük Csabán és Békésen vannak, akik persze az első napokban nem igen tudhattak egymásról. Ez lehet magyarázata az állítólagos halotthireknek. Egész Gyulavári sirva átkozza az oláhokat A trianoni gonosz tudatlanság még sok katasztrófát fog okozni. A „tudósok", akik az uj határokat megállapították, azt hitték, hogy a térképen való kijelölés elegendő és nem kutattak határalkotó jellegzetességek, szükségességek után. Ugyan melyiknek jutott volna eszébe az, hogy a hegyekről lerohanó folyókat nem szabad határvonallal átszelni, hogy annak teljes hosszát ne egy hivatal kezelje és ellenőrizze ? Az oláhok gonosz tudatlansága, lustasága és bizonyára káröröme okozta ezt az egész könnyes katasztrófát. Gyulavári minden lakója esküszik rá. hogy az oláhok szándékosan vágták át a gátat Székudvarnál, hogy igy kényelmesen megszabaduljanak a viz költséget és becsületes munkát igénylő sima levezetésének gondjaitól. Ezen a helyzeten pedig segíteni kell akárhogyan, mert ha nem, állandóan remegnünk kell hasonló katasztrófáktól. A Körösök egész hosszának magyar hivatal kezelésében kell lennie. Ezt meg kell csinálni bármilyen eszközökkel. Külön elismerés illeti a csabai Katholikus Misszió Egyesületet, melynek buzgó nőtagjai már melegre fűtött szobákkal és élelemmel várták a szerencsétlen /észtői menekülteket, kiknek nagy része nő és gyermek s az Irányi uccai elemi iskolában szállásoltattak el. Vasárnap folyamán többeket közülük vissza hajtott az aggódó kíváncsiság Vésztőre. Békésre sokan olyanok is mentek, akiknek egyáltalán nem volt okuk menekülésre, ezeket a békési elöljáróság már vissza is küldte Vésztőre. Hivatalos helyzetjelentések az árvízről Békéscsaba, dec. 28. A december 20-ika előtti 5—6 napig tartó óriási havazás és a 20 án meg. indult olvadás, bőséges eső a Körösöket eddig példátlan menynyiségü víztömeggel árasztotta el. A Fehérkörös vízállása rohamo- 1 san emelkedett és 23-án már minden pillanatban gátszakadástól lehetett tartani, 24-én a déli órákban még óránként 2—2 cm. emelkedést mutatott a mérték, délután 2—3 óra között pedig az áradás megállott és 3 óra tájban már pár centiméteres apadás volt észlelhető. Este hatig az apadás rohamossá vált, ugy hogy 6 órakor mór 36 cm. apadást konstatállak. Ez a teljes abnormális apadás világos jele volt annak, hogy valahol gátszakadás történt- Később az esti órákban jelentették a gátőrök, hogy a románok Székudvarnál átvágták a Fehérkörös jobbparti védőgátjait, hogy Nagypél és Gyulavarsánd községeket megmentsék. Az árviz este 8 óra tájban Gyulavári községet már el is érte és a védelem most már arra szorítkozott, hogy a népeket megmentsék és hogy kiürítsék a veszélyeztetett területeken elszórt tanyákat. A víz óriási területeken ömlött szét és meglöltötte a laposabb részeket. December 25 én már elérte a gyula—sarkadi vasúti töltést és 26 án tovább folyni nem tudván, a vasúti töltés mentén emelkedni kezdett és a Fehér- és Feketekörös deltájának a vasúti töltéstől keletre eső részét elárasztotta, ugy hogy ma már körülbelül 40.000 holdnyi területen egy sik tengert képez. Eleinte betömték a vasúti töltések átereszeit. Tegnap azonban az éjjeli órákban kibontották az átereszeket. Békés és Csonka-Arad vármegye árviz által fenyegetett részeinek kormánybiztosául a minisztérium Kovacsics Dezső dr, főispánt nevezte ki, aki fáradtságot nem kiméivé, személyesen vezeti a mentési munkálatokat Trautwein főmérnök, a földmivelésügyi minisztérium által leküldött Becker miniszteri tanácsos és a szegedi vegyesdandár parancsnokság által rendelkezésre bocsátott műszaki csapatok segítségével. A helyzet különösen Vésztőn kritikus, ahonnan a déli órákban azt jelentették, hogy már csak nyúlgátak tartják a vizet, a házak egy része összeomlott és a vasúti forgalom teljesen szünetel. A többt községeket közvetlen veszedelem nem fenyegeti. Gyula, dec. 28. Megállapítható, hogy az árterület 80.C00 katasztrális hóid kultur terület. A főispán az összes árterületeket személyesen bejárta. Tegnap este 8 órakor Szegedről egy 5 tonnás motorcsónak érkezett Markovics főhajónagy vezetésével s a megfelelő üzemanyaggal. Ezzel akarják a bennrekedt lakosságot kimenteni. Tegnap este Vés

ztőn nagyon kritikus volt a helyzet, azonban Oremus műszaki főtanácsos egy lakatlan területre vezette át a viz nagy részét. A földmivelésügyi minisztériumból leérkezett Bekker Ádám miniszteri tanácsos. A leginkább veszélyeztetett területek Gyulavári, Pkány, Kótpuszta és Vésztő. Megállapítást nyert, hogy körülbelül 312 tanya omlott össze, a kár az eddigi becslés szerint 100 milliárdra tehető. A Fehérkörös mai állasa Gyulánál +402, a Feketekörös Remeténél +572, a Sebeskörös Szakállnál +210. A körös delta közökben rekedt lakosságot a katonaság vitéz Hadi Jenő vezetésével állandóan menti. A menekülteket részben a kaszárnyában, részben az iskolákban helyezték el, az anyákat csecsemőikkel együtt az állami gyermekmenhelyen. A kormánybiztos főispán kimeritő részletes jelentést küldött a miniszterelnökségnek, a belügyminisztériumnak és a földmivelésügyi minisztériumnak. Ma éjjel a GyulaSarkad-i vasúti töltésen kibontot-