Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1925-12-10 / 280. szám
E6TE8 SXáM AJKA IOO® KORONA Sékésesaba, 1925 december 10 Csütörtök 52-ik évfolyam, 280-ik szám VWWWWbWWWWWWWWWVWWWVW BEKESME&YEI I0ZL0NY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedívre 75.000 korona. Sgy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenc* József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. MW WW ftW WW ^^ MJVW I i * i 1^ ^WWW^'XWlVWW WW^^ katasztrofális mértékű csökkenése. A gazda terményei és leginkább állatainak árát a fogyasztás gyengesége szoritja le. A kereskedő, az iparos napszámra nem lát vevőt, még a legszükségesebb cikkekben n Huria itélt a csongrádi bombapörben Budapest, dec. 9. A Kúria ötös tanácsa ma délelőtt 11 órakor ' kezdte meg a csongrádi bombapör ügyében beadott semmiségi panaszok tárgyalását. Ráth Jenő másodelnök megállapítja, hogy jelen vannak a vádat képviselő dr. Fábián Béla és Sándor ügyvédek, dr. Ulain Ferenc és dr. Széchenyi István mint védők. A hét vádlott közül jelen van Bölönyi Miklós. Szlanik Ferenc előadó ismerteti a semmiségi panasz tárgyát és az ügy történetét. A Kúria 14 óra 25 perckor hir. „ dette ki az ítéletet, amely szerint az összes semmiségi panaszokat elutasította és a Tábla ítéletét jóváhagyta. Tterczeg Terenc ünneplése Szegeden Szeged, december 9. A város közönsége, élén a vezető kulturális egyesületekkel tegnap délután díszközgyűlésen ünnepelte Herczeg Ferencet 40 éves írói jubileuma alkalmából. A díszközgyűlést Herczeg Ferenc Széchenyiről tartott klaszszikusan tömör előadása nyitotta y meg. Ttngot kémek Párisban Páris, dec. 9. Nagyszabású kémkedést leplezett le a párisi rendőrség. Elfogott ugyanis egy volt angol hadseregbeli tisztet és altisztet, akik Párisban letagadva azt, hogy az angol hadsereg kötelékébe tartoztak, álnév alatt éltek és megakarták szerezni a francia katonai repülőgépek építésének terveit. Párisban igen nagy izgal^ mat keltett az idejekorán leleplezett kémkedési ügy. Tiz OJTIGE közgyűlése <• Budapest, dec. 9. Kedden délelőtt tartotta az OMGE évi közgyűlését. Gróf Somsich László elnök kimerítő és érdekes megnyitójában kiterjeszkedett a mezőgazdaság minden időszerű kérdésére. Élesen bírálta a kormányt és főképpen a földmivelésügyi mi< niszter politikáját. Beszédében ál* dozott Széchenyi István gróf emlékezetének, majd megállapította, hogy az utóbbi év produkálta hosszú idők óta a legjobb terméseredményt, de a kielégítő termés és pénzünk stabilitása ellenére a mezőgazdaság mégis válságos napokat él. Ennek oka a gazdák . nagymérvű eladósodása, másrészt a mezőgazdasági termények alacsony ára. A gazdák szembe találják magukat a tőzsdével és az azon kivül is megszervezett vevőkkel. Örvendetes tény az a közeledés. amely az ipari érdekeltség és a mezőgazdasági tényezők között legutóbb létrejött. Elszomorító jelenség, hogy a földbirtokos « ifjúság távol tartja magát a Köz- I ügyekber való részvétel tői. A közgyűlésen Hadik János gróf is felszólalt és kijelentette, hogy ellenségei az országnak azok, akikléket akarnak verni a gazd atársadaloin közé. Meghívták Magyarországot a leszerelési bizottságba Genf, december 9. A mai napon Magyarország ügyében igen fontos döntés fog történni. Eltekint/e a magyar albizottság ülésétől, délelőtt a tanács leszerelési bizottsága ülésezik, amelyen arról határoznak, hogy minő államokat hívjanak fel az általános leszerelési konferencia tárgyalására. Egyesek Magyarország meghívását ajánlják, mások elutasítását kívánják. A kisántánt képviselői a legerélyesebben ellenzik Magyarország meghívását és maga Chamberlain szükségét látta, hogy Magyarország érdekében szót emeljen, igy azután Magyaország jelöltségét nem ejtették el. Gyenge felhajtás, kis forgalom, alacsony árak a csabai állatvásáron A kirakodóvásár szenvedő hősei — as árusok és vevők Sok gazdasági nyomorúságunkat tökéletesen betetőzte az embertelen hideg időjárás. Már a hétfői és keddi állatvásáiokon látni való volt, hogy a dermesztő hideg, — mely a könnyet, melyet kifacsart a szemekből az arcon msg is fa gyasztotta mindjárt — tönkre fogja tenni még azt a kis forgalmat is, melyre az érdekeltek számítottak. Amerre mentünk a vásárban, mindenütt didergő állatok és emberek toporzékoltak a siko3 vásártéren ; vevő és eladó egyformán elkeseredett hangulatban mennél gyorsabban akart tul lenni a sanyarú üzletkötésen. A felhajtok elkeseredését növelték az alacsony árak is és sokan valósággal bánatosan váltak meg 8500—9000 koronás kilogram árakon jószágaiktól, ezzel is bizonyítván, hogy mennyire nincs pénze a gazdának. Ugyanez a helyzet a lóvásáron is, azzal a külömbséggel. hogy a szomorú általános képet itt legalább egy-két cigány lókupec eladó és vevő művészetének önkéntelen komikuma derilette fel itt-ott. Itt is mennél hamarabb szeretett volna szabadulni vevő és eladó egyaránt szinte türelmetlenül kínálva árat és jószágot. Az egyik cigány lókupec két szegény borzas párát tart kötőféken, tömzsi békési magyarnak dicséri agyba-főbe két millióért. A magyar már ott tart, hogy talán be fog ígérni egy milliót, amikor a kupec meg akarja futtatni a lovat, ráhúz egyet hirtelen. A szegény pára ijedten lódul előre. Am a sikos talajon mind a négy lába kivágódik alóla és az árva ott marad fekve a havon. A magyar szó nélkül tovább kocog, hátat fordítván a meglepetéstől még káromkodni is képtelen kupecnek. Ez a szegény jószág végül is 800.000 koronáért kelt el. Általában az árak három milliót csak itt-ott multák felül. Nagyobb vásárlóként csak a csendőrség jelentkezett, azonban az egész vásárban csendőrlónak megfelelőt mindössze nyolcat találtak a budapesti vásárlók. A sertésvásárra sem volt akkora felhajtás, mint az várható volt. Nem is maradt eladatlan egysem. Az árak a szokásos piaci árak nívóján mozogtak 9—15.000 koronáig minőség szerint A kirakodóvásár, ha lehet sanyarúságban még az állatvásárokat is felülmulta. Már kora reggel dermesztő hidegben, a fagyos havon megindult a rendezkedés. Az árusokat szenvedésükért, fáradozásukért azonban nem rekompenzálta más, mint egy tapasztalat, melynek hangoztatását léptennyomon tapasztalhattuk: „Nahát erre a vásárra igazán nem volt szükségem F Rengeteg árus — kevés vevő. Ez körülbelül a vásár jellemzése, hozzátéve még azt is, hogy a kevés vevőnek jelentkezőből sem vásárolt semmit egy jó hányadrész. Talán még leginkább a helyi kereskedésekben volt a legnagyobb forgalom, ahol főként azok vásároltak, vagy legalább is érdeklődtek, kiknek a selejtesebb vásári áru nem felelt meg. Valóban a tapasztaltak alapján lehet azon gondolkozni, hogy szükséges volt-e ez a vásár, melynek üzleti forgalma alig multa felül egy jobb hetipiac forgalmát. Barangolásunkban szóba álltunk a vásáros néppel és igen érdekes, de amellett elszomoritó adatokat gyűjtöttünk, melyekből összeegyeztetés után megállapítható, hogy a szomorú közgazdasági helyzet oka kizárólag egy: a közfogyasztás sem. Kereskedők, iparosok sze rinl régi rendes vevőik legföljebb 50%-át vásárolják békebeli vásárlásaiknak. Egyszóval a nagy tömegek keresete nem elegendő ahhoz, hogy a normális életstandardot biztosítsa, még azoknál sem, akiknek rendes, állandó foglalkozásuk van. Ehez járul a sok munkanélküli munkás és állásnélküli tisztviselő, kik részben egészen, részben igen nagy százalékban elvesztek a közfogyasztásra nézve és hogy ezek miből élnek, annak csak az Isten a megmondhatója. A szomorú helyzet bizonyára súlyos gondokat okozhat a kormányzatnak, mert valószínűen erre vezethető vissza a belügyminiszternek a közmunkák haladéktalanul való megkezdésére vonatkozó utasítása is. Ennél azonban megállani nem szabad, hanem a közmunkák mérvét olyan naggyá kell tenni, hogy azok révén az irtózatos közállapotok lényegesen enyhüljenek. Mert, ha a munkásnak, tisztviselőnek, általában a középosztálynak meg van a munka és kereseti lehetősége, egészen bizonyosan meg fog szűnni a gazda, az iparos és kereskedő panasza is, mert hiába a közfogyasztók forgalmának 70 százaléka mégis azokból kerül ki. Jöjjenek tehát azok a közmunkák, mert még nincs minden veszve, még meg lehet menteni a pusztuló társadalmi osztályokat, ha azt a segítséget gyorsan és mennél kiadósabban nyújtják az illetékesek. Ellenkező esetben egyes társadalmi osztályok összeomlása elkerülhetetlen. Ezek a csabai decemberi vásár tapasztalatai. Az üzlethelyiségek felszabadításának ügye Az államháztartás egyensirlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. mellékletének 6. bekezdése azt mondja, hogy az üzlethelyiségekre vonatkozó korlátozások 1926 máju3 1-én megszűnnek. Ezt a rendelkezést a budapesti házlulajdonos érdekeltség ugy értelmezte, hogy az üzlethelyigégek már 1926 május l-re felmondhatok, mig a bérlőérd íkeltség szerint május 1 én lehet 1926 november l-re felmondani. A háztulajdonos érdekeltség a napokban a népjóléti miniszterhez egy beadványt intézett, melyben kérte, hogy egy kibocsátandó rendelettel az első értelmezés mellett foglaljon állást és engedje meg, hogy az üzletbérek a a felszaba-