Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-06 / 278. szám

Békéscsaba, 1925 december 6 BEHESMEGYII. K&ZLÖNY 5 Anyakönyvi hirek Születés nov. 27—dec. 4-ig: Pet­rovszki S. Györgynek fia István, Kis Jánosnak fia János, Lipcsei Józsefnek fia Gyula, András, Ecedi Jánosnak fia András, Kociszki Pálnak leánya Zsófia, Darabos Pálnak leánya Dorottya, Králik Györgynek leánya Mária, Vaszkó Tamásnak fia János, Mitykó Pál­nak fia András, Petrovszki Pál­nak fiai (ikeroár) Mihály és János, Hegedűs Mihálynak leánya Judit, Holec Pálnak leánya Ilona, Gyulai Andrásnak fia László, Borbély Mihálynak fia András, Nóvák Já­nosnak fia András, Liker György­nek fia András, Lenhard Jánosnak fia Pál, Kokavec Pálnak fia Endre, Piszár Andrásnak fia János, Pet­rovszki S. Jánosnak fia Pál, And­rás, Csicsely Mihálynak fia And­rás, Gyeraj Pálnak fia András, Vantara Jánosnak leánya Mária, Tóth Kriss Istvánnak leánya Ká­talin, Magdolna, Pilc Györgynek fia György, Marik Jánosnak leánya Mária, Berényi Györgynek fia László. Házasságot kötöttek nov. 27— dec. 4-ig: Priplata Ödön Vida Szűcs Irénnel, Krizsan János Unyatyinszki Erzsébettel, Zsuzsa János Liker Ilonával, Balázs Mi­hály Szoboszlai Ilonával, Wind­Chaim Károly Goldfinger Hermi­nával. Lőwy Sándor Gesmey Mag­dolnával, Lévay Kálmán Babin­szky Erzsébettel, Kiiment György Kámán Erzsébettel, Lusztig László Klein Margittal. Haláleset vov. 27—dec. 4 ig : Máté Judit 2 hónapos, tüdőgyula­dás, Spitz Magdolna 11 éves, vör­heny, Tóth Erzsébet 1 hónapos, tüdőhurut, özv. Annus Pálné sz. Kovács Julianna 79 éves, érelme­szesedés, Rác Lajos 9 hónapos, bélhurut, Mitykó András 1 napos, veleszületett gyengeség, Petrovszki Mihály 1 napos, veleszületett gyen­geség, Petrovszki János 1 napos, veleszületett gyengeség, Hollánder Izidorné sz. Klein Leonlin 36 éves, genyvérüség, Erdélyi András 62 éves, szivbelhártyegyuladás, Cser­venák Pálné sz. Kerepecki Mária 65 éves, gyomorrák, Kóté István 3 éves tüdőgümőkór. Gazdasági tanácsadó Ezzel a cimmel állandó rovatot nyitunk vasárnapi számainkban. A mai nehéz gazdasági viszonyok mellett ugyanis, azt hisszük min­denkinek kötelessége a gazdát több termelésre oktatni s nehéz anyagi körülményei között min­denképen segítségére lenni. Ez ösztönöz bennünket is arra, hogy apró kis gazdasági közleményeink­kel figyelmeztessük a gazdát sok olyan dologra, melyből hasznot meríthet s ezek az apró kis hasz­nok aztán végül is országos ha­szonná növekednek. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ebben az igen fon­tos jelentőségű törekvésünkben olyan kiváló szaktekintély jött se­gítségünkre, mint Kovácsy Béla m. kir. gazdasági ny. igazgató, ki­nek nagy és értékes szaktudása az országban közismert. Ez alkalommal az alábbi köz­hasznú közleményeit hozzuk : Termeljünk többet. Ma, amikor a gazdasági nyerstermények ára — bár lassú — de folytonds csök­kenést mutat, amikor mi gazdák semmiként sem tudunk befolyást gyakorolni arra, hogy magasabb árakat érjünk el, ellenben az adó, a vasúti fuvar, a munkabérek, meg az ipari termékek óra olyan magas, aminő talán sohase volt, akkor természetesen a gazda sem tud megélni, ha földje csak olyan terméseket ad, mint aminőket adott régen. Ezekkel az általunk elhá­ríthatatlan nehézségekkel, csak ugy tudunk megküzdeni, ha egy és ugyanazon területen többet tu­dunk termelni, mint amennyit ter­meltünk eddig, ami egyáltalán nem lehetetlen, hiszen van olyan ura­dalom az országban, amely 1925* ben 33 q búzát aratott s mikor a a kisgazdáknak 1923 ban csak 7.5 q országos búzatermés átla­guk volt, a nagybirtokosok közel 10 q búzát arattak kat. holdankint, Németországnak pedig ugyanakkor több mint 13 q birodalmi átlag búzatermése volt. Semmi egyéb oka nincs ennek, csupán az, hogy a nagybirtokosok, meg a német­országi gazdák jobban szántják, müvelik s jobban trágyázzák föld­jeiket, mint a mi kisgazdáink és középbirtokosaink, mert a nagy lerméseknek egyedüli titka a he­lyes és jó szántás, boronálés és dus trágyázás. Lesz e helyen erről szó gyakrabban is, most csupán arra kívánjuk felhívni olvasóink figyelmét, hogy semmiféle tavasz­szal elvetendő magot se jó olyan földbe vetni, amely télen ót szán­tatlanul állott s csak tavasszal vetés előtt szántják fel, mert az ilyen földbe vetett mag mindig ki sebb termést ad, mintha a talaj ősszel lett volna felszántva. Ha tehát elmulasztottuk volna az őszi szántást, lessük ki a fagymentes időt s tegyük ezt meg most télen, mert még a mostani szántással is megadjuk a lehetőséget arra, hogy a föld több vizet szívjon magába, mintha tavaszig szántatlanul álla­na, mert a talaj víztartalmának nagysága rendkívül nagy befő lyással van a termés nagyságára. * A vetési bagolypille kártétele miatt általános volt a panasz az elmúlt ősszel, amely most szüne­tel ugyan, de ugy lehet tavasszal ujult erővel tör elő s minden nö­vényen folytatja kártételét egészen junius közepéig. Csak ritkán okoz olyan nagy kárt, mint okozott most, amikor nem egy helyt egész táb­lákat kelletett kiszántani. A ba­golypille ellen külömben állan­dóan kell védekezni, elsősorban gyom irtással, mert elgyomosodott gazdaságokban teszi a legnagyobb kárt. A földeknek sohasem sza­bad gyomosaknak lenni, mert pe­téit mindig csak a gyomok közé rakja. Szántani kell tehát, mihelyt gyomosodni kezd. Nagy ellensége a sertés, a pulyka, meg a szuper­foszfát műtrágya is. A szántás alatt álló táblákon mindig kellene 50— 100 darab pulykának is lenni, ve­tés előtt 2—3 héttel pedig mindig sertésekkel kellene a táblákat fel­turalni s nem volna panasz többé a vetési bagolypille kártétele miatt különösen a szuperfoszfáttal trá­gyázott táblákon, melyeket feltűnő módon kerül. KSAKGÓ JOGI SZEMINÁRIUM BUDAPEST, IX., RÁDAY-UCCA 14 Sikeresen készit elő vidékieket is ! ff® # fl" # FERHES FIU ragián, divatöltöny, sportöltöny, városi banda, szőrmés bekecs, bőrkabát, gazdász-kabát, lovaglónadrág, gyermekruha, munkásruha, jaquetnadrág és a még- fel nem sorolt raktaron lévő cikkeimet ugy készen, mint mérték után a legjobb minőségben rendkívül olcsó árban ajanlom Tisztelettel: Klein G«za és Tsa Utóda Sándor uriszabé, kész ruhakereskedő Békéscsaba, Andrássy-ut 7 ( Üoeziszky-palota) Telefon 25? Alapítva 1904 Hitelképes egyének pészietfizetési kedvezményben részesülnek ! Tanulók fizetéssel felvétetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom