Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-28 / 271. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 november 28 ÁDÁM ÁRUHÁZ CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Nagy választék elsőrendű kézimunka FÉRFI-, NŐI- és GYERMEKCIPŐKBEN Divatcipők a legújabb fazonban. Erős strapa­cipők olcsó árban. Hó-, sár- és komótcipők kizárólag elsőrendű minőségben! Mérték szerinti rendelések és javítások feleiősség mellett a legrövidebb időn belül készülnek! hán bánik a protestáns egyházak­kal. Barabás Samu: Az 1923. évi XXXVIII. t. c. teljes egészében való végrehajtását követeli és a lelkészi pótlékok visszeéllitésát és az állami segélyek megfelelő fel­emelését kéri. Majd a nyugdijasok és a nyugdijasok özvegyeinek hely­zetéről szól és a nyugdijak fel­emelését kéii. Meskó : Tiltakozik minden olyan ténykedés ellen, amely a feleke­zetek közti ellentétet szitja és ezt a hazaárulás bűntettével tartja egyenlőnek. A nyugdíjas papságra hivja fel a figyelmet, akik már alig tudják palástolni nyomorukat. Lendvai: Mert a palást is szét­szakadt már. Meskó : Követeli a katolikus au­tonómiára vonatkozó törvényjavas­lat minél előbbi beterjesztését. Peyer Károly: Ha a katolikus népnek megengedték volna a bele­szólást az egyházi vagyon keze­lésébe és a vagyon ellenőrzésebe, akkor a vagyon kezelése nagyobb pontossággal járna és nem fordul­na elő az, hogy a vallásalapból szanálnak lapvallalatokat. Kérdi a minisztertől, hogy mennyi kára van a vallásalapnak a Nép cimü lap megbukása miatt? Haller István: Ha támogatták volna a lapot, akkor nem bukott volna meg. Klebelsberg Kunó: Nem érzi an­nak a komikumát, hogy ezt Ön kéri számon ? Peyer-. A papság eltartása a hí­vőknek a kötelessege. Ezek elől a kötelességek elől nem lehet kitérni. Klebelsberg: Nem ért hozzá, ne beszéljen bele. Peyer: Tekintettel arra, hogy beszedőnek ideje lejárt, befejezi beszédét. Közel két milliárdos fizetésképtelenség Orosházán Az orosházi Márkus bank kényszeregyezséget akar Az Orosházi Friss Újság írja : Az utóbbi hetekben igen sokat beszéltek Orosházán a „Kereske de Imi bank- és váltóüzlet, Márkus József Orosháza" cég, vagy mi­ként Orosházán ismerik, a Márkus­bank fizetési zavarairól. A pór évvel ezelőtt virágzó magánbank iránt a közönség kö­rében nagy volt a bizalom s en­nek folytán igen sokan, különösen a kisebb exisztenciók sorából he­lyezték el pénzecskéiket jó kama­tozásra a Márkus-bankban, mely még a legutóbbi időkben is — ugy halljuk — havi három száza­lékot is fizetett, illetőleg ígért &z elhelyezett betétek után. Ügy tudjuk, hogy az esetleges súlyosabb következményekkel járó veszedelmeket a cégtulajdonosnak sikerült kiküszöbölnie. Tudomásunk szerint a Márkus­bank, illetőleg Márkus József cég­tulajdonos ma kéri meg a kény­szeregyezségi eljárás megindítását. Értesülésünk szerint 100 száza­lékos fizetést ajánl fel hitele­zőinek és azt két esztendő alatt akként akarja kifizetni, hogy az első évben negyedévi részletekben megfizeti a tartozás 40 százalékát, a második esztendőben pedig ki­fizeti ugyancsak negyedévi egyen­lő részletekben minden hitelezőjé­nek a tartozás 60 százalékát. A fizetési zavarokba jutott Már­kus-bank a felállított ideiglenes mérlege szerint aktiv, amennyiben 678 millió 416 ezer 134 korona vagyont mutat ki. A Márkus-bank orosházi hitele­zői összesen 1 milliárd 8 millió 451 ezer koronával szerepelnek és ezek közölt a kis exisztenciák követe­lése 393 millió 265 ezer koronát tesz ki és 21 millió 932 ezer ko­rona az az összeg, amelyet külön­féle jótékony egyesületek és ala­pok — köztük az orosházi evang. Nőegylet 15 millió 301 ezer koro­nós betétje, — követelnek a fize­tési zavarokba jutott Márkus Jó­zsefen. Ezekből látható, hogy a Márkus­bank fizetési zavarai igen érzéke­nyen érintik Orosháza gazdasági életét és nagyon sok ki exiszten­cia érdekében kívánatos lenne, hogy ha idők multával is, de a bankcég minden hitelezője teljes egészében hozzájuthasson a kö­veteléséhez. Zichy Rafael grójot egy évi és hat havi börtünre Ítélte a törvényszék A hamis tanukat is súlyos büntetéssel sújtotta Budapest, nov. 27. Az egész fővárosban másról sem beszélnek, mint arról a feltűnést keltő Ítélet­ről, amelyet a budapesti királyi törvényszék Töreky-tanácsa hozott Zichy Rafael gróf és tórsai ellen. A gróf válóperével kapcsolatosan Tormay Cecil a kiváló magyar irónő bűnvádi feljelentést tett Zichy Rafael gróf, Wa/íer József, Deák István és Prosznik Ferencné ellen, Hamis tanuzás, illetve arra való feibujtós büntette miatt indult meg az eljárás. A törvényszék napokon keresztül zárt tárgyaláson foglal­kozott az üggyel, tegnap este azonban az Ítéletet nyilvánosan hirdette ki. Az Ítélet szerint Zichy Rafael grófot és vádlott társait bű­nösnek találta a biróság a vád tárgyává tett cselekményben és Zichy Rafael grófot egy évi és 6 havi börtönre és 60 millió korona pénzbüntetésre Ítélte, Walter Jó­zsefet és Deák Istvánt 1—1 évi börtönre és 10—10 millió korona pénzbüntetésre, Prosznik Ferencnél pedig 4 havi fogházra és 2 millió korona pénzbüntetésre. Az Ítélet indokolásában megállapítja a tör­vényszék, hogy a gróf már mint­egy 10 éve elhidegült feleségétől, mást akait feleségül venni, csak okot keresett a válásra és mint­hogy válóokot nem talált, tanács­adóival ilyen okok kitalálásán fá­radozott és megbízottat küldölt a grófnéhez, aki válásra birni lett volna hivatva a grófnét. Mikor a grófné kijelentette, hogy válni nem akar, akkor világraszóló botrány­nyal fenyegetőzött és mikor a grófné azt felelte, hogy a bótrány­tol nem fél, mert az ő élete tiszta, akkor felvetette azt a kérdést, hogy hátha hamis tanukat állíta­na az ellenkező bizonyítására. Tehát a tanuszerzés gondolata már régen felbukkant. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a gróf hamis tanukat vonul­tatott fel, őket utasítással látta el és pénzelte, sőt amikor a grófné a cselédség egy részét hűtlensé­gük és szemtelen magaviseletük miatt elbocsátotta, akkor a gróf azok egy részét uradalmába vitte és ott mindennel bőségesen ellátta. A mérleg két serpenyőjében az indokolás szerint az egyikben kí­méletlen aljas rosszhiszeműségek halmaza, a másikban pedig két személyileg és etikailag magasan álló nő erkölcsi tisztasága áll, me­lyet ez a per egy szemernyivel sem homályosított el. A bíróság előtt lefolytatott tár­gyaláson mindig a gróf volt a tá­madó fél és valóságos harcot foly­tatott felesége, s Tormay Cecil ellen. Kétmillió tojást exportálunk hetenkint külföldre Hat nap alatt érkeznek Lon­donba a pulykaszállitmányok Ezen a héten a tojásexport te­rén nem történt nevezetesebb vál­tozás. Szakértők szerint mostaná­ban hetenkint 15—20 vagon tojást exportálunk külföldre, ami leg­alább heti 2 millió darab tojás­nak felel meg. A hidegebb idők beálltával na­gyobb lendülettel indult meg a baromfikivitel is. Változatlanul je­lentékeny mennyiségű pulykát ex­portálunk Loneonba és a Magyar Élelmiszerszállitónak sikerült az összeköttetést meggyorsítani a lon­doni pieccal. Mig ugyanis tavaly 8—9 napig volt uton az áru, addig az idén Osztendén át hat nap alatt megérkeznek Londonba a magyar baromfiszállitmányok, ugy hogy eddig még az áru mi­nősége ellen semminemű panasz nem merült fel. A nagy uradalmi körvadászatok megkezdődtek és a vadexport is szépen fejlődik. Be kell még számolnunk a félsertések kiviteléről főleg Németországba, amely üzlet változatlanul rentábi­lis, bár azok a negyobb hasznok,, amelyek kezdetben mutatkoztak, az elmúlt heten már csökkentek. Feltámadt egy halott a hősök temetőjében 1918-ban temették el és most jelentkezett a csabai anya­könyvi hivatalban Mert, ha nem támadt fel, ugy kétségbe kell esnie Bohus Pál csa­bai lakosnak a kérdés felett: él-e hát igazán — vagy sem ? El van e temetve, vagy sem? A történet egyébként, ha háttere nem lenne olyan szomorú, bizony vígjátékba illene... * Bohus Pál csabai fiatal gazdál­kodó annak rendje-módja szerint meg akarván nősülni, felment a. csabai anyakönyvi hivatalba, hogy kivegye születési bizonyítványát.. Kikeresik anyakönyvi lapját, ami­kor az anyakönyvvezető megdöb­benve látja, hogy Bohus Pál meg­halt 1918-ban a csabai tartalék­kórházban és eltemettetett a hősök temetőjében. Mégegyszer kikérdezi személyi adatait s Bohus Pál ismétli hiba nélkül az anyakönyvbe bejegyzett adatokat s igy most már az anya­könyvvezető kétséget kizáró mó­don megállapítja, hogy Bohus Pál tényleg azonos az anyakönyvi be­jegyzés szerint elhunyttal. Anyakönyvi lapján ugyanis sza­bályszerűen keresztül van vezetve még a belügyminiszteri leirat ren­delkezése is, a leirat adatai is tel­jesen egyeznek Bohus Pál anya­könyvi adataival. Éppen ezért az is kétségtelen, hogy Bohus Pál helyett valakit el is temettek a. hősök temetőjében. Kizárt dolog, hogy az anya­könyvi hivatal tévedéséről lenne szó, mert annakidején a bejelen­tést nem is az anyakönyvi hivatal intézte a belügyminisztériumhoz, hanem a tartalékkórház közvet­lenül. Tény, hogy abban az időben 1918 junius 13-án — Bohus Pál valóban, mint az elhunyt, tüdő­bajjal feküdt a csabai tartalék­kórházban, onnan azonban gyó­gyultan távozott. Lehet tehát, hogy valamelyik alárendelt közeg Bohus Pál fej­céduláját Bohus távozása után — abban a hitben, hogy az egy történetesen ugyanazon időben el­hunyt katonáé - magához vette és a kórhóz hivatalóban aszerint tette meg a jelentést. Bizonyos, hogy Bohus nevében el is temettek valakit, sőt lehet, hogy éppen egy másik Bohus Pált. Ez is lehetséges ugyanis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom