Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1925-11-27 / 270. szám
KGWM UmAm áEA 1WÜ KORONA lökéscsaba, 1925 november 27 Péntek 52-ik évfolyam, 270-ik szám POLITIKAI MPILIP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán kiildve: negyed ívre 75.000 korona. "Sgy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. 71 magyar rádió konszern megkezdi leadásait Budapest, nov. 26. A rádió kedvelői bizonyára nagy örömmel fogadják azt a hirt, hogy december 1 tői kezdve a magyar rádiókonszern megkezdi rendszeres előadásait. Az Operaház előadásain és a hangversenyeken kivül helyet kapnak a műsorban tudományos és szórakosztató előadások is. A magyar rádió leadóállomás elsősorban a hangversenyeket és &L Operaelőadásokat rendszeresiti. Előreláthatóan sok magyar művész jut kenyérkeresethez ennek révén. A leadásokat a Telefon Hirmodó R.-T. rendezi és ün\ nepélyesen akarja megnyitni a magyar rádió működésének megkezdését. Vass József népjóléti miniszter fogja ünnepélyesen megnyitni a magyar leadásokat. Ez lesz az első alkalom, hogy az egész ország, sőt az egész világ egyidejűleg hallhatja egy magyar magyar államférfiú beszédét. 77 francia szociális fák nem vesznek részt polgári kormányban Páris, nov. 26. A szociáldemokratapárt állandó végrehajtó bizottsága javaslatot fogadott el, amely azt a kijelentést tartalmazza, hogy a szociáldemokrata parlamenti csoport hü marad a nemzeti kartel ama határozatához, amely kifejezetten visszautasítja a szociálisták esetleges részvételét más pártok által alakított kormányban. 7Tz angol munkásság nem engedi be Ttlussotinit London, nov. A független munkáspárt nemzeti tanácsa figyelmezteti a kormányt, hogy ha Mussolini hivatalos látogatást tesz Londonban, a munkások tiltakozó tüntetéseket fognak rendezni. Végleg lecsapolják az Ecsedi lápot Budapest, nov. 26. Már teljes egészében szétosztották az ármeniesitésre szánt 200 milliárdos hitelt. Ezáltal sok ezer földmunkás jut kenyérhez. A kölcsönből öszszesen 19 testület kapott 300 milliótól 30 milliárdig terjedő összegeket. Az Ecsedi láp lecsapolására alakult társaság 15 milliárdos kölcsönt kapott, hogy az Ecsedi lápnak csonka Szatmármegye területén visszamaradt részeit lecsapolhassa. A tanitóság sérelmeit fejtegették a felszólalók A nemzetgyűlés ülése Budapest, nov. 26. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A kultusztárca költségvetésének első szónoka Szeder Ferenc. Visszautasítja a kultuszminiszternek azt a kijelentését, melyet az ő közbeszólásával kapcsolatban tett és amelyben a szociáldemokrata pártot azzal vádolja, hogy a státusrendezéssel kapcsolatban a tanítóságot szembe akarja állítani a többi alkalmazottal. Tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokrata párt a demagógia alapján állana. A tanítóságot a tanítói fizetésrendezés nem mentesiti az anyagi gondoktól, sőt az ő adatai szerint bizonyos lefokozás történt. Követeli, hogy errenézve uj javaslatot terjesszen be a kormány. Sürgeti az analfabéták oktatását, a népmüvelés kiterjesztését. A tárca költségvetését nem fogadja el. Ezután Budai Dezső szólal fel. A keresztény gazdasági pártnak igen egyszerű és világos programja van a közoktatás tekintetében. Veleménye szerint etekintetben nagy óvatosságra van szükség. A szociáldemokraták skrupulus nélkül szeretnék a maguk elméleti elveiket a közoktatásban alkalmazni. A kultusztárca bevételeinek összegét sokalja, mert ez kétségkívül magas tandijakra mutat. Láng János: Ingyenessé kell tenni a népoktatást. Rothenstein Mór azt fejtegeti, hogy a szociáldemokraták mindig a magyar kultúráért harcoltak és nyugodtan felveszik a versenyt a hazafias jelszavakat hangoztató pártokkal. Értsék meg a túloldalon, hogy a szocializmus és kommunizmus nem egy. A numerus clausus megszüntetését kívánja. A kultuszminiszter ugylátszik azért megy Genfbe, hogy a numerus clausust megvédje. A miniszterelnök nem akarja itthon hagyni a kultuszminisztert, nehogy távolléte alatt megfúrja a kormány hajóját. Klebelsberg Kunó gróf: Ez komoly tárgyalás ? Ne traktálják ilyen dajkamesékkel az országot. Rothenstein: A kultuszminiszter azt mondotta, hogy a tanult nép sokkal józanabb, mint a tanulatlan. Ez igaz, de akkor miért nem hoz a kultuszminiszter megfelelő reformokat. Az ingyenes oktatás bevezetését kívánja. A költségvetést nem fogadja el. Petrovápz Gyula: Meghajtja az elismerés zászlaját a kultuszminiszter tevékenysége előtt, de meg kell állapítani azt is, hogy a tanárok és tanítók helyzetén nem tudott segíteni. Nincs egyetlen egy tisztviselői ág sem, amelyet a státusrendezés folyamán annyira degradáltak volna, mint a tanári kart, azáltal, hogy csak igazgatók kerülhetnek be a nagyobb fizetési osztályba, a tanári kar munkáját aláértékelik. A tanár ott végzi á fizetését ahol a biró kezdi, a múltban pedig a tanári és birói kar egyformán volt dotálva. Ezen változtatni kell, vissza kell állítani az ötödéves korpótlékot és díjazni kell a túlórákat. Arra kéri a miniszter, hogy ebben az irányban is tegyen kedvező lépéseket. Sürgeti a lelkészkedő papság anyagi helyzetének javítását. Majd az egyes felekezetek állami segégélyéről szól. Szilágyi Lajos a legnagyobb mértékben elismeri a kultuszminiszter eredményes munkásságát. Azonban legutóbbi beszédében a tanitók anyagi helyzetével kapcsolatban tett kijelentéseit nem tartja helytállóknak és részletesen foglalkozik azokkal a sérelmekkel, amelyeket a tanitók státusrendezésre való hivatkozással az öszszes képviselőkhöz eljuttattak. Mindamellett megállaoitja, hogy a kultuszminiszter igen sokat tett az oktató személyzet anyagi helyzetének javítása ügyében. Rámutat az egyetemi tandijak magas voltának hátrányos következményeire. Felhívja a kultuszminiszter figyelmét arra, hogy a diáknyomor enyhítő akció úgynevezett becsület kölcsönöket ad, amelyeket 5 év múlva az összeg kétszeresében kell visszafizetni. A kölcsön felvételekor pedig 50.000 K-t kell lefizetni a templomszövetkezet céljaira. Ezt sérelmesnek és kifogásolandónak tartja, ugyancsak sérelmesnek tartja, hogy a MEFHOSz sorsjegy akció kapcsán elhangzott sajtótámadások után sem indított a miniszter vizsgálatot. A numerus clausust nem azérl ellenzi, mert a zsidóságot akarja védeni, hanem azért, mert az a zsidóságnak nem árt, viszont a keresztényeknek sem használt, tehát céltalannak tartja, mert csupán arra alkalmas, hogy a zsidóságot foglalkoztatja és külföldi hitelünket rontja. Végül ismételten kifejezi elismerését a kultuszminiszter buzgó munkásságáért és tagadhatatlan jelentős eredményeiért. Utána Pakots József beszél A numerus clausust feltétlenül eltörlendőnek tartja és nem fogadja el a költségvetést. Pakots beszéde után az elnök szünetet rendel el. Felbontották a postapalota pályázatait A legolcsóbb és legdrágább ajánlatot csabai vállalkozók tették Döntés a jövő héten Mint már a múltkor jelentettük, a postapalota építési pályázatára rengeteg pályázat érkezett be. A szabályszerűen beadott pályázatokat tegnap bontották fel és abból meglepő következtetéseket vonhatunk le. Az árajánlatok között ugyanis olyan nagy külömbségek vannak — és pedig komoly vállalkozók árajánlatai között — hogy nem tévedünk, amikor azt hisszük, hogy a birállóbízottságnak bizony nagyon nehéz dolga lesz az odaítélésnél. A pályázat érdekessége, hogy a legolcsóbb ajánlatot 2 milliárd 68 millió koronával Lipták János, mig a legdrágábbat 3 milliárd 36 millió koronával Dávid János és Bányai András tették. Lipták János után igy következnek az ismertebb cégek : Pohl Adolf 2.080 millió Ehrenwald és Czenko 2.193 „ Bálint és Brhlik 2.327 „ Szarvas és Waldmann 2.362 „ Budapesti építőipari Rt. 2.328 Rella N. és unokaöccse 2.629 „ Mint látható a legolcsóbb és legdrágább ajánlattevő között közel egy milliárd a kiilömbség. A pályázatok sorsa felett egyébként a jövő héten döntenek. Hogy a pályázatot ki fogja megkapni, azt még nem lehet tudni, mert ép ugy megkaphatja a legolcsóbb, mint a legdrágább ajánlattevő, miután a bíráló bizottság nem csak azt mérlegeli, hogy milyen magas, vagy milyen alacsony az ajánlat, hanem legfőképen azt, hogy menynyire reális 1 Minden esetre örvendetes, hogy már itt tartunk és ha ebből az alkalomból lehetne kívánnunk valamit az az lenne, hogy lehetőleg csabaiak kapnák meg a munkát, mert igy inkább biztosítva látnánk a csabai munkásság foglalkoztatását. Szegeket vert a szemébe, mert meg akart tjalni Nagyvárad, nov. 26. Az öngyilkosságnak egy különös módját választotta Cinpian Györgyné 30 éves kiskéri hadiözvegy. Az aszszony két 15 cm. szöget akari verni mindkét szemébe. A balszemét teljesen szétzúzta, a jobb szemén azonban csak jelentéktelen sérüléseket okozott. Az aszszonyt beszállították a IX. Poliklinikára, ahol balszemét kivették, jobb szemét azonban meg lehetett menteni. A kihallgatáson azt vallotta, hogy azt hitte, ha mindkét szemét kiüti, meghal. Férje utáni bánatában akarta az öngyilkosságot elkövetni.