Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-25 / 268. szám

SZÁM AM 1W® Békáséiba, 1925 n^wamher 25 Szerda 52-ik évfolyam, 268-ik szám POLITIKAI N&PILSP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed ívre 75.000 korona. "Egy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenci Józseí-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Bud János pénzügyminiszter nagy beszéde Nem engedi meg a pénzügyi egyensúly felbillenését Budapest, nov. 24. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor •nyitotta meg nagy érdeklődés mellett Szcitovszky Béla elnök. Nemcsak a kormánypárt, de az ellenzék is nagy számban vonult fel, hogy meghallgassa a miniszterelnököt és pénzügyminisztert, akik ma válaszolnak az ellenzék részéről a vita során elhangzott kijelentésekre. Az első felszólaló Bud János pénzügyminiszter. Megállapítja, hogy a szónokok többnyire politi kai kérdésekkel foglalkoztak. Sajnálja, hogy a szónokok nem mélyedtek bele a költségvetés szakszerű bírálatába, mert megérdemelte volna. Mindenek előtt megállapítja azt, hogy a költségvetés egyensúlya érdekében a fegyveres erő szempontjából még azt a létszámot sem tudjuk fenntartani, amelyet számunkra engedélyeztek tehát helytelen az a beállítás, mintha katonai téren nagy pénzpocsékolás volna. Ne akarjunk szigorúbbak lenni a Népszövetségnél különösen akkor, amikor a honvédelmi miniszter a költségvetés egyensúlya érdekében 10 millió aranykoronát takarított meg, ellenkezőleg ezt kellett volna vita tárgyává tenni a belső rend szempontjából és érdekében. (Ugy van I Helyeslés a kormánypárton, zaj a szocialistádnál : szuronyok vannak, de jogok nincsenek.) A vámőrség mai létszámára szükségünk van, hogy a ma fennálló vámhatárok mellett meg tudjuk oldani a ielndatokat. Rámutat arra, hogy 1922-ben a tisztviselői létszám 208000 volt és 1926 lesz, ami lényeges csökkentést jelent. A takarékossági bizottság pontonként tárgyalás alá fogja venni a takarékosság szempontjából a költségvetést. Óva figyelmeztet arra, hogy van olyan takarékos ság, amely a nemzet szempont jából veszedelmes lehet. A birói és közigazgatási eljárás egyszerűsítésével is foglalkozik a takarékossági bizottság. A kormány egyszerű és jó közigazgatára törekszik, amely alkalmazkodik a gazdasági viszonyokhoz. Aki az adó sérelmeket bírálni akarja, annak tanulmányoznia kell egész Európa adórendszerét és összehasonlításokat kell tennie. Égés*: Európában nincsen olyan állam, amely ke vesebb adónemmel és egyszerűbb adórendszerrel dolgozna, mint mi. A kormány törekszik az egyetemes adórendszer kiépítésére és arra, hogy a tehermegoszlás igazságos és egyenlő legyen. A közvetett adókra még a győztes államok is maidnem oly nagy súllyal támaszkodnak, mint mi. Az adóbehajtásra vonatkozó panaszok nem helytállók, mert méltányosabban eljárni már nem lehet. Az államháztartás egyensúlya elsősorban az adózó polgárság érdeke, mert ebben van a vagyon legfőbb konzerváló helye. Figyelmeztet arra, hogy minden adónem progresszióra nem alkalmas. Ahol lehet, ott keresztülviszik a progressziót. Bizonyos küzdelmet lát a kapitálizmus és szociálizmus között, amely közvetett módon az állami megadóztatás réven akarja a közép- és nagyvagyonokat megsemmisíteni. Lehetetlen dolog tőkeellenes politikát folytatni és ennek kárát azok látnák elsősorban, akik most kövelelik. A költségvetés egyensúlya helyreállott. A lisztviselői kérd -st csak ugy oldhatjuk meg, hogyha visszatérünk a háboruelőtii állapotokra. A tisztviselők fizetését átlag 30 százalékkal emeltük, Ezenkívül csinál unk egy státusrendezést, amely szerint a tisztviselők kétharmad része nagyobb fizetésben részesül. Sok szó esett a tanítókat ért állítólagos sérelmekről is. A helyzet az, hogy mindenütt bevezettük az 1913-as státusviszonyokat s mig a tisztviselőknél a legkisebb tisztviselő békebeli fizetésének 92% át kapja, addig ez a tanítóknál felmegy 120% ra. Megalkottuk a birói és ügyészi külön státust. A kormány elment a legszélső határig ebben a kéidésben. A követeléseknek van egy határuk, ez az állam teljesitőképessége. Semmiféle érdekekért nem lehet az ország teljesítőképességén tulmenni. Tisztában van azzal, hogy milyen nehéz a nyugdijasok helyzete. Ha az ország pénzügyei megengedik, akkor ezt a kérdést is rendezni fogjuk. Itt vannak a kulturális problémák. A sok analfabéta. Száz számra vannak községek, amelyeknek nincs iskolájuk. Itt van a közegészségügy helyzete. Sehol sem pusztit erősebben a tüdővész, mint Magyarországon. Itt vannak a szociális problémák, itt van a vármegyék és községek háztartása kérdésének rendezése. Ezek mind olyan problémák, amelyeket a jövőben meg kell oldani. A jövedelmi adó kulcsát le fogjuk szállítani és csökkenteni fogjuk a magas illetékeket. A valorizáció kérdésével kapcsolatos követelésekkel a Iennagyobb óvatossággal kell bánni. Az általános valorizációval olyan terheket vállalnánk, amelyek mellett csak abban az esetben lehet biztosítani az egyensúlyt, ha vagy az adókat emeljük, vagy uj adókat hozunk be. Hangsúlyozza azonban ismételten, hogy a maga részéről a kormányzás egyensúlyának elvét feltétlenül szem előtt tartja, ha más felfogás lenne úrrá, akkor levonja a konzekvenciát. A magángazdaság kérdéséről szólva örömmel állapítja meg, hogy a Földhitelintézetnek a kormány kezdeményezésére sikerült a londoni piacon egy millió fontos jelzáloglevél emissziót megszerezni hosszú lejárattal. Ezzel az összeggel a kormány által már régebben rendelkezésre bocsátott mezőgazdasági hitelek 50 millió aranykoronára szaporodtak. Ilyen összegű földhitel már jelentős megoldást jelent. Meggyőződése, hogy az illetékes tényezők megfelelő kamatpolitikára fognak törekedni, belátva, hogy az ország érdeke. A termésnél örvendetes haladást Iát, noha a békebeli nívót még nem értük el. A jó termésnek az az oka, hogy az okszerű gazdálkodás lassan utat tör. A beruházások folyamatban vannak, hatásuk már mutatkozik is. A szakszervezetek kimutatása szerint juniusban 34000 munkanélküli volt, ma csak 24000. A kényszeregyezségek és fizetésképtelenségek száma is örvendetesen csökkent. Véget kell vetni annak a jelszónak, hogy a kormány pénzügyi politikája kereskedelemellenes. — Akaratszilárdsá?ra és megfeszített munkára van szükségünk. A pénzügyminisztert beszéde végével a kormánypárt hosszasan éltette. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt fel. A békéscsaba—csorvás—orosházi közút érdekeltségi tárgyalása megtörtént (A Közlöny eredeti tudósitása.) Mint már hírül adtuk, a miniszter e

!rendelte, hogy a Békéscsaba— Csorvás—Orosháza közutnak müuttá való kiépítése tárgyában tartassék helyszíni tárgyalás. Ez a tárgyalás dr. Konkoly Tiha-nér vármegyei főjegyző vezetésével meg is történt. A tárgyaláson résztvettek még az államépitészeti hivatal részéről dr. Bálint Imre műszaki tanácsos, Békés csaba részéről dr. Berthóty István polgármester és Ádám Gusztáv műszaki tanácsos, valamint 100 — 150 érdekelt gazda és birtokos. Az értekezlet megállapította, hogy az ut kiépítésére szükség van s a kiépítést akarja, de nem 272, hanem 4 méter szélességben és a jelenlegi ut irányának megtartásával. A hozzájárulást olyanformái gondolja, hogy a város mint erkölcsi testület ugyanakkora öszszeggel járulna a megépítéshez, mint az érdekeltek. A hozzájárulási egységet pedig ugy állapítják meg, hogy az érdekeltségi körzetben megállapítják először is az egy holdra eső részt s mindenki annyi részt tartozik vállalni, mint ahány holddal az érdekeltségi körzetben szerepel. Ugyanekkor megállapították az érdekeltségi körzet határait is. Az értekezlet 2 évi részlettörlesztést javasol s ennek megfelelően beleegyezik abba, hogy az útvonal 2 esztendő alatt építtessék ki A város a saját részit az utadóalapból fizeti. Az ut kiépítése 4 méter nyomtávolságban Békéscsaba és Csorautó felszerelési cikkek,műszaki anyagok a legjutányosabban szerezhetők be! C autógummik Faragé Sándor F.S. golyóscsapágyak gép-, műszaki és autófelszerelési — cikkek kereskedésében,Békés- gyáTÍ lerakata. Mincsaba, Andrássy-út 50. sz. TELEFONSZ.: 144. den méretben kapható