Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-21 / 265. szám

2 B$KÉSME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 november 21 ÁDÁM ÁRUHÁZ CIPÖRAKTÁRA Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban, — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! Jövő év elején ejtik meg a kamarai választásokat A választások iránt fnagy az érdeklődés az iparosok és ke­reskedők körében A megyar kereskedelmi- és ipar­kamarák már hosszabb idő óta állandóan szorgalmazzák a keres­kedelemügyi minisztériumban a kamarai választások elrendelését. A minisztérium, hogy a választá­sok megejthetők legyenek, még ez év elején utasította a kamarákat a választói névjegyzékeknek ez el­készítésére, egyúttal pedig meg­felelő intézkedéseket tett a válasz­tói alkerületek beosztására nézve. Ezek a munkálatok már befe­jeződtek és előreláthatólag a leg­közelebbi hetek folyamán Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter értekezletre fogja összehívni a ka­marai vezető tisztviselőket, a vá­lasztás módozatainak megtárgya­lása céljából. Ezt -nyomon fogja követni a választói rendeletnek a kibocsátása, ugy hogy a kamarai választások a legnagyobb valószí­nűség szerint a jövő év legelején lesznek megejthetők. A választások iránt Békéscsa­bán és a megyében is nagy ér­deklődés mutatkozik, minthogy a háború miatt immár több mint egy évtizede nem volt alkalma az ipa­rosságnak és a kereskedőknek képviselőit megválasztani a kama­rába, amely annyira fontos fel­adatot lát el. A jelenlegi kamarai tagokat még az aradi kamarába választották. Arad elvesztésével Békéscsaba a szegedi kamarához került és a volt békéscsabai ka­marai tagokat is ide osztották be. Választás azóta nem is volt, csu­pán az egyik időközben megüre­sedett helyre delegálta a Kereske­delmi Csarnok, mint helyi keres­kedő érdekeltség, Csillag Ignácot, az egyesület társelnökét. Mint ér­tesülünk, a mostani tervezet sze­rint Békéscsaba két iparos és két kereskedő taggal nyerne képvise­letet a kamarában. Ez ellen a csa­bai érdekeltségek panasszal óhaj­tanak élni, minthogy Békéscsaba megnövekedett iparosságát és ke­reskedelmét ez a két—két tagság nem elégíti ki, a panasznak azon­ban aligha lehet eredménye, mi­vel a szegedi kamara körzete erő­sen megnövekedett, a tagok szá­ma pedig törvényben van korlá­tozva, ugy hogy Csabának nem lehet több helyet juttatni. Ugyancsak nagy gondot okoz a választói névjegyzék összeállítása is, főleg a kereskedőké, minthogy a kereskedők pontos és megbíz­ható névsora sehol nincsen meg, viszont ez aradi kamara iratai csak részben kerültek Szegedre. Való­színűleg ez volt az oka annak is, hogy a régen sürgetett választások mostanáig kitolódtak. A rádió rendelet magyarázata A minden részletre kiterjedő rendelkezések be nem tartását szigorúan büntetik Köztudomásu, hogy arédióhasz­nálatnak rendelettel való szabá­lyozásával Magyarország az euró­pai országok között majdnem a legutolsó volt. Mi még akkor is csak leírásból ismertük, amikor a külföld mór régen bebizonyítva látta a nekünk meg megfoghatat­lan csodát. Ennek a rendelf tnélküli állapot­nak is meg volt a maga jó oldala éspedig kétféle formában. Az egyik az volt, hogy miután rendelet nem volt, tehát a rádió­val való foglalkozás tiltva sem volt. Ennélfogva a tanulni vágyó fiatal­ságot izgatta a kérdés és annak egyszerűsége sokakat kísérletezé­sekre csábított. A legtöbb esetben a kísérletek több-kevesebb siker­rel jártak. De egyet mindenesetre elértek, azt, hogy a kísérletek bár­mily primitív sikerrel is jártak, a soha nem tapasztalt jelenség első pillanatban megdöbbentő hatása mind több és több érdeklődőt csalt a primitív rádiókhoz. A másik előny, mely a rendelet nélküliségből származott az, hogy mire a rendelet menjelent, mar egy tökéletesített iparcikket vett át honi iparunk s igy megtakarította a kezdet nehézségeit s a kísér­letezésekkel járó tetemes össze­geket. Ma mór a szinte a tökéletessé­gig kidolgozott rádió felszerelések legapróbb részletét is itthon is eltudjuk készíteni. A megjelent rendelet tehát ha későn jött is, mégis a legjobb időben jött. Tudjuk azt, hogy Csabán mér nagyon soknak van rádiója, ennél­fogva nem tartottuk érdeknélkül valónak utána nézni a rendelet­nek. Kováts Károly postafőfelügyelő ur mindenben ta Jegkészségesebben támogatott be..nünket és a követ­kező felvilágositósokat adta: — Hogy rr ennyi a csabai rádió­tulajdonosok száma, azt jelenleg nem lehet megmondeni, mert a felhívás alkalmával a minisztérium­nak kellett bejelenteni a rádiót s ezeket a bejelentéseket még a minisztérium csak most fogja le­küldeni az illetékes postahivata­loknak. A csabai postához mind­össze 4—5 bejelentés érkezett. A rendelet egyébként e hó 25-én lép életbe. Vonatkozik minden­némü ródiófelszerelésre, sőt még annak egyes alkatrészeire is. Rádió berendezést mindenki kérhet a helyi postahivatalnál. Két fpjtáju engedélyt lehet kérni éspedig : Rendes használatra (sze­mélyes), melynek dija havonként 30.000 K, kiterjesztett használatra s ennek dija havonta 45.000 K. Kereskedőknek havi 200.000 K. Ezek az úgynevezett „vevő" készülékek. A „rendes" haszná­latra kérvényezett rádiót kizárólag a kérvényező és hozzátartozói használhatják, esetleg vendégei, de használati dij fizetése nélkül. A „kiterjesztett" használatért pedig használati dijat fizet a rendszere­sen változó közönség. Joga van minden tulajdonosnak készülékét „leágaztatni" az ugyan­abban a hazban levő másik la­kásba is. Ekkor azonban az uj hallgató ugyanugy fizeti a havi 30.000 K-t. mintha felszerelése is lenne. Azonkivül engedélyhez kötötték a rádió alkatrészek eladásával foglalkozó üzleteket. Ezekben még egy plakát is kifüggesztendő, mely tudtul edja, hogy rádió alkatrésze­ket csak engedélyeseknek szabad eladni és csak engedélyesektől venni. Mindezen rádió „vevő" készü­lékeken csak azokét a híreket, vagy szórakoztató tárgyú közle­ményeket szabad „venni", me­lyeknek jelzése „mindenkinek". Nem szabad azonban „venni" a Magyar Távirati Iroda, a posta és távírda táviratait stb. Aki ezeket a táviratokat „veszi" és azokat másokkal közli, akár díjért, akár díjtalanul, a távirati titok megsértésének vétségét követi el és aszerint büntetendő. Engedélyez a minisztérium leadó állomásokat is, azonban kizárólag tudományos, vagy kísérleti cé­lokra, iskoláknak és rádióalkat­rész gyáraknak stb. A postahivatal esetenként is adhat, akár egyeseknek, akár tár­sulatoknak főként propaganda célú előadásokra rádió használati en­gedélyt. A rendelet ellen vétők büntetése elég szigorú, mert az két hónapi fogház es 3,000.000 K-ig terjedhet. Vétségek közé tartozik: Ha valaki egy okirat alapján két fel­szerelést használ; vagy nem az engedélyező okiratnak megfelelő felszerelést használ; vagy a hir anyagot iparszerüen terjeszti; vagy az állami táviratokat mások­kal közli; vagy az antennát nem szobályszerüen szereli stb. A posta egyébként visszamenő­leg előfizetést nem követel s az előfizetés december 1-vel kezdő­dik, e hó 25-ig azonban minden­kinek be kell jelentenie meglévő készülékét. wwwwwwwwwwwwwwww Hí inka bejelentette a teljes autonómiáig való küzdel­met a csetjek elleu Prága, nov. 20. Hlinka, a tót keresztény szociólistapórt vezetője a felvidéki választósokról a követ­kező nyilatkozatot tette: Azelőtt mindössze 11 mandátumunk volt, most 21 mandátummal rendelke­zünk. Programunk továbbra is az, hogy küzdünk a teljes autonómi­áért. Teljes autonómiát akarunk a> közigazgatásban, az igazságszol­gáltatásban és az iskolai oktatás­ban. A cseh hivatalnokok helyett tót hivatalnokokat akarunk, mert elegendő számmal vannak hiva­talnokaink. Mig ezen feltételeinket el nem érjük, addig a csehekkel semmiféle tárgyalásba nem bo­csátkozunk. Adott esetben a né­metekkel együtt lépünk fel velük szemben. A mostani választáson sok német szavazott ránk, kivéve a protestánsokat. Tiat gyermeke született egy anyának Madrid, nov. 20. Anna Gallardo marheliai lakos megdöntött min­den eddigi szülésrekordot. A 32 éves asszonynak tegnap hat egész­séges gyermeke született, három leány és hárem fiu, Az anyának, akiről ma egész Spanyolország beszél, eddig nem volt gyermeke. Az orvosok szerint minden pil­lanatban várható az asszony ha­lála. Aki a más szénáját hordja el , (A Közlöny eredeti tudósítása.) Érdekes és részleteiben humoros ügyben Ítélkezett november 17 én a csabai járásbíróság. Történt ugyanis még ez év október 12-én, hogy Zlehovszky János csabai lakos napszámos és fuvaros haza^ felé hajtott a rét egyik dűlőjén.. Nagy gondokba merülve, amint egyszer felpillant, meglátja gond­jainak tárgyét, öt vontató lucerna alakjóban. Pór percnyi tétovázás után le­száll a kocsiról és annak rendje­módja szerint felrakta az öt von­tató lucernát és szépen hazahaj­tott, elvetvén gondját a lovaknak szerzendő lucerna irányában. Nem is lett volna talán nagyobb baj az egészből, ha történetesen a lucerna tulajdonosa. Andó Já­nos csabai gazda véletlenül ki nem megy a földjére lucernáért, ahol kellemetlen meglepetéssel vette észre, hogy már valaki meg­előzte. Szorultságában egészen jó Scher­lock Holmessé vált, mert a nyo­mon elindulva, szépen eljutott Zlehovszky János udvarába, ahoí szénáját megtalálta. Zlehovszky nagy lelki gyönyörűséggel nézte a friss szénát jókedvűen ropogtató lovacskáit. Gyönyörűsége azonban szerte­foszlott, amint Andót meglátta, aki nemcsak szénáját vitte haza, ha­nem még fel is jelentette az ön­kéntes szénafuvarozót. A birósóg tekintetbevéve büntetlen előéletét é3 azt, hogy a lovai által meg­evett széna érénél nagyobb kárt nem okozott, enyhítő körülmények figyelembevételével 300 ezer ko­ronéra jogerősen megbüntette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom