Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-20 / 264. szám

Békéscsaba, 1925 november 20 SZAJH AMA !OFW A. Péntek 52-ik évfolyam, 264-ik szám f BEKESMEGYEI I0ZL0NT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. Sgy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. TJ kimerülés békéje in. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a kisantant államait a leg­bensőbb szerződéses viszony kö­telékei fűzik Franáiaországhoz, ahhoz az országhoz, amely ma szomszédaihoz viszonyítva tul nyomóbb katonai hatalom fölött rendelkezik, mint amekkorra a császári Róma leghatalmasabb korszakai óta valaha is fennállott. Ennek a rettentő fegyverkezésnek ürügyéül a biztonság követelése szolgái és végeredményben nem lehet semmit válaszolni erre a követelésre. Hiába gyanúsítják a legyőzött államokat katonai szel­lemmel; az igazság az, hogy az •uj államok csupán a maguk ka­tonai hatalmától és a francia ka tonai hatalomtól várhatnak bizton­ságot. Ilyen körülmények között szakadatlanul kell fokozódnia a hadseregek éktelen növekedésé­nek, mint ahogy az 1871 után tör­tént, mig csak nem következik be egy ujabb világkatasztrófa. Senki sem tudja elképzelni, minő bor­zalmakkal fenyeget ez az ujabb világháború. Milliók és milliók fognak repülőgépek, bombák, gáz­ágyuk, méreggránátok, tankok és géppuskák előállításán dolgoz­ni, milliók és milliók fogják éjjel­nappal óriási távolságból kölcsö­nösen lekaszálni egymást. Ettől a világkatasztrófától Gar­vin szerint az emberiséget csupán a békeszerződések revíziója és enyhítése mentheti meg. Bizonyára nehéz lesz jóvátenni a balfogáso­kat. Mégis túlságosan messze •mentek a legyőzöttek szétdarabo­lásában és kirablásában. A feltét­len béke szükségénél jóval erő­sabb az igazságosság parancsa, amely a letaposott és kizsákmá­nyolt népekben kiolthatatlanul táp­lálja az igazságtalanság elleni zendülés érzületét. Revízió alá kell venni a békeszerződéseket, ame­lyek 1919-ben elvetették a sár­kányfogakat, mert a vészterhes termés már javában érik fegyve­res emberek miriádjainak alakjá­ban. Németország, Ausztra, Ma­gyarország és Bulgária nem nyu­godhatik bele tartósan (mostani határaiba. A múlhatatlan követ­kezmény az, hogy idővel vagy önként juttatják ezeket a népeket elviselhetőbb helyzetbe, vagy ők maguk fognak kardot rántani. Ezek a népek bátorság dolgában nem maradnak a törökök mögött, csu­pán e pillanatban tehetetlenek. Az idők változnak. Minden körülmény megváltozik. A váratlan is bekö­vetkezhetik. A szerencsés nemze­teket ép ugy utolérhetik a bajok és a belső betegségek, mint a sze­rencsés egyéneket. Az olyan dolgok, amelyek ellen­' keznek az emberi természettel, nem lehetnek tartósak, még akkor sem, ha pillanatnyilag számos lát­szólagos vagy mesterséges előnyt rejtenek magukban. A legközelebbi években egész Kelet-Európában kitörés következik be, ha a fegy­verkezési láz tovább tart. Európa egész mostani berendezése egy uj világháborút készit elő, még pe­dig sokkal elkerülhetetlenebbül, mint a leeutóbbi világháborút meg­előző állapotok. A mostani béke­szerződéseknek erőteljes és pár­tatlan revíziója nélkül nem lehet gondolni ennek a veszélynek el­hárítására. Nincs a világbékére józan remény mindaddig, amig az uj országhatárokat nem változtat­ják meg az igazságosság és a gyakorlati érdekek szellemében olyan módon, hogy azok ellen egyetlen szomszéd se zendül­hessen fel jogszerűen. Schandl Károly államtitkár nyilatkozata 1925 december T-ig kell kérni a földmegváltási eljárás megindítását — Az elővásárlási jogot a miniszterem gyakorolja Budapest.nov. 19. A földreform­mal kapcsolatosan Schandl Károly államtitkár a következő nagyfon­tosságú nyilatkozatot tette : — A december 7-iki terminus a törvény értelmében azt jelenti," hogy eddig ez időpontig lehet kérni a megváltási eljárás megindítását. Eddig a napig bezáróan enged­heti meg az OFB a földbirtokmeg­váltási eljárás megindítását. A normális birtokmegoszlás előmoz­ditá ára a törvény több intézke­dést tesz a megváltáson kivül. Kimondja többek között az elő­vásárlási jog gyakorlása utján való földszerzést. A föidmivelés­ügyi minisz'erium gyakorolni fogja az elővásárlási jogot. A miniszter elnök utalt az értekezleten arra Albrecht főherceg megjelenése a közéletben Ujabb kísérlet a királykérdésben ? — A legitimisták a nyil­vánosság előtt óhajtják tisztázni a kérdést arra is, hogy a hitbizományokról szóló törvénytervezet készen van és az egyes minisztériumok egy­más között most fogják tárgyalni. Nagyon természetes, hogy a hit­bizományokról szóló törvényter­vezet nem olyan értelemben ké­szült, mint azt a szélsőbaloldalon kívánják, tudniillik, hogy a hitbi­zományi birtokok nagyrészét vált­sák meg és parcellázzák, hasonló­képen az sem lehetséges, hogy egyoldalú megadóztatás, vagyon­váltság alá kerüljenek a hitbizo­mányi birtokok. A törvénytervezet szerint a hitbizományokat elsősor­ban a család körében osztják meg, hogy igy a helyes birtok­megoszlást el lehessen érni. A társadalmi egyesületek szövet­ségének ülése óta különösen legi­timista körökben ismét nagy élénk­ség tapasztalható. A szerdai nap folyamán ugy Andrássy Gyula, mirit Ápponyi Gyula grófokkal igen beható tanácskozások folytak. Ezeken a tanácskozásokon meg­állapították, hogy Albrecht főher­ceg szereplését a nyilvánosság előtt óhajtják tisztázni. Értesülé­sünk szerint a legitimista politiku­sok még a napokban ujabb érte­kezletet tartanak, amelyen Apponyi Albert és Andrássy Gyula grófok is részt vesznek. Ugyanis Albrecht királyi herceg nagy beszéde a Társadalmi Egyesü­letek Szövetségének közgyűlésén az egész politikai világot élénken foglalkoztatja. Sokan azt hiszik, hogy ka főherceg megjelenése a közéletben bevezetése nagy hord­erejű belpolitikai eseményeknek. Ugyanezek szerint nem kizárt do­log, hogy Albrecht királyi herceg legújabb szereplésével kapcsolat­ban rövid időn belül kísérlet fog történni a királykérdés napirendre tűzésére, melynek előkészítése már meg is indult. Csakis az árvák és elsze­gényedettek íjadiköícsönéf valorizálják Budapest, nov. 19. Beavatott helyről vett értesülés szerint Bud János pézügyminiszter a költség­vetés általános vitájának befeje­zésekor nagyobb beszédet mond, amelyben kitér a valorizáció kér­désére is. A pénzügyminiszter be fogja jelenteni a nemzetgyűlésnek, hogy a kormány ugyanis gondol a hadikölcsönkötvények valorizá­ciójára, de a valorizáció csakis az árvák és teljesen elszegénye­dettek kötvényeire vonatkozik. Janktj Jiocsárd a fjonvédségfőparancsnoka Budapest, nov. 19. A kormány­zó Janky Kocsárd lovassági tá­bornokot a honvédség főparancs­nokává nevezte ki. Az erről szóló kormányzói kézirat a Honvédségi Rendeleti Közlöny legközelebbi számában fog megjelenni. Nemzetgyűlés Budapest, nov. 19. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A költségvetés álta­lános vitájában ma Lovász János szólalt fel elsőnek. A mezőgazda­ság súlyos helyzetét teszi szóvá. Határozati Iavaslatot nyújt be egy központi terményértékesítő szö­vetkezet felállítása érdekében. Visszautasítja Peyer Károlynak azt az állítását, hogy a kisgazdák nem fizetnek adót. Kifogásolja, hogy Hegedűs Lóránt támadta « kormányzó udvartartását, végre is — mondotta — a kormányzó nem utazhatik villamoson mindenféle zsidó handléval. A költségvetést elfogadja. Rainprecht Antal a kormány külpolitikáját rossznak, belpoliti­káját egyenesen lehetetlennek tartja. Foglalkozik a királyság vé­delméről szóló törvénnyel. A leg­nagyobb absurdumnak tartja, hogy ez a törvény még ma is érvény­ben van. Ma mintegy 40 képvi­selője van a nemzetgyűlésnek, akik a köztársasági államformát tartják ideálisnak. Maga is elis­meri, hogy a Károlyi-féle köztár­saság rossz és helytelen volt. A jogfolytonosságot frázisnak mondja, ennek ma mór nincs jelentősége. Rainprecht hosszasan foglalkozik a köztársasági államformával és mondja, hogy demokratikus és szabadelvű fejlődés csak köztár­saságot hozhat. Nálunk a király­pártok nagyon elszaporodtak és féltékenykednek egymásra. Pucs­csal a királykérdést megoldani nem lehet. Határozati javaslatá­ban a királyság védelméről szóló 1913. évi XXXIV. t.-c. eltörlését kéri. Az egységes Európa gondo­latával foglalkozik, amelyet már minden nagyobb országban kí­vánnak és amelynek előkészítése volt a locarnói konferencia. He­lyesli a miniszterelnöknek a Nép­szövetséggel szemben elfoglalt álláspontját. Az 1926. évi házadóvallomás Az 1926. évi házadó- és kincs­tári házhaszonrészesedés kivetési céljaira minden házbirtokos 1935 november hó végéig az előirt mintájú vallomási íven a nyers házbérjövedelemről vallomást tar­tozik tenni tekintet nélkül arra, hogy a ház bérbe van-e adva, vagy nem s hogy az adóköteles-e vagy ideiglenesen adómentes. Ezek alapján bevallást kell adni min­den egyes házszámmal ellátott házról külön-külön, ugy a belső, mint a tanyai házakról. Nyers házbérjövedelem cimen a bérbeadott helyiségeknél annak az összegnek a négyszeresét kell bevallani, melyet a bérlő bér

Next

/
Oldalképek
Tartalom