Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-19 / 263. szám

E«YES 82EAM AMA 1CIO® KOKOSA Békáscsaba, 1925 november 19 Csütörtök F ¥ 52-ik évfolyam, 263-ik szám BEKESM POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedívre 75.000 korona. 5gy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. TI kimerülés békéje II. Valamennyi legyőzőit nép kö­zül a tehetséges, felsőbbséges magyar fajnak jutott ki a leggo­noszabb sors. Németországhoz hasonlóan a magyarok is azon voltak, hogy az antantot meg­békítsék és kikiáltották a köztár­saságot, de ez mit sem használt. Kun Béla, a szovjet módszer ta­nítványa Budapestre jött. hogy ott egy kis Lenin szerepét játssza. Borzalmas karikatúrája volt a kö­nyörtelen eredetinek, 1919 már­ciusában kikiáltották a proletár­diktatúrát ebben a mindenkképen arisztokratikus államban. Valójá­ban nem volt ez egyéb, mint Kun Béla diktatúrája egy maroknyi gyilkos élén. A magántulajdont és a kereskedelmet eltörölték, a a jobb osztálybeliek házait ki­fosztották, az ellenállási kísérlete­ket véresen elnyomták. Ez a rém­uralom csaknem öt hónapig — öt leírhatatlan és végnélküli hó­napig — tartott. Románia meg­szállta az országot és hónapokon keresztül fosztogatta, mig végre is az antant visszaszorította. Ennek ellenére sikerült a ma­gyar középosztálynak a proletá­riátus diktatúráját leküzdenie. Mint ahogy más országban tör­tént. a bolsevista veszély itt is olyan erőket szabadított fel, ame­lyek készek a bolsevizmus ellen utolsó csepp vérükig harcolni és szükség esetén akár a zsarnoki rendet is előbbrehelyezték a vö­rös anarchiánál. Ilyen némileg rendezettebb vi­szonyok között lépett rá Magyar­ország a gazdasági talpraállitás­hoz vezető nehéz útra. Horthy tengernagyot kormányzónak vá­lasztották, ma is ő viseli ezt a tisztet. A sajnálatraméltó Károly király gyönge kísérleteket tett a irón elfoglalására. A magyarok nem gondolhattak arra, hogy őt bebocsássák és az ántánt Madeira szigetére száműzte a királyt, ahol meghalt. Ennek ellenére a ma­gyarok szivükben monarchisták maradtak. Magyarország — ép ugy mint Oroszország, Németor­szág, Litvánia és Bulgária — mai határait sohasem fogja önként el­ismerni és valószínűleg lesz egy­szer hatalma ahhoz, hogy azo kon változtasson. Ez a körülmény vezetett egy különös diplomáciai rendszernek: az úgynevezett kis ántántnak megalapítására. Ennek a csoportosulásnak egyedüli ereje magyarellenes irányzatában rejlik. Más oldalról azonban földrajzi egybefüggése olyan laza és előny­telen, hogy ha valami ellenszö­vetség alakulna ki, ezzel szemben aligha állhatná meg a helyét. A békeszerződések legszomo­rúbb és legvégzetesebb hatásaihoz tartozik a fegyverkezési tevé­kenység fokozódása is. Ez végső eredményben és szükségképen ok vetlenül ujabb háborúkhoz vezet. Elvégre a hadianyagot csupán gyilkolásra készítik. Mi ezzel szem­ben a helyzet a békeértekezlet után? Németországot. Ausztriát, Magyarországot és Bulgáriát a teljes védtelenségig lefegyverez­ték. Az ántánt államai és a hoz­zájuk tartozó hűbéres államok, amelyek a háború elölt mindent összevéve 3 millió főnyi békelét­számmal rendelkez'ek, mnst, a háború után, legalább 4 5 mil­liónyi békelétszámot tartanak fenn. Ez a becslés inkább alacsony, mint túlzott. Az uj államok — ugy a kicsinyek, mint a nagyok — amelyek megteremtését vagy meg­nagyobbitását a nemzeti szabad­ság és a faji egység győzelme gyanánt üdvözölték, valójában ka­tonai államok. Egyedül a csehek, románok és jugoszlávok több mint 1 millió főnyi bákelétszámu 'kato­naságot tartanak. Ez már magá ban ijesztő („terrifying") állapot, mint ahogy sir Hínry Wilson tá­bornagy kifejezte magát. (Vége köv.) iárffy 6 ém fegyházat kapott Az Erzsébetvárosi Kor elleni bombamerénylet vádja ssíói felmentették — A többi vádlottat szabadlábra helyezték Budapest, nov. 18. Dr. Nyirő Géza kúriai biró, táblai tanács­elnök ma délelőtt fél 11 órakor hirdette ki a Márffy-perben a ki­rályi tábla itíletét. Az ítélet kihir­detését rendkivüliérdeklődés előzte meg. Már a táblai fő'árgyalás során, sőt a tábla által elrendelt bizonyítás kiegészítése során majd­nem bizonyossá vált, hogy az er­zsébetvárosi bünpír vádja össze­omlik. Életveszélyes tolongás tá­madt. Mindenki jelen akar lenni az ité'et kihirdetésénél. Az Ítélet az elsőfokú Ítéletet részben meg­változtatja, részben megsemmisíti. Márffyt és társait az Erzsébet­városi Kör elleni bombamerénylet, valamint a Rassay Károly és Miklós Andor elleni merénylet vádja alól felmentette, azonban a Reviczky uccai francia követség elleni bombamerénylet ügvében gyilkosság kísérlete miatt Márffyt 6 évi fegyházra, 10 évi hivatal­vesztésre itélte és a büntetésből ki­töltöttnek vett 1 évet és 15 hónapot. Márffy Józsefet, Trenka Bélát és Szász Józsefet életveszélyes fe­nyegetés cimínés közcsendhábo­ritás miatt, amelyet azáltal követ­tek el, hogy a 101-es bizottság aláírással fenyegető leveleket írtak a nemzetgyűlés elnökének és a rendőrfőkapitányságnak, bűnösnek mondotta ki és Márffyt 1.503.000 korona pénzbüntetésre, Trenkát egy havi elzárásra, Szász Józsefet pedig 20 napi elzáróira és másfél­millió korona pSnzbüntetésre itélts. Márffy kivételével a többi vádlot­takat, miután fogságukkal szabad­ságvesztésüket kitöltöttnek vette, nyomban szabadlábra hslyezték. Lendvai nagy vihar közepett támadta a nemzetgyűlés elnökét és a szocialistákat Budapest, nov. 18. A nemzet­gyűlés mai ülését 10 óra után nvi­totta meg Szcitooszky Béla elnök. A költségvetési vita első szóno­ka Lendoai István, aki kijelenti, hogy nem tartja bizalom kérdésé­nek a kormánnyal szemben azt, vájjon valaki elfogadja-e a költ­ségvetést, vagy sem és ezért irat­kozott fel a költségvetés mellett. A gondolatok, amelyeket el akar mondani, Széchenyi István gondo­latainak jegyében állanak. Széche­nyi gondolkodása és működése ma is komolyan és véresen aktuális, mert ugy érzi, hogy 100 év óta semmi sem történt a gondolatok megvalósítása tekintetében. Ki kell irtanunk a nemzetfentartó magyar­ság minden belső ellenségét és annak eszközeit. Szóváteszi a nemzetgyűlés el­nökéhez intézett nyílt levelét, amelynek megírásakor nem vezet­ték személyi motívumok, éppen ezért nem is válaszol a személyes invektivákra. A mult tanulságait le kell vonni a nemzet ellenségei­vel szemben. Kíméletet ismernünk nem szabad ezen a téren. Sajná lattal állapítja meg, hogy a kor­mányzati rendszer, amely a ke­resztény és nemzeti gondolat je­gyében indult, paktumát kötött a szocialistákkal. Sséchenyi prófétai érzéssel látta meg a zsidó vesze­delmet, amelyről azt mondta : Ti emancipálni akarjátok a zsidókat, vájjon ki fog benneteket emanci­pálni tőlük ? A nemzetgyűlés el­nöke, mint maga is mondotta, nem meggyőződésből, hanem tisztán politikai okokból változtatta meg az emléktáblán a rémuralom ki­fejezést. Kérdi, ki sértette meg jobban a nemzetgyűlés méltóságát ő e, vagy azok, akik botránnyal fenyegetőzve terror alá vetették a nemzetgyűlés elnökét. Az áldozat úgyis hiábavaló volt, mert a szo­ciáldemokraták úgysem jelentek meg az ünnepségen. Nem nevezhető másnak, mint terrornak az a korszak, amikor nyomdákat romboltak a nép ne­vében és kiszolgáltatták az orszá­got ellenségeinek. Rá kell mutatni arra, hogy tegnap az egyik szo­ciáldemokrata képviselő azt mon­dotta, hogy a kormány rengeteget költ a fegyveres erőre s szinte békebeli létszámot tart fenn. Felkiáltások a jobboldalon : Hal­latlan ! Lenduai: Bár lenne itt erós, egészséges militarizmus, a mai szomorú militarizmust azonban csak egyképen jellemezheti, ho&y tegnap az egyik szocialista képvi­selő azt mondotta gróf Csóky hon­védelmi miniszternek, hogy a szu­ronyok rengetegének hatalmával jelenik meg a miniszteri székben, amire tragikommikus cáfolat volt Csáky miniszter, aki sajnos m ind­össze egy papirvágókéssel kezé­ben üldögélt helyén. Ez a papir­vágókéses honvédelmi miniszter legjobban jellemzi teljes leszerelt­ségünket. A szociáldemokratapárt folyto­nos közbeszólásokkal kiséri Lend­vay beszédét, rámutat a szocialis­ták nemzetközi pacifista, antimili­tarista felfogására, amely rögtön a legerélyesebb vörös militariz­mussá válik, mihelyt hatalomra jutnak. A külföldi szocialista agi­tátorok békében antimilita'isták voltak, de a háborús kormány­zatokban hadügyminiszterekké let­tek. Hivatkozik a francia és olasz páldákra. E'ismeréssel emlékszik meg Vicián költségvetési felszóla­lásáról, aki lerántotfa a leplet a szakszervezetek működéséről. Eőry Szabó Dazső szólal fel ezután és azt fejtegeti, hogy egy pártnak sem volna szabad védel­mébe venni Károlyi Mihályt, a magyar történelemnek ezt a sötét alakiát, aki a bujdosó katonaszö­kevényekkel forradalmat csinált é3 ezzel az ország feldarabolását elősegítette. Maid a szanálás eddigi eredményeit birálja. Han­goztatta, hogy a kormánynak népies politikát kell folytatnia. El­ismeréssel van a Faluszövetség­nek a falu kulturáját emelő mun­kássága iránt. Az egyke rend­szerről szólva kijelenti, hogy az egyke rendszer elleni leghatáso­sabb védekezés a polgári házas­ság eltörlése lenne. Azt sz retné, ha külpolitikánk az angol-szász érdekszférába kapcsolódna bele. Sokalja a honvédelmi tárca költ­ségvetését, de tudja, hogy ennek a zsoldos hadsereg az oka. Tilta­kozik az ellen, hogy olyan katonai nyugdijasok is kapjanak ellátást, akik sohasem éreztek együtt Ma­gyarországgal. Mivel a kormányzat­ban ne n látja a népies irányt, a költ­ségvetési javaslatot nem fogadja el. Reischl Richárd követeli a hadi­kölcsönök és árva pénzek valori­zálását. Majd a Balaton-vidék vi­szonyairól szól. Az állami üzemek szaporítását nem helyesli. A ja­vaslatot elfogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom