Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-18 / 262. szám

E«TKS SZAM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 november 18 Szerda 52-ik évfolyam, 262-ik szám BEKESM EOZLONT ar. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. 77 kimerülés békéje „Ezek az eseményteljes évek" (These evanlful Years) cim alatt hatalmas könyv jelent meg az angol könyvpiacon, amely ez elmúlt évtized még pedig elsősorban a világháború, valamint a háborút követő korszak történetével foglalkozik. A munkatársak sorában valamennyi hadviselő Í

állemból, tehát a volt középponti hatalmakból is több vezető államférfiú, továbbá mindkét táborból számos hadvezér és szakember szerepel. A szerkesztést J. Garvin, ez Observer főszerkesztője végezte. Garvin, aki egyike a legbefolyásosabb angol újságíróknak, maga irta a bevezetést, amelyben világtörténelmi szempontból össze" foglalja a lefolyt korszak végső eredményeit. Ez a 200 [oldalra terjedő fejezet végső következtetésében csaknem hallatlanul éles elitélésben részesiti a békeszerződéseket, amelyeket Garvin ázsiai bosszúállásnak, továbbá a Wilson fele elvek és az antant részéről hirdetett hadicélok kigunyolásának és eltorzitásának mond. A békeszerződések •— igy folytatja — ad absurdum valósították rneg a régi jelszót: Jaj a legyőzötlöknek 1 A kimerülés háborúja utón a kimerülés békéje következett és Wilson 14 pontjából a kiábrándulás 14 pontja lett, A legnagyobb tragédia ebben az, hogy Amerika segítsége nélkül soha nem jöttek volna létre ilyen szétmarcangoló és vészterhes békeszerződések. A korábban elnyomott népek felszabadításával szemben áll az a tény, hegy az í'j államok a kisebbségeket mind türelmetlenebbül kezelik és nyomják el, mint ahogy a legyőzöttek azelőtt tették. Európát balkánizálták és számtalan kis tőredékre rombolták szét, amelyek egymást kölcsönösen gyűlölik és egymás ellen kölcsönösen hadakoznak. Több uj irredenta problémát teremtettek, mint amennyi régi irredenta problémát megoldottak. Az egész európai szárazföldön pusztán fegyveres erővel vivtak ki állásokat és területrészeket, épen ezért ezt az állapotot a jövőben is csupán fegyveres erővel lehet fenntartani- Hamarosan ki fog tehát derülni, hogy az általános leszerelés, amit a háború főcéljának mondottak, nem egyéb, rövid ideig tarló ábrándnál. Csupán a legyőzötteket fegyverezték le, akiket most a többiek egyre fokozódó fegyverkezései tartanak sakkban. Az uj nemzetek militarista és védvámos alapon rendezkedtek be. Mindenütt vámhivatalok nőttek ki gomba módjára a földből. A vasutvonalakat és a forgalmi viszonyokat teljesen összezilálták, amivel csaknem lehetetlenné tették a forgalmat Európában. Ehhez járultak még a békeszerződések borzalmas pénzügyi rendelkezései, amelyek a gazdasági talpraállást megakadályozták és a valutákat zűrzavaros állapotba döntötték. A mértéktelen területnagyobbitások és feldarabolások, az uj fölé és alárendelések előbb utóbb uj háborúkra fognak vezetni, hacsak nem érvényesül az egész világon az újrarendezés és a kiegyenlítő igazságosság. Az egyes békeszerződések beható boncolása után Garvin a trianoni szerződésről is megsemmisítő ítéletet mond. Magyarországot, sok-sok évszázadnek ezt a büszke királyságát — írja — nemcsak ama területeitől rabolták meg, ahol idegen nemzetiségek túlnyomó szómban éltek, hanem másutt is a magyar lakosságnak hasonlókép nagy tömegeit pusztán gazdasági vagy stratégiai okokból idegen uralom alá vették. (Folyt, köv.) Viharos tüntetések Berlinben Locarno ellen Stresemann lemondását követelik a jobboldaliak és a kommunisták Berlin, nov. 17. A német jobboldali pártok a kommunistákkal karöltve, viharos tüntetéseket rendeztek a locamói szerződés ellen. Több népgyűlést tartottak, amelyeken a szónokok Németország katasztrófájának nevezték a biztonsági megállapodásokat és a tömeg viharos tetszése mellett követelték Stresemannak a kormányból való eltávolítását. A nemzetgyűlési képviselők fizetését jelemelték dijat kap a javaslat szerint. A kinevezett tisztviselők státusrendezésénél elfogadta a bizottság a Ház elnökének javaslatét. A 8 órát meghaladó ülésnapokon és az interpellácios napokon a gyorsírók részére 40.000 korona napi külön munkadijat javasolnak. Szüksé gesnek tartja a bizottság a jutalmak és segélyek évi hitelösszegének felemelését is. Az előadókéri a jelentés elfogadásét. A nemzetgyűlés a bizottság jelentését Malasics Géza hozzászólása után változatlanul elfogadta és áttért a költségvetés folytatólagos tárgyalására. Az első szónok Czettler Jenő, azt hangoztatta, hogy az államBudapest, nov. 17. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky elnök. Kegyeletes szavakkal parentálja el Bartha Ódön, volt országgyűlési képviselőt, akinek emlékét a Ház jegyzőkönyvben örökíti meg. Majd a nemzetgyűlési képviselők, választott és kinevezett tisztviselők és gyorsírók külön munkadija jelentésének tárgyalására tér át a Ház. A jelentést Urbanics Kálmán ismertette és rámutatott azokra a fontos okokra, amelyek a fizetés rendezését indokolttá tették. A nemzetgyűlési tisztviselők 8 millió korona tiszteletdijat, az elnök 20 millió korona tiszteletdijat, a két alelnök 10 millió korona tiszteletháztartás szanálásával párhuzamosan kell történnie a gazdasági helyzet szanálásának. Minden dicséretet megérdemel az az eredmény, amelyet a kormány eddig elért. A szanálási törvény nélkül pénzünk értéke tökéletesen elhanyatlott volna. A gazdasági élet helyreállításával szemben táplált aggodalmak nem voltak alapnélküliek, mert bizonyos munkanélküliség jelentkezik és ipari pangás érezhető. A legnagyobb baj azonban a mezőgazdasági válságban van. Olyan jelenségeket lát, amelyek aggodalommal töltik el őt. A termelők nem tudják terményeiket értékesíteni, Legnagyobb fontosságú a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldása. Örül, hogy a kormány kezébe vette ezt a kérdést. A szükségletet 300—400 millió aranykoronára becsüli. Nem szabad monopóliumé tenni a mezőgazdasági hitelt, amelynek állami adminisztrációja sok kellemetlen összeférhetetlenséget fog teremteni. Az alsófoku mezőgazdasági oktatásban nagyobb súlyt kell helyezni a kereskedelmi ismeretek elsajátítására. Nem szabad megengedni azt, hogy az egyik termelési ég a másikkal állandóan háborút viseljen. Végül a valorizációról szól. A valorizációnak a kistőkéseket kell talpraállitani. Vonatkozik ez elsősorban az árvákra, akiknek vagyonát hadikölcsönökbe fektették. Ezen a téren intézményes rendezésre van szükség. A kormány iránt bizalommal viseltetik és a javaslatot elfogadja. Peidl Gyula szólalt [fel ezután. A kormány a neki kellemetlen ellenzéki megállapításokat demagógiának szokta minősíteni. Maga is kifogásolja a padamenti hang eldurvulását, de a kezdeményezésért a felelősséget a túloldalra háritja. Pesthy Pál igazságügyminiszter gyönki beszédében a szociáldemokráciát azzal vádolta CORDATIC autógummik autó felszerelési cik- Facagé Sándor F. S.golyóscsapágyak kek, műszaki anyagok g cikkek kereskedésében, Békés. 2yári lerakata Mina legjutányosabban ^ÜSSgrST ,

nm<i szerezhetők bel v denmeretbenkapható