Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-17 / 261. szám

2 BEKÉSffiEOTEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 november 17 a villany, ahol annak fogyasziása tényleg biztosítva is van. Kéri a javaslat elfogadását azzal a hozzá­fűzéssel, hogy utasitassék a tanács Erzsébethely fokozatos kivilágítá­sának eszközlésére, A közgyűlés a javaslatot a pol­gármester javaslatával együtt ezek­után egyhangúlag elfogadta. A közfürdő ugye Ezután Medvovarszky főjegyző előterjesztette a tanács, illetve állandó választmány javaslatát a Fürdő Rt. részvényiöbbségének átvételére és egy közfürdő építé­sére. Hankó Mihály felszólaláséban helyesnek tartaná a fürdő meg­vételét, azonban nem olyan árért, mint ahogy a részvénytársaság adja. Hiszen a jelenlegi fürdő ujabb épilkezésének egy részét vagy nem lehet egyáltalán hasz­nálni, vagy át kell építeni. Orszá­gos pályázat kiírását indítványozza 3 milliárd maximális építési költ­ségelőirányzattal. Vajda Jeő ha­sonlóan drágának tartja a vétel­árat. A jelenlegi fürdőt nem tartja alkalmasnak közfürdő építésére­Alkalmas helyet kell keresni a fürdő számára és uj fürdőt kell építeni. Pollák Arnold revízió alá akarja venni a Fürdő Rt. becs­lését. Reisz Hermann védelmébe veszi a Fürdő Rt., amely soha sem ajánlotta fel részvényeit; aki kí­nálja a részvényeket, az egy szin­dikátus. Hollander Lipót dr. azt ajánlja, hogy ne a szindikátus­tól, hanem magánosoktól vásárolja először össze a város a részvé­nyeket. Róna Gusztáv tiltakozik az ellen, mintha a kiküldött bi­zottság a fürdő vétele ügyében nem teljesítette volna lelkiismere­tesen kötelességét. A részvények belértékét 39.000 K-ra becsülték. Ekkor felszólaló joggal ajánlott 25.000 koronás árat. Igyekezzen a város minél olcsóbban a részvé­nyeket megszerezni, de vegye meg a mostani fürdőt, mert a strand­fürdő haszna ki fogja egyenlíteni a gőzfürdőre való ráfizetést. Steinberger Imre inkább azt ajánlja, hogy a fürdő építéséhez szükséges összeget megfelelő ga­rancia mellett bocsássák a rész­vérytársaság rendelkezésére. Láng Frigyes dr. felvilágosítást kér a fürdő felértékelését illetőleg. Boh­nert József azt indítványozza, hogy felhívás utján igyekezzenek p. kisebbségi részvényeket olcsón összevásárolni s azután lépjen érintkezésbe a város a szindiká­tussal a többséghez szükséges részvények megvásárlása végett. A polgármester felvilágosítása után Kraszkó Mihály csatlakozik Hankó indítványához, Aradszky György Bohnert indítványát pár­tolja. Már izgatott és túlfűtött volt a hangulat, a képviselők türelmet­lenül várták a szavazás elrende­lését, amikor a polgármester vá­ratlanul fél 2 óra tájban felfüg­gesztette a közgyűlést és annak folytatását délután 3 órára ren­delte el. Uj fürdőt épít a város Délután erősen megcsappant ér­deklődés mellett nyitotta meg a polgármester a folytatólagos köz­gyűlést. A polgármester a köz­fürdő ügyének vüája befejeződ­vén, elrendelte a szavazást, amely­nek eredményeképen a közgyű­lés nagy szótöbbséggel elfogadta Hankó indítványát, vagyis a vá­ros pályázatot hirdet a közfürdő építésére. További vita utján a közgyűlés ugy határozott, hogy a fürdőt a Széchenyi liget bejá­rata mellett levő sarokra építteti. A pályázatra 30 milliós, 15 milliós és 10 milliós dijak tűzetnek ki. A díjazott pályaművek a város tu­lajdonéba mennek ét. A tervpá­lyázat eldöntésére egy bizottságot alakit a képviselőtestület, amely a polgármester elnöklete alatt az építész és méinökegyesület kikül­dötteiből és az államépitészeti hi­vatal megbízottjából és a mérnöki hivatal képviselőjéből fog állani. A közgyűlés további meneté­ről holnapi számunkban számo­lunk be. Zürichben a magyar koronát 72.70-el jegyezték. Tíz aranymérteg Budapest, nov. 16. A mérleg­felértékelési rendelet módosításával a pénzügyminisztérium elkészült és Vargha államtitkár azt már be is mutatta Bud János pénzügymi­niszternek. Ezenkivül hátra van még a felértékelt mérlegre vonat­kozó technikai intézkedések meg­állapítása is. Ebben az ügyben a pénzügyminiszter az érdekelteket is megkívánja hallgatni. Megjelent immár a valorizációs rendeletter­vezet is, igy a vállalatok tisztában vannak a nyugdijterhekkel. A pénzügyminiszter oda akar halni, hogy január 31-ig minden vállalat publikálja aranymérlegét. JJ eset) választások Prága, nov. 16. A választások eddig beérkezett eredménye alap­ján a Felvidéken és az Erdős­Kárpátokban a cseh és német szociáldemokraták meglehetősen sok szavazatot veszítettek, ame­lyeket a kommunisták szereztek meg. A Hlinka párt szintén meg­gyarapodott. A kormányzópártok közül a köztársasági egrárpárt szavazatainak száma az eddigi színvonalon maradt. „Mi tótok, minden rosszért a cseheket okoljuk" A tót nemzeti párt elnöke a cseh elnyomókról A Turócszentmártonban meg­jelenő Narodnie Noviny-ban cik­ket irt dr. Stodola Emil, a tót nemzeti párt elnöke, amelyben egyebek között hangoztatja, hogy meg kell teremteni Szlovenszkó békéjét és lakosságának ekszisz­tenciáját biztositani kell. Azt mondja továbbá, hogy a mai csehszlovák viszony láttára minden öntudatos tótnak sirva kell fakadnia. Csak ujabb katasztrófa fogja megjavi­ttni azt a viszonyt? — kérdezi a cikkíró. A csehekhez való vi­szonyunk annyira megrosszabbo­dott, hogy mi tótok minden rosz­szért, mely bennünket ért, a cse­heket okoljuk. Rendes biróság elé kerül Rákosi Mátyás és társainak ügye Budapest, nov. 16. Bákosi Má­tyás és társai bűnügyében a rög­tönitélő bíróság ma délelőtt 10 óra­kor hirdette ki az Ítéletet, amely szerint nem látja alkalmasnak a statáriális eljárás alkalmazását és átteszi az ügyet a rendes bíróság­hoz. Valamennyi vádlott fogvatar­tását rendelte el az Ítélet. Az íté­let kihirdetésekor életveszélyes to­longás volt a bünletőtörvényszék nagytermében. Az elnöki enunci­áció után néma csend volt a te­l remben, majd a fegyőrök kikísér­ték a vádlottakat a teremből, mi­vel az ítélet ellen felebbezésnek helye nincs. Az Ítéletben megnyu­godott az ügyész és megnyugod­tak a védők és vádlottak is. Az ügyet most egyesíteni fogják a többi 42 letartóztatott vádlott bűn­ügyével. Szeder Ferenc nemzetgyűlést képviselő beszámolója Szocialisták a trianoni béke ellen — »Az országban a demokráciának kell érvényesülni« (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután tartotta beszá­számolóját Szeder Ferenc váro­sunk nemzetgyűlési képviselője. Kíséretében voltak Propper Sán­dor és Esztergályos János nem­zetgyűlési képviselők is. Igen nagy hallgatóság jelent meg a beszámolón, melyet Bálhy rendőrtanácsos ügyelete mellett minden incidens nélkül folyt le. Hankó Mihály megnyílója és üdvözlése után Szeder Ferenc jól átgondolt, tárgyi'agosságra tö­rekvő besztdét ezzal kezdte, hogy parlamenti munkájának konk­rét eitdmény eiről nem szémolhat be, mert neki és a szociáldemok­rata parlamenti frakciónak a mei viszonyok között nem ennyira alkotó, mint inkább irányító sze­rep jutott és pedig abban, hogy utat mulassanak a kormányzat­nak a mai politikai és gazdasági káoszból veló kilábolásra. Nem ismeri el a trianoni békét ő sem, mert az az erőszaknak békéje és az országot gazdasági­lag tönkre tette, területében meg­csonkította. Minden erejével azon van, hogy ezt a szerencsétlen tönkretett, megcsonkitoit országot újból azzá tegye, ami volt hatá­raiban és boldoggá közállapotai­ban. De nem fegyverrel, hanem belső alkotó munkával. Gazdasá­gilag kell rekonstruálni az orszá­got, jólétet kell teremteni és olyan közállapotokat, hogy az elszakí­tott részek lakossága ide vissza­vágyakozzon. A demokráciának kell érvényesülni Ebből következik, hogy miután a kormány saját észközeivel ezt a célt elérni a mei napig sem tudta : szakítani kell eddigi irányá­val és helyet kell adni a népaka­rat demokráciájának. Ennek fejlő­dését kell biztositani az egész vo­nalon, mert elszigetelten nem él­hetünk a demokratikus Európa közepén. A kormány kritikája Kitérve a kormány gazdasági politikájára, azt mondja, hogy a szanálás módszere rossz, eszkö­zeiben kíméletlen. Akármennyire koldusszegények is vagyunk, annyi erőnk még mindig van, hogy a szanálás nyomorúságos pénzösz­szegét mi magunk tudtuk volna előteremteni és r.em kellett voln& érte feléldczni függetlenségünket 80 százalékos adóvel terhelni en­nek az országnak minden pol­gárát­Nem bizonyítja a konszolidációt a kormány költségvetése sem, mert a költségvetés rossz. Szerinte in­produktív tárcák költségvetése há­romszor akkora, mint a produktív tárcáké. Már pedig konszolidációt elképzelni, intenziv termelésről be­szélni mindaddig nem lehet, mig az országbanaz iskolaügy, a ke­reskedelem, ipar és mezőgazda­ság tamogatás híján nyomorban tengődik. De nemcsak ez a hi­beja aköltsegvetésnek, henemazis, hogy ez egyes kategóriák fizetését minden szociális szempont mellő­zésével állapította meg. Sok a magasrangu tisztviselő, kiknek fizetése aránytalanul felül­múlja a sokkal negyobb számú Kisebb tisztviselők tizetését. Az erkölcstelen adók, melyekből az állam a költségve­tés jövedelmeit veszi, legfőbb oka a romlott közállapotoknak. El kell törölni a forgalmi adót, a kincs­tári részesedést, a fogyasztási adó­kat pedig arányossá tenni a jöve­delmi edóval. A közvetett adózási rendszer az oka egész nyomorúságunknak, ennélfogva azt minden körülmé­nyek között rendezni kell, mert lehetetlen dolog, hogy például Franciaországban a buza drágább mint nálunk s a franciák mégis olcsóbb kenyeret esznek, mint mi. A rokkant és földkérdés fejő sebe az országnak. Egy országban sincs olyan nyo­morúságos sora a háboiu szeren­csétleneinek, mint nálunk és ke­rüljön ám bármily áldozatba, de a hazáért szenvedők sorsét javí­tani kell. A földreformot hasonlóan a rokkantkérdéshez, meg kell már egyszer becsületesen oldani és valósítani. Ez nemzeti szempont­ból is egyik legfontosabb köteles­ségünk és ha egy ilyen kötelesség elé akadályok gördittetnek, minden becsületes magyar embernek össze kell fognia pártállás nélkül az akadályok elhárítására. Meg kell tehát indulnia az egész vonalon a demokratikus fejlődés jegyében való munkának, beve­zetésül jönnie kell a titkos szava­zásnak, a szabadságjogok rende­zésének és biztosításának, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom