Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-15 / 260. szám

EeT£§ SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 november 15 Vasárnap 52-ik évfolyam, 260-ik szám BEEESME&IEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizet ősi c ijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — 'így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Beharangozó (71 tjéffői közgyűlés elé) Indiai mágusok ismeretes mutatványa, hogy a szemünk előtt elvetett magból büvészetük csodálatos erejével órák alatt növelnek fel bizonyos növényeket. Csak öt esztendeje van módomban Békéscsaba városának fejlődését figyelemmel kisérni, — de önkéntelenül eszembe ötlik a példa, ha városunk utóbbi időben való hirtelen lendületének gyors és erővel teljes ütemét látom. A gyászos országcsonkitás következtében Arad és Nagyvárad ideiglenes elvesztésével Békéscsaba erősen felfokozódott helyzeti, posficionális energiához jutott, mert mindazon kulturális és gazdasági gravitációnak egy igen jelentékeny része, — mely eddig a megszállás alá került emiitettem két gócpont felé áramlott, — most Békéscsaba felé tendál, annál is inkább, mert az Alföld keleti szélén mi vagyunk a legnagyobb vasúti csomópont s jóformán egyetlen nagyváros az Alföld és Erdély peremén húzódó u. n. vásárvonalon. A fejlődés e gyors lendületi! irama a nagy feladatok egész sorozata elé állítja a város vezetőségét. Ilyen ugrásszerű, abnormis gyorsaságú és mértékű fejlődésre annakidején a legelőrelátóbb vezetőség sem gondolhatott. Egész a legújabb időkig a községi szervezet szük keretei közé zárt Békéscsaba régi vezetősége eo ipso nem számolhatott ilyen hirtelen és nagyarányú előhaladással. Innen van az, hogy nincs a városnak jóformán egyetlen közintézményesem, amely megfelelően .lenne elhelyezve, amely régi kereteiből ki ne nőtt volna. .Legyen elég csak rámutatnom a városházára, amelyet bár sürgősen ki kellett bővitenünk, még mindig nem mondható teljesen kielégítőnek — továbbá a postára, járásbíróságra, vasúti állomásunkra, a leánygimnáziumra. a polgári leányiskolára, az iparos tanonciskolára, az ipartestületre, a Stefániaszülőotthonra, tűzoltóságunkra; — villanytelepünkre, mely végre a tizenkettedik órában megkapta az injekciót — stb. Emlitsem-e egy közfürdő hiányát, a kiáltó szükségleteket, a gyalogjárók és kocsiutak burkolása és portalanítása s általában a városrendezés terén ? Mondjam-e, hogy egy most már 50 000 lakosú és rohamosan fejlődő városnak bérlakások és a csatornázás és vízvezeték nagy problémájával is komolyan foglalkoznia kell s hogy igyekeznie kell megszabadulni attól a gyászos hírnévtől, amely szerint a tiz magyar csapás egyikének, a tüdővész pusztításának egyik gócpontjaként ismeretes ?! Messzeható, súlyos problémák ezek, de nem utasítható vissza és nem kerülhető meg közülük egyik sem. Hivatását érző és felelősségét ismerő vezetőségnek szembe kell néznie velük. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy városunk vezetőségének fejlett érzéke van a kommunális fejlődés minden problémája iránt s hogy képviselőtestületünk túlnyomó többségében is elevenen él ama kötelességek tudata, amelyeket a város hirtelen lendületű fejlődése minden előrenéző polgár lelkiismerete elé parancsolóan ir. A ránk váró feladatok száma nagy, megvalósításuk súlyos terheket és gondot jelentenek, de csak átmenetileg! Végeredményben mindeniknek megvalósítása csak szántás egy szebb és jobb jövő alá, magvetése biztosan és százszorosan fizető aratásoknak! A város holnapi közgyűlése elé a külföldi beruházási kölcsön egy részének felhasználásáról szóló javaslat kapcsán három probléma kerül a fent említettekből: iskoláink, a villanytelep és közfürdő ügye. Ezúttal csak az elsőről szólunk. Kétségtelen, hogy iskoláink felett leginkább elszáguldott az idő, a legsürgősebb teendők ott mutatkoznak. Pedig épen itt kellene leginkább előre nézni. Hiszen az iskola a jövő előkészítője, melegágya. Iskolai ügyeink közül, mint ismeretes, a leánygimnázium elhelyezésének problémája áll homloktérben. Leánygimnáziumunk régen kinőtt abból a szerény keretből, amit még áldozatkész társadalmunk teljesen a maga erejéből 1874-ben adhatott neki. Tanulóinak száma az első idők létszámának hatszorosára emelkedett s 1917 óta is — amikor először öltött olyan komoly formát egy uj épület emelésének kérdése, hogy akkor már tervei is elkészültek, százzal növekedett a létszám. Azért csak százzal, mert helyiség hiányában szósem lehet osztályok párhuzamosításáról s az intézet évente 50— 60 tanulót kénytelen hely hiányában elutasítani. Polgári leányiskolánk is kemény küzdelmet folytat egyre növekvő tanulóserege miatt az elhelyezés szűkös voltával, ugy hogy már a törvény minden intenciója ellenére kénytelen szintén zárolni tanulóinak létszámát. Az iparostanonciskola a maga 6 700 növendékével, akikhez ujabban még mintegy 150 női iparostanuló járult, délutánonként a polg. leányiskola helyiségeiben zsúfolódik össze, egymást akadályozva a munkában. Ez az állapot semmi szin alatt igy nem maradhat. A tanügyi kormányzat nyomós sürgetéseinek és a tűrhetetlen helyzetnek megfelelően minél előbb fel kell építeni a leányközépiskola uj épületét, mert ezzel mind a három intézet elhelyezése egyszerre megoldható. A leánygimnázium mai épülete némi átalakítással otthont adhat a polgári leányiskolának, ennek épületét pedig elfoglalhatja az iparos tanonciskola. A képviselőtestület és a tanács hivatása, hogy erre a szükséges fedezetet megtalálja. A külföldi kölcsönből, az engedélyezés rideg fiskális szempontjai és feltételei miatt nem lehet fedezni teljesen a tranzakció összes költségeit, de kétségtelen, hogy további áldozatoktól sem szabad visszariadni. Hibásan mondunk áldozatot, mert ami kulturára, iskolára megy, az nem áldozat, hanem a legjövedelmezőbb befektetés, mely azzal, hogy a jövő generációt magasabb műveltséggel látja el s igy az életharcra jobban előkészíti, — a legdusabb kamatot hozza. Egy Diniát, Svájcot, Hollandiát, — még csonka hazánknál is sokkal kisebb államokat, — népük műveltsége, jó erkölcse és szolgalma tett erősekké és gazdagokká: műveltségre és erkölcsre pedig az iskola tanit. ... Széchenyi nevétől hangos ma az ország. Lelkes szónoklatok dicsőitik a „legnagyobb magyart". Pedig hozzá méltó ünneplés az lenne, ha kevesebbet beszélnének róla, de annál többet cselekednének az ő szellemében. Ő még Nagymagyarország népét is féltette a pusztulástol: CORDJITBC autógummik F- S. golyóscsapágyak autó felszerelési cikkek, műszaki anyagok a legjutányosabban szerezhetők be! Faragó Sándor gép-, műszaki és autófelszerelési cikkek kereskedésében, Békéscsaba, Andrássy út 50. sz. TELEFONSZ.: 144. gyári lerakata. Minden méretben kapható