Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-13 / 258. szám

2 láffiKÉOTEOTEI MMW Békéscsaba 1925 november 13 A közterhek 80 százalékával hátralékban van a lakosság A közigazgatási bizottság ülésén sok vitára adott alkalmat a sok adóteher — Illetékkirovási sérelmek A vármegyei közigazgatási bi­zottság ülésén az alispáni jelen­tésnél, melyet már részletesen is­mertettünk, erős vita indult meg, Haviár Gyula fölszólalásában ki­fejtette, hogy 8 községek igen sú­lyos nehézségekkel küzdenek, mi­után a pénzügyigazgatóság igen sokaknak adott haladékot az ál­lami adók befizetésére, amelynek következtében azután a pótadók sem folynak be. A községek közül egyesek helyzete katasztrofális, igy például Szarvasnak is 20%-os ka­mat mellett 400 milliós függő köl­csönt kellett felvenni, hogy admi­nisztrálhasson. Ezzel szemben a hátralékos adózók csak 12% ké­sedelmi kamatot fizetnek és igy a község 8%-ot ráfizet. Az együttes adókezelés hátrányairól szól, majd érinti az országos betegápolási alap és az elhagyott gyermekek neveltetési költségeinek áthárítása következtében előállott súlyos helyzetet. Dr. Török Gábor indítványt ter­jeszt elő a Nemzeti Bank részvé­nyesei ügyében azzal, hogy a részvényjegyzők még ma sem kap­ták meg részvényeiket és igy ter­mészetesen a jutalékban sem ré­szesülhettek. A gyorsabb elintézés ügyében feliratot kér. Ezután in­terpellációt intéz az alispánhoz azért, miért vetette ki azt a 8'5 százalékos többletet, melyet a mi­niszter csak a földadóra vetett ki, a ház- és a kereseti adó után is. Ezután a pénzügyigazgató vá­laszolt Haviár Gyulának, kijelent­ve, hogy az adófizetési halasztá­sokat mindig a községi elöljárósá­gok véleményezése alapján adják meg. Igy hát a községek maguk adják meg a lehetőséget a halasz­tásra, azonban ennek dacára is az ilyen kérelmeket revizió alá veszik és ott, ahol indokolatlan a halasztás, azt vissza is fogják vonni. Az elhangzott felszólalásokra az alispán hosszasan válaszolt, ismertetve a betegápolás és az elhagyott gyermekek költségeinek kivetését. Tudomására hozta a bizottságnak, hogy ezt a hozzá­járulást csak azoknak a közsé­geknek szabad kifizetni, amelyek jövedelmeikből és az 50 százalé­kos pótadóból fedezni tudják. Különben ahol a községek ezt nem tudják megcsinálni, ott majd a belügyminiszter a pénzügymi­niszterrel együtt foeja megállapí­tani, hogy az 50% os pótadón felül mit szabad kivetni- A 8'5 százalékos többletnek a ház- és a kereseti adó utáni kivetése azért történt, mert a közúti költségvetés 17000 szorzószám alapján áll és hogy a különbözet fedezetet nyer­jen és ne kelljen rengeteg mun­kával és költséggel pótköltség­vetést csinálni, vetette ki ezt az összeget. De miután a bizottság­ban aggályok merültek fel, a ren­deletet visszavonta. Akik a ren­delet alapján már befizették a ki­vetett összeget, azoknak jövő évi útadójába fogják azt beszámítani. Hoffmann Károly dr. vármegyei tisztifőügyész kollegái nevében is az illetékek sérelmes kirovását tette szóvá, azt, hogy ha valaki életében vagyonát elajándékozza, de halála után még marad valami vagyona, akkor az illetéket nem­csak a megmaradt vagyon, hanem a jóval előbb történt elajándéko­zás után is kirójják. A felszóla­lásra a pénzügyigazgató bejelenti, hogy a kivetés törvényen alapszik és ezt megerősíti Török Gábor is, mire Haviár Gyula azt indítvá­nyozza, hogy írjanak fel a tör­vény hatálytalanítása ügyében. A szövegben azonban nem tudtak megegyezni, mire a kérdés elinté­zését a jövő ülésre halasztják. A gazdasági felügyelő jelentését vita nélkül vették tudomásul. Eszerint az októberi száraz idő­járás a mezőgazdasági munkála­tokat kissé hátráltatta. A végleges terméseredmények a megyében katasztrális holdanként buza 640, rozs 560, őszi ároa 530, tavaszi árpa 560, zab 530. repce 400, tengeri szemes 1250, burgonya 3700 és cukorrépa 14000 kg. Igen rövid volt a pínzügyigaz­gató jelentése, mely szerint az adóhátralékok terén még most is szomorú a helyzet. Az együtt ke­zelt adókban a mult évi hátralék és a folvó évi előírás összesen 6,497.120 K 24 fillér, mellyel szem­ben az év 10 hónapjában befi­zettetett 2,304.707 K 69 fillér. A megye lakossága köztartozásainak 80.7 százalékával, összesen 72 milliárd 701,659.551 papirkoroná­val van hátralékban. Ezután a vármegvei 1926. évi közúti költségvetés tárgyalását kezdték meg, melyet az alispán előterjesztésében el is fogadtak. A költségvetés 20 milliárd bevétellel van összeállítva, melyhez hozzá­csatolták az ez évről maradt 3 milliárd koronát, melv összeg az idén be nem fejezett közmunkák­ból maradt vissza. A kiadás 19 milliárd 816 millió koronával sze­repel. Reexpediciós kedvezmény borra A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara f. év junius havában felter­jesztésben azon kérelmet intézte a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a kezelés, illetve tárolás cél­jából bizonyos he'veken gyűjtött borok kivitel esetében reexpedi­ciós kedvezményben részesittesse­nek. A Kamara javaslatát a bor­kivitelhez fűződő fontos nemzet­gazdasági érdekekre való tekintet­tel a miniszter teljesitendőnek ta­lálta és ennek megfelelően, ugy rendelkezett, hogy a magyar vas 1 uti kötelék II. rész 1. füzet 7/1. folyószám alatt foglalt kedvezmény: a 13 osztály a közvetlen elszámo­lás figyelembevételével visszatérí­tés utján abban az esetben is al­kalmaztassak, ha a szóbanforgó küldemények szállítása kezelés, illetve gyűjtés céljából a tároló állomáson megszakittatik. A fentebb jelzett kedvezmény csak ott nyelhet alkalmazást, ahol az érdekeltség oly tároló, illetve kezelőhelyeket bocsát rendelke­zésre, melyek felett a vasút a visz­szaéléseket feltétlenül kizáró ellen­őrzést tud gyakorolni. A további intézkedések megté­tele, illetőleg a reexpediciós állo­más kijelölése céljából az érde­keltségnek közvetlenül az állam­vasutak igazgatóságához kell for­dulniok. A kereskedelemügyi miniszter­nek ez a rendelkezése nagy mér­tékben alkalmas lévén borexpor tunk elősegítésére, a bortermelő gazdaközönség és a borkereske­delem egyaránt figyelemreméltó kedvezményben részesüllek ezen a réven. Kirabolta a vendége Egy rokoni látogatás következményei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Krizsán Dávid gyulai lahoshoz néhány nappal ezelőtt vendég ér­kezett. A vendég egy rokonfiatal­ember volt, Gulyás MÓZÍS 23 éves kevermesi lakos. Amikor a roko­nok az első beszélgetéseken túl­estek, Krizsán megint a napi fog­lalkozása után kezdett látni, mialatt a kevermesi látogató részint a lakásban tartózkodott, részint pe­dig a város uccáin sétálgatott. Nem sokáig töltötte azonban haszontalanul az időt. Egy napon megvárta, amig Krizsán eltávozik hazulról, azután ré? megérlelődött terve kiviteléhez látott. Felfeszi­tette a rokona ruhásszekrényét és szép kényelmesen kezdte kirá­molni belőle a finomabb és érté­kesebb holmikat. E?ész csinos batyura való ruhafélét szedett igy össze és csomagolt össze magá­nak, mintegy 3—4 milüó korona értékben. Ezután, miután a dolgát jól végezte és a rokoni kapufél­fától rövid, de érzékeny bucsut vett, megszökött Gyuláról. A kellemetlen meglepetésben részesített rokon a tolvajlást csak este vette észre, amikor nyomban feljelentést tett a reményteljes ke­vermesi ifjú ellen a rendőrségen. Gyulyás Mózest most nyomoz­zák és hollété 1 iránt élénken ér­deklődik a békéscsabai rendőr­ség is. Agyonlőtte magát egy dúsgazdag bácskai földbirtokos Szabadka, nov. 12. Dungyerszky Dancsika dúsgazdag földbirtokos kedden reggel fél 7 órakor kas­télya mögött egy szalmakazal tö­vében főbelőtte magát. A golyó szétroncsolta agyvelejét és azon­nali halélt okozott. Semmiféle írást nem hagyott hátra. Valószínű, hogy gyógyíthatatlan betegsége kergette a halálba. Az öngyilkos a nábob Dungyer­szkyek családjából való és elő­kelő szerepet játszott Bácska tár­sadalmi életében. 1920 juliusában, amikor birtokának egy részét le­foglalták az agrárreform céljaira, felgyújtotta a még lábon álló ter­mését és emiatt a rendes biróság előtt vizsgálat is folyt ellene. Milán nevü testvére a háború előtt szin­tén önkezével vetett véget életének. Versek * Sót)aj a kökörcsinhez Oda a nyár, a sok virág, ... de a kis kökörcsin virit . . . Olyan jó nézni, nézni rád, A szépséged ugy felvidít. Pedig a szív ugy fáj belül. , . Létünk csak korhadó haraszt, Kis kökörcsin, sirassuk el A madárdalos szép tavaszt! Csöndes vágy A szépet én mindig szerettem, ... S a szivem legmélyébe tettem. Mert nagyon sokszor szép az élet, . . . S a szépség is sokszor megéget. Voltam fény is: de haj az élet­Kohójában a tüz kiégett. Reám hajoltak a siri árnyak, ... és meggyötörgettek a vágyak. Nincs is nekem már vágyam semmi, Csak hagyjatok békén meg­[pihenni. . , A Nyírségen csöndesen élni, . . . Szeretni, hinni és remélni. . . Kótaj. RADVÁNYI SÁNDOR. Rózsavölgyi és Nádor karácsonyi albumok már kaphatók dr. Gyöngyösi főtéri könyv- és zeriemü­kereskedésében Ára 8COOO K Kommunista támadás készül Bulgária ellen Páris, nov. 12. Tegnap olyan hirek érkeztek, amelyek komoly jelenségeket jósolnak be a Balká­kon. Kommunisták és agráriusok gyülekeznek nem messze Szófiától és a szerb határtól. Attól tarta­nak, hogy támadás történik Bul­gária ellen. Más oldalról Jugo­szlávia nyugtalankodik és a ható­ságok megerősítették a határon állomásozó helyőrségeket. Jievésfelebbezési lelje tőség a közigazgatási reformban Budapest, nov. 12. A költség­vetés bizottsági tárgyalása alkal­mával Rakovszky Iván belügy­miniszter bejelentette, hogy a köz­igazgatás reformját nem egy nagy törvénnyel, hanem több kisebb törvényjavaslattal valósüja meg. A belügyminiszter a készülő javas­latokról a következőket mondotta: A közigazgatási reform részletek­ben való megvalósításának leg­közelebbi állomása a fórumrend­szerek reformjá'ól és a felebbe­zés korlátozásáról szóló törvény­javaslat lesz. A helyzet ma az, hogy az ügyek nagy részében 3, gyakran 4 fokú fe'ebbezésre nyí­lik alkalom. A hatóságok praktikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom