Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-12 / 257. szám

EGTES SZÁM ABA IfíOO KORONA Békéscsaba, 1925 november 12 Csütörtök 52-ik évfolyam, 257-ik szám KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — 5gy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. megindító, lelkes helyeslést kikényszerítő szavakat is, amelyekre csak egy felelet lehetséges, de egyben helytálló is : „Mi megyünk a miniszterelnök úrral Széchenyi utján, de valósifsa meg intézményesen az alkotmányos Magyarországot." Szóval cselekedetben is kövesse a kormány Széchenyi útját. Valorizáljon I Próbálja meg a valóságban egyértéküvé tenni a tetteit Széchenyi aranyelveivel. A kormányelnök nem lehet mindenható. a kormány tagjai nem lehetnek hatalmas, földöntúli arkangyalok. Nem varázsolhatják elő ebben a boldogtalan, zűrzavaros, bizonytalan és rejtelmes jövőbe tudattanul ámuló világban a Boldogok szigetét éppen Csonkamagyarországon. De a jókat igérő szavak helyett sokat tehetnének a jobb felé — az aranyéitékre valorizált cselekvésekben. Hir szerint az államrendőrséget ki akarják vonni a vidéki városokbői Városi rendőrség venné át újból a közbiztonsági szolgálatot — A rendőrtisztviselők lehetetlennek tartják a terv keresztülvitelét Valorizálás Azt a kérdést, hogy igazán valorizálnak-e vagy még sem igazán, egy nem is csodálatosan müveit, de okos, illedelmes lapkihordónk tette fel nálunk két nappal ezelőtt. 0 is érdekelt fél, mint sok-sok ezren és ő is a maga érdekében tanult meg újságolvasásból vagy akár csak hallomásból is annyi politikai gazdaságtant, hogy hasznos és méltányos volna a régi aranykoronás adósságok valorizálása. Mert állandó hitelezője olyan embernek, aki — legkevésbé sem kivételképen — nem hajlandó tizennégyezerötszáz papirkoronákat fizetni az egykor tisztességes, jó koronákért. A megnyugtató, bár nem határozottan bizonyos válasz az volt, hogy legyen nyugodt, a kormány bölcs és jó. A valorizációról szóló törvényjavaslat már kész, a nemzetgyűlés elé kerül s a régi magánadósságok egy részét valorizálja, még ha megfeledkezik is az életbiztosítások vagy az állami adósságok, pláne a hadikölcsön valorizálásáról. A kormány bölcs és jó .. . Istenem, a lelkiismeretünk nem volt egészen nyugodt, mikor a választ már megadtuk! De nem nagyobb bün-e meg nem nyugtatni egy munkás, szegény, illedelmes és ha nem is csodálatosan, de aránylag mégis csak müveit lapkihordó kétségektől zaklatott lelkületét ? Hiszen lényegben igazat mondottunk: a valorizációs javaslat kész és ha majd törvénnyé válik, lesznek sokan, akik hasznát látják, még olyanok is, akikről nem intézkedik. A fő, hogy a kormány — amely természetesen az egységes párt igaz meggyőződése szerint bölcs és jó — végre valorizáljon. A valorizálás iránt olyan sok kebelben sóvárgó óhaj nem mindenkiben anyagias jellegű, amint ez kitűnt a nemzetgyűlés ünnepies mult szerdai ülésén is. Széchenyi István gróf emlékének hódolt a nemzetgyűlés az Akadémia hódolata utón s a miniszterelnök mondott minden oldalról megtapsolt szép szavakat az Akadémia megalapítójának, a Tisza és a Vaskapu szabályozójának, tehát a nagy országépitőnek, a jobbágyság egyik dicső felszabaditójának, az embertelen előjogok egyik nagyszivü rombolójának magasztalására. A miniszterelnök mindenkinek méltán tetszetősen tette meg az egyetértést hangsúlyozó azt a kijelentését : „ne feledjük sohasem, hogy egy nemzet képviselői vagyunk és kizáróan a haza érdekeiért dolgozunk", aztán meg még ezt a szépet : „Szenteljük az öt percet azzal a fogadalommal Széchenyi emlékének, hogy Magyarország nehéz helyzetében az ő eszméinek megfelelően fogunk dolgozni." Mondott még a miniszterelnök sok más minden, sziveket Beszámoltunk arról, hogy a belügyminisztériumban hetek óta folynak a tárgyalások a költségvetés rendőri kiadásainak csökkentése érdekében. A rendőrség fentertása tudvalevőleg jelentékenyen nagyobb összeget emétzt fel, mint amennyit erre a célra előirányoztak. A kiadások csökkentése érdekében a belügyminisztériumban először is általános B-listára és két kerületi főkapitányság megszüntetésére gondoltak. A megszüntetendő főkapitányságok kijelölését illetőleg hetek óta folynak a tanácskozások, eddig minden eredmény nélkül. A B lista előkészítése szintén régebben tart. A belügyminisztérium ugy akart a helyzeten segíteni, hogy felszólította a rendőrtisztviselőket, amenynyiben uj elhelyezkedést tudnának maguknak biztosítani, kérjék B-listára való helyezésüket. A jelentkezésre kiszabott határidő a mult hónap végén járt le és mint értesülünk, egyetlen rendőrtiszviselő sem kérte magát B-listára. A rosszul sikerült és eddig minden komolyabb eredmény nélkül való kísérletezések után a belügyminisztériumnak állítólag ujabb terve van. A kiszivárgott hírek szerint nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a belügyminisztérium a vidéki rendőrséget ismét a városok terhére akarja fentartani. Az államosítás megszüntetéséről elterjedt hirek természetesen igen nagy meglepetést keltettek a rendőrségen, mert hiszen a városi rendőrség újbóli megszervezése nem csupán egzisztenciájukban érinti súlyosan a rendőrtisztviselőket, de veszélyezteti a rendőrség mai színvonalát is. A rendőrtisztviselők nagyrésze nem is akart hitelt adni az elterjedt híreknek és lehetetlennek tartják, hogy a hatalmas költséggel kiépített államrendőrséget ilyen módon szanálják. Egyesek véleménye szerint a belügyminisztérium végül is meg fog elégedni azzal, hogy az államrendőrséget kivonja a kisebb városokból. Kamarai olcsó építkezési akció —«•*•— Rendkívüli jelentőségű világszabadalom bemutatója Debrecenben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csonkamagyarország nagy gazdasági problémái között is legelső helyen áll és szinte halaszthatatlan feladatot képez az építkezési kérdés megoldása. E tény tudatában kereste és vizsgálta át a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara mindazokat a lehetőségeket és módozatokat, amelyek az építkezési költségek leszállítását célozzák. A Kamara igazgatójának, dr. Rácz Lajosnak külföldön is végzett hoszszas személyes tanulmányozása és az építkezési szakértők meghallgatása után egyöntetűen alakult ki az az örvendetes megállapítás, hogy, mint a mi viszonyainknak leginkább megfelelő és az építkezési költségeket is hasonlíthatatlanul a legnagyobb mértékben leszállító készülék, éppen a magyar találmányú világszabadalom a Later kézi téglapréssel végzett építkezés magasan múlja felül az öszszes hasonló célú és irányú berendezéseket, vagy rendszereket. A Kamara gazdaérdekeket munkáló gondossága lehetővé kívánta tenni gazdaérdekeltségének és általában az építő és építtető közönségnek, hogy nevezett készülék gyakorlati jelentőségéről személyes meggyőződést szerezhessen. E célból tartotta meg folyó hó 5-én délután a Kamara székházának udvarán óriási érdeklődéstől kisérve az uj téglasajtológép bemutatóját. Korszakos jelentősége az uj találmánynak abban áll, hogy mig a régi rendszerű kéziüzemü gépeken alig negyvenszeres erőt lehetett kifejteni, a bemutatott gép végső fokon ötezerszeres, sőt azonfelüli erőkifejtést tesz lehetővé, ami kb. 1000 légnyomásnak felel meg. Ez a kézierőtől ez ideig szinte elképzelhetetlen nyomás eredményezi, hogy a sajtó bármely, az építkezés színhelyén található alig földnedves anyagból, televényföldből, ezek egymással, vagv szikkel való keverékéből, minden kötőanyag nélkül oly szilárdságú téglát állit elő, amely pár napos légszáritás után minden továbbiak nélkül befalazható. A gép maga alig 160 kg. sul>u. Tehát egy talicskán is továbbitható. Kezelését félórán belül a legegyszerűbb munkás is megtanulhatja. Másodmagával és két gyerekkel napi 1500—2000 db. téglát könnyen állithat elő. A rendszer gazdaságos volta legszembetűnőbben számszerűleg igazolható. Köztudomásu, hogy a vályogtégla ára vidékek szerint változó ugyan, általánosságban 250—350 korona között mozog a vetés helyszínén. Az égetett tégla darabonkénti órát a szállítás, rakodás stb. költségei a helyszínén 800-900 koronára emelik. Ezekkel szemben az uj tégla darabja fenti számú kiszolgáló személyzettel és 30—40 ezer K napszámmal számítva legfeljebb 80 koronába kerülhet. Ez a feltétlen gazdasági előny biztosit szinte beláthatatlan jelentőséget az uj rendszernek a családi lakóházak, gazdasági épületek, cselédlakások, kerítések stb. stb. építésénél. Érdeklődőknek mind e lárgyra vonatkozó kérdésben szívesen nyújt felvilágosítást a Tiszántúli Mezőgazdasági Hitelszövetkezet, Debrecen, Piac-ucca 44. szám. Gajda Béla előadása Velencéről Tegnap este szépen telt ház előtt kezdette meg Gajda Béla leánygimnáziumi igazgató a vezetése alatt álló iskola tanári testületének liceális előadássorozatát. Gajda Béla mindenekelőtt ismertette az előadás kitűzött célját és teljes programját. Majd áttért tulajdonképeni tárgyára és szines, vonzó képekben tárta fel Velence történetét, építészeti és művészeti kincseit, természetes szépségeit. Az előadást pompás vetített képek kisérték, amelyek még inkább felélénkítették az érdekes és tanulságos előadást, amelyet a közönség meleg tapssal honorált. Megérdemelt sikert aratott még Bónis Emma, aki csengő hangján olasz dalokat énekelt Muntyán Izabella precíz zongorakisérete mellett. Debreczeny Ella pedig egy velencei szerenádot játszott zongorán szép kifejezéssel. Az előadás sikere kedvező kilátásokkal kecsegtet a továbbiakra, amelyeket érdeklődéssel várunk.