Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-08 / 254. szám

2 bMsmegyei közlöny Békéscsaba, 1925 november 8 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! i nak a Simay-féle (SzöIIő u. 3.) vá­rosi házba való átköltöztetésére vonatkozóan mielőbb teljesítsék, a szegényház lakóit a város költ­ségén áttelepítsék és a jelenlegi szegényházat kiürítve, mielőbb a kórház rendelkezésére bocsássák. Ez a városnak is saját jól felfogott érdeke, mert a szülészeti osztály felállításának ügye csak igy juthat, még pedig azonnal dűlőre. Wagner József műtermi kiállitása Azok, akik Wagner József Haan-uccai műtermet kiállitása alkalmából felkeresik, méltán el fognak csodálkozni azon az óriási és gyors fejlődésen, amely most igazi művészi revelációként bon­takozik ki előttük. Wagner Józsefet eddig mint a művészet áhítatos és elmerülő rajongóját ismertük. Szorgalmasan és becsülettel csinálta végig a célul kitűzött feladat iskoláját. Be­hatóan foglalkozott a grafikával, megtanult rajzolni, ami elvégre a sikbani ábrázoló művészet alfája s amelynek áldásos gyümölcsét mostan élvezi. Sok, sőt neves mű­vészünknek nem utolsó hibája az, hogy a rajztechnikát megszerezni elmulasztotta. Utána áttért a szí­nek tanulmányozására. Alapvető komoly akadémikus iskolát foly­tatott, talán éppen szerencséjére a tobzódó ifjúságnak anélkül a forradalmi keresése nélkül, amely a szükséges, szorgos tanulmányok elmulasztásával idő előtt belezu­han az iránykeresés forgatagéba és céltalanul ezekben őrli fel min­den alkotó erejét. És csak hosz­szas magaképzés után, amikor már a mesterségbeli technika tel­jes mértékben rendelkezésére áll, fog hozzá önmaga művészi lelkét keresni, próbálja a maga szines mondanivalójót a festővószonra kivetíteni. Mi, akik Wagner Józsefnek neki lendülő művészi pályáját az in­dulástól kezdve figyelemmel ki­sértük, örömmel állunk meg a mostani műtermi kiállításnál, mint egy eredményes és uj fejlődési távlatokat nyújtó állomásnál. A képek, melyeket Wagner bemutat, a fejlett és kifogástalan technika mellett mély művészi értékeket nyilatkoztatnak ki. A figurális té­máktól, a forma problémájától, elvonulva a festészet éltető lelke, a szin- és fény misztériumainak kifürkészése felé fordul. Mostani csendéletei, főleg zárt kompozi­cióju tájképei ezt a törekvést meg­győzően és szuggesztív sikerrel tolmácsolják. A szinek azonban, amelyek lelkéből kivetítődnek, nem a sugárzó napfény tobzódó priz­máján bomlanak fel, hanem a tompított és diszkrét világítás titok­zatos fényproblémáit tükrö zik, visszhangot adva a művész elvo­nuló és a mélybe merülő lelkének, Wagner halk és finom szinpoézi­sének, amiben már ott él az egyé­niség, az igazi alkotó művészet ereje. Ébben találjuk művészi karak­terisztikumát s ezt legszebben vi­rágcsendéletei juttatják kifejezésre. A kompozíció tökéletessége, a szinek harmóniája, a tömör és mégis dus színskála a fehér labda­rózsáktól a gyönyörű begóniákig művészi egyéniséget és hangulatot lehelnek, a szó találó súlyával, mert valóban leheletfinom kom­pozíciók, amelyek abszolút mű­vészi értékűek. A fény misztériumainak uj re­velációja tájképei, elsősorban zárt erdőrészletei, amelyek mégis csupa levegőt, életet és felszabadító táv­latot nyújtanak. Ezek az alkotá- ' sok egyszersmind Wagner fejlő- I désének nemcsak ujabb értékeit, de — ugy érezzük — további magasivelésü útját is mutatják. Örömmel tölt el bennünket, amikor hosszú és szorgos munka után Wagnernek ezt az uj horizonttal biztató beérkezését lát­juk s minden művészetkedvelő csabait jcggal foghat el büszke­ség, hogy városunknak ilyen nagy­értékü, alkotó művésze bontako­zik ki. Az előjelekből ítélve az érdeklődés nem is fog elmaradni, a sikerért pedig az abszolút értékű képek szavatolnak. Talán még egy kiállítás sem volt nálunk, ahol olcsón, ilyen művészi értékekhez lehetett volna hozzájutni. A mű­vásárlók örülhetnek legjobban az alkalomnak. (gy. j.) Csalás alól felmentett csabai cipész Kurilla András, a kisipari hitel és a cipőragasstó készülék (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most tartotta meg a gyulai törvény­szék Tóth-tanácsa Kurilla András békéscsabai cipész csalás és sik­kasztási bűnügyében a főtárgya­lást. Kuiilla Andrást Péterfi Imre kereskedő — akinek Kurilla alkal­mazottja volt — jelentette fel azért, mert neki a kisipari hitelből felvett kölcsön cimén 20 millióval, az Al­földi Banktól váltóra felvett köl­csön cimén pedig 5 millióval tar­tozott. Péterfi oly feltétel mellett vállalt Kurilláért kezességet, hogy ez neki havi 4—5 milliós részletekben a tartozást le fogja törleszteni. A tár­gyaláson Kurilla azzal védekezett, hogy neki havi 8—10 millió ko­rona fizetése volt Péterfinél, aki igy akármikor levonhatta volna tőle havonta a 4—5 milliókat, de — Kurilla szerint — ezt azért nem tette, hogy minél tovább le legyen kötelezve Péterfinek, akinek rá az üzletben nagy szüksége volt. A kölcsönök felvétele előtt Pé­terfi érdeklődött, hogy vájjon le tudja-e dolgozni tartozását, mert tudomása szerint Kurilla ellen a gyulai törvényszéken bűnvádi el­| járás folyik. Kurilla megnyugtatta, hogy őt a törvényszék felmentette, viszont nem mondta meg, hogy a felmentése nem jogerős, mert az ügy felebbezés folytán a Táblá­hoz került. Az 1925. év tavaszán Péterfi egy „Agó" cipőragasztó készüléket vett 5 millióért s mikor ez év júniusá­ban Kurilla megvált üzletéből, meg­kérte Kmillát, hogy adja el a gé­pet. Kurilla uj főnökének, Adler Lajosnak ajánlotta fel megvételre a gépet s a hozzávaló 13 pár kap­tafát. Adler egy szombati napon át is adott Kurillának egymillió koronát azzal, hogy ha megveszi a kaptafákat, ugy még pótolja a milliót, ha pedig nem, ugy a bé­rében fogják elszámolni. Péterfi ezután megtudta, hogy Adler a kaptafákat ilyformán megvette s ezért megtette Kurilla ellen a fel­jelentést. A biróság nem látta beigazolt­nak Kurilla cselekményében a fon­dorlatos tévedésbe ejtést s ezért őt ugy a csalások, valamint a sik­kasztás vádja alól is jogerősen fel­mentette. Horváth Mihály egyetemi tanár előadása Az Országos Stefánia Szövet­ségnek mindig főtörekvése volt az anyák és csecsemők védelme, a kisdedek és gyermekek testi épségének megóvása. A Stefánia Szövetség ismét a cél szolgálatába szegedik, amikor az ő rendezé­sében folyó hó 14-én, szombaton délután fél 4 órakor dr. Horváth Mihály egyetemi orvostanár a Kultúrpalota előadói termében nagyjelentőségű népnevelő elő­adást tart, amelyben a gyermek testi épségét veszélyeztető elfer­dülések jelentőségére hivja fel a közfigyelmet. Sajnálatos, hogy a mi népünk, sőt a műveltebb társadalmi osz­tályok is az elferdülésekkel szem­ben teljesen közömbösek s ren­desen csak akkor fordulnak a szülők orvoshoz, amikor gyerme­kük hibás fejlődése már nagyon is szembetűnik. Ezen akar változtatni Horváth professzor is, amikor bejárva az országot a tanitás és felvilágosítás eszközével igyekszik a népet a betegségek és elferdülések elleni védekezésre nevelni. Miután az előadás minden, a gyermek gondozásával foglalkozó egyént kiválóan érdekel, igy kü­lönösen a szülőket (anyákat), or­vosokat, az összes tanerőket, óvó­nőket, szülésznőket, sőt azokat a hatóságokat is, amelyek hatás­körébe az ügy valamely vonatko­zásában tartozik, felkérjük az ösz­szes érdekelteket, de különösen a nagyközönséget, hogy az előadá­son, mely ingyenes, lehetőleg tel­jes számmal jelenjenek meg. Izgatott a leventeoktatás ellen Egy levente-ellenes fiatalember bűnhődése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az okányi leventék ez év augusz­tusában nagyobb szabású ver­senyre készültek. Zih Károly fő­szolgabíró, hogy a gyakorlatozóst ellenőrizze, kiment a gyakorlótérre. Gyakorlatozás közben a főszolga­bíró névsorolvasást rendelt el, ami­kor is észrevette, hogy egy Szarvas Lajos nevü 21 éves okányi leven­te, aki addig a leventéktől távo­labb eső helyen labdarúgást ját­szott, besurrant a leventék közé*, ugy tüntetve fel, mintha már a gyakorlat elején is ott lett volna. Szarvas, amikor a nevét olvasták,. „jelen"-t kiáltott, majd újból el akart távozni. A főszolgabíró észrevette ezt a szándékát és magéhoz hivatta Szarvast, leszidta s utasította az oktatókat, hogy vegyék külön ki­képzés alá a mulasztása miatt. Szarvas Lajos ekkor ellensze­gült és a 300 levente fülehallatára megtagadta az engedelmességet^ azt mondván, hogy ő nem gyakor­latozik, mert erre nincs „se törvény,, se rendelet". A főszolgabíró a re­nitens leventét átadta a csendőrök­nek, akik Szarvas Lajost bekísér­ték a gyulai ügyészség fogházába. A biróság most tárgyalta az ügyet és a vádlott cselekményé­ben izgatást látott fennforogni. Ezért, az enyhitőkörülmények fi­gyelembevételével Szarvas Lajost jogerősen 21 napi fogházra itélte­Kereskedők panasza a legutóbbi őszi vásár miatt A Kereskedelmi Csarnok ma délutánra tagértekesletet hivott egybe A Kereskedelmi Csarnok elnök­ségéhez beadvány érkezett, mely­nek számos aláírója a legutóbbi őszi vásáron a helybeli kereske­dőket ért sérelmeket teszi panasz tárgyává s ez ügyben sürgősen tagértekezlet összehívását kéri. Mint értesülünk, a kereskedők azt sérelmezik főképen, hogy a vásár elrendezésénél és a helyek kiosztásánál a helyi kereskedelmet az idegenek előnyére teljesen hát­térbe szorították. A csabai keres­kedőket 4—5 méteres helyekre szorították össze, ezzel szemben az idegeneknek kívánságuk sze~

Next

/
Oldalképek
Tartalom