Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-08 / 254. szám

2 bMsmegyei közlöny Békéscsaba, 1925 november 8 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskolacipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! i nak a Simay-féle (SzöIIő u. 3.) városi házba való átköltöztetésére vonatkozóan mielőbb teljesítsék, a szegényház lakóit a város költségén áttelepítsék és a jelenlegi szegényházat kiürítve, mielőbb a kórház rendelkezésére bocsássák. Ez a városnak is saját jól felfogott érdeke, mert a szülészeti osztály felállításának ügye csak igy juthat, még pedig azonnal dűlőre. Wagner József műtermi kiállitása Azok, akik Wagner József Haan-uccai műtermet kiállitása alkalmából felkeresik, méltán el fognak csodálkozni azon az óriási és gyors fejlődésen, amely most igazi művészi revelációként bontakozik ki előttük. Wagner Józsefet eddig mint a művészet áhítatos és elmerülő rajongóját ismertük. Szorgalmasan és becsülettel csinálta végig a célul kitűzött feladat iskoláját. Behatóan foglalkozott a grafikával, megtanult rajzolni, ami elvégre a sikbani ábrázoló művészet alfája s amelynek áldásos gyümölcsét mostan élvezi. Sok, sőt neves művészünknek nem utolsó hibája az, hogy a rajztechnikát megszerezni elmulasztotta. Utána áttért a színek tanulmányozására. Alapvető komoly akadémikus iskolát folytatott, talán éppen szerencséjére a tobzódó ifjúságnak anélkül a forradalmi keresése nélkül, amely a szükséges, szorgos tanulmányok elmulasztásával idő előtt belezuhan az iránykeresés forgatagéba és céltalanul ezekben őrli fel minden alkotó erejét. És csak hoszszas magaképzés után, amikor már a mesterségbeli technika teljes mértékben rendelkezésére áll, fog hozzá önmaga művészi lelkét keresni, próbálja a maga szines mondanivalójót a festővószonra kivetíteni. Mi, akik Wagner Józsefnek neki lendülő művészi pályáját az indulástól kezdve figyelemmel kisértük, örömmel állunk meg a mostani műtermi kiállításnál, mint egy eredményes és uj fejlődési távlatokat nyújtó állomásnál. A képek, melyeket Wagner bemutat, a fejlett és kifogástalan technika mellett mély művészi értékeket nyilatkoztatnak ki. A figurális témáktól, a forma problémájától, elvonulva a festészet éltető lelke, a szin- és fény misztériumainak kifürkészése felé fordul. Mostani csendéletei, főleg zárt kompozicióju tájképei ezt a törekvést meggyőzően és szuggesztív sikerrel tolmácsolják. A szinek azonban, amelyek lelkéből kivetítődnek, nem a sugárzó napfény tobzódó prizmáján bomlanak fel, hanem a tompított és diszkrét világítás titokzatos fényproblémáit tükrö

zik, visszhangot adva a művész elvonuló és a mélybe merülő lelkének, Wagner halk és finom szinpoézisének, amiben már ott él az egyéniség, az igazi alkotó művészet ereje. Ébben találjuk művészi karakterisztikumát s ezt legszebben virágcsendéletei juttatják kifejezésre. A kompozíció tökéletessége, a szinek harmóniája, a tömör és mégis dus színskála a fehér labdarózsáktól a gyönyörű begóniákig művészi egyéniséget és hangulatot lehelnek, a szó találó súlyával, mert valóban leheletfinom kompozíciók, amelyek abszolút művészi értékűek. A fény misztériumainak uj revelációja tájképei, elsősorban zárt erdőrészletei, amelyek mégis csupa levegőt, életet és felszabadító távlatot nyújtanak. Ezek az alkotá- ' sok egyszersmind Wagner fejlő- I désének nemcsak ujabb értékeit, de — ugy érezzük — további magasivelésü útját is mutatják. Örömmel tölt el bennünket, amikor hosszú és szorgos munka után Wagnernek ezt az uj horizonttal biztató beérkezését látjuk s minden művészetkedvelő csabait jcggal foghat el büszkeség, hogy városunknak ilyen nagyértékü, alkotó művésze bontakozik ki. Az előjelekből ítélve az érdeklődés nem is fog elmaradni, a sikerért pedig az abszolút értékű képek szavatolnak. Talán még egy kiállítás sem volt nálunk, ahol olcsón, ilyen művészi értékekhez lehetett volna hozzájutni. A művásárlók örülhetnek legjobban az alkalomnak. (gy. j.) Csalás alól felmentett csabai cipész Kurilla András, a kisipari hitel és a cipőragasstó készülék (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most tartotta meg a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa Kurilla András békéscsabai cipész csalás és sikkasztási bűnügyében a főtárgyalást. Kuiilla Andrást Péterfi Imre kereskedő — akinek Kurilla alkalmazottja volt — jelentette fel azért, mert neki a kisipari hitelből felvett kölcsön cimén 20 millióval, az Alföldi Banktól váltóra felvett kölcsön cimén pedig 5 millióval tartozott. Péterfi oly feltétel mellett vállalt Kurilláért kezességet, hogy ez neki havi 4—5 milliós részletekben a tartozást le fogja törleszteni. A tárgyaláson Kurilla azzal védekezett, hogy neki havi 8—10 millió korona fizetése volt Péterfinél, aki igy akármikor levonhatta volna tőle havonta a 4—5 milliókat, de — Kurilla szerint — ezt azért nem tette, hogy minél tovább le legyen kötelezve Péterfinek, akinek rá az üzletben nagy szüksége volt. A kölcsönök felvétele előtt Péterfi érdeklődött, hogy vájjon le tudja-e dolgozni tartozását, mert tudomása szerint Kurilla ellen a gyulai törvényszéken bűnvádi el| járás folyik. Kurilla megnyugtatta, hogy őt a törvényszék felmentette, viszont nem mondta meg, hogy a felmentése nem jogerős, mert az ügy felebbezés folytán a Táblához került. Az 1925. év tavaszán Péterfi egy „Agó" cipőragasztó készüléket vett 5 millióért s mikor ez év júniusában Kurilla megvált üzletéből, megkérte Kmillát, hogy adja el a gépet. Kurilla uj főnökének, Adler Lajosnak ajánlotta fel megvételre a gépet s a hozzávaló 13 pár kaptafát. Adler egy szombati napon át is adott Kurillának egymillió koronát azzal, hogy ha megveszi a kaptafákat, ugy még pótolja a milliót, ha pedig nem, ugy a bérében fogják elszámolni. Péterfi ezután megtudta, hogy Adler a kaptafákat ilyformán megvette s ezért megtette Kurilla ellen a feljelentést. A biróság nem látta beigazoltnak Kurilla cselekményében a fondorlatos tévedésbe ejtést s ezért őt ugy a csalások, valamint a sikkasztás vádja alól is jogerősen felmentette. Horváth Mihály egyetemi tanár előadása Az Országos Stefánia Szövetségnek mindig főtörekvése volt az anyák és csecsemők védelme, a kisdedek és gyermekek testi épségének megóvása. A Stefánia Szövetség ismét a cél szolgálatába szegedik, amikor az ő rendezésében folyó hó 14-én, szombaton délután fél 4 órakor dr. Horváth Mihály egyetemi orvostanár a Kultúrpalota előadói termében nagyjelentőségű népnevelő előadást tart, amelyben a gyermek testi épségét veszélyeztető elferdülések jelentőségére hivja fel a közfigyelmet. Sajnálatos, hogy a mi népünk, sőt a műveltebb társadalmi osztályok is az elferdülésekkel szemben teljesen közömbösek s rendesen csak akkor fordulnak a szülők orvoshoz, amikor gyermekük hibás fejlődése már nagyon is szembetűnik. Ezen akar változtatni Horváth professzor is, amikor bejárva az országot a tanitás és felvilágosítás eszközével igyekszik a népet a betegségek és elferdülések elleni védekezésre nevelni. Miután az előadás minden, a gyermek gondozásával foglalkozó egyént kiválóan érdekel, igy különösen a szülőket (anyákat), orvosokat, az összes tanerőket, óvónőket, szülésznőket, sőt azokat a hatóságokat is, amelyek hatáskörébe az ügy valamely vonatkozásában tartozik, felkérjük az öszszes érdekelteket, de különösen a nagyközönséget, hogy az előadáson, mely ingyenes, lehetőleg teljes számmal jelenjenek meg. Izgatott a leventeoktatás ellen Egy levente-ellenes fiatalember bűnhődése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az okányi leventék ez év augusztusában nagyobb szabású versenyre készültek. Zih Károly főszolgabíró, hogy a gyakorlatozóst ellenőrizze, kiment a gyakorlótérre. Gyakorlatozás közben a főszolgabíró névsorolvasást rendelt el, amikor is észrevette, hogy egy Szarvas Lajos nevü 21 éves okányi levente, aki addig a leventéktől távolabb eső helyen labdarúgást játszott, besurrant a leventék közé*, ugy tüntetve fel, mintha már a gyakorlat elején is ott lett volna. Szarvas, amikor a nevét olvasták,. „jelen"-t kiáltott, majd újból el akart távozni. A főszolgabíró észrevette ezt a szándékát és magéhoz hivatta Szarvast, leszidta s utasította az oktatókat, hogy vegyék külön kiképzés alá a mulasztása miatt. Szarvas Lajos ekkor ellenszegült és a 300 levente fülehallatára megtagadta az engedelmességet^ azt mondván, hogy ő nem gyakorlatozik, mert erre nincs „se törvény,, se rendelet". A főszolgabíró a renitens leventét átadta a csendőröknek, akik Szarvas Lajost bekísérték a gyulai ügyészség fogházába. A biróság most tárgyalta az ügyet és a vádlott cselekményében izgatást látott fennforogni. Ezért, az enyhitőkörülmények figyelembevételével Szarvas Lajost jogerősen 21 napi fogházra itélteKereskedők panasza a legutóbbi őszi vásár miatt A Kereskedelmi Csarnok ma délutánra tagértekesletet hivott egybe A Kereskedelmi Csarnok elnökségéhez beadvány érkezett, melynek számos aláírója a legutóbbi őszi vásáron a helybeli kereskedőket ért sérelmeket teszi panasz tárgyává s ez ügyben sürgősen tagértekezlet összehívását kéri. Mint értesülünk, a kereskedők azt sérelmezik főképen, hogy a vásár elrendezésénél és a helyek kiosztásánál a helyi kereskedelmet az idegenek előnyére teljesen háttérbe szorították. A csabai kereskedőket 4—5 méteres helyekre szorították össze, ezzel szemben az idegeneknek kívánságuk sze~