Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1925-11-08 / 254. szám
EOTES S25AÜ áll lOOO gOROlü Békéscsaba, 1925 november 8 Vasárnap 52ik évfolyam, 254-jk szám juuiaAxnAnj wi nmwimrrii^^ i mm n* BESESME6TEI POLITIKál N&PILáP Főszerkesztő: Dr, Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Ressö Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Sok szó esett már Magyarország kulturfölényéről, kell tehát, hogv egyszer ennek a kulturának hátrányairól is beszéljünk. Nem elég ugyanis feltenni a koronát valaminek a fejére, ami még nincs felöltöztetve, mert nemhogy nem comme il-faut, de egyenesen komikus lesz a megjelenése. Ez az éles példa pedig azoknak szól, akik dörgedelmes taktussal verik állandóan a nagydobot^ arról a bizonyos „kulturfölényről", hogy ezzel együtt saját ma?ukat állíthassák oda a közvélemény és a külföld érdeklődésének gócpontjába. Valahányszor szó esik a kulturfölényről, a sorok között mindnyájan érezzük, hogy ennek a fölénynek érdekében még nagyon sok elkövetni valónk van és ezt leginkább azoknak kellene megérezniök, kik ezt a kulturfölényt állandóan kifelé hangoztatják. Előfordulhat ugyanis, hogy a komoly érdeklődő, aki a kérdést meg akarja vizsgálni, a száraz statisztikai adatoknál olyan megdöbbentő ellentéteket fog meglátni, melyekből nem éppen kedvező eredményt vonhat le rólunk és kulturális helyzetünkről. Hivatalosan megállapítást nyert, hogy az alig nyolcmilliónyi magyarság között egymillió analfabéta él, tehát az egész népesség nyolcadrésze. Ennél szomorúbb és siralmasabb megállapítás nem igen érhette a kulturált Magyarországot és nem lehet józanul gondolkodó és hazáját szerető magyar, ki ennek a siralmas helyzetnek tarthatatlanságát be nem látná. Az analfabéták száma egymillió, ami olyan horribilisán magas arányszám, melynél megdöbbenve, és csodálkozva kell megállanunk s szinte önkéntelenül megkérdezzük : hogyan lehetséges ez? Franciaországban 300 ezerre emelkedett az analfabéták száma és ezt a nagy számot a franciák szégyenkezve dugdosták, takargatták a külföld elől. Pedig Franciaországban negyven millió ember él és a francia kulturát mégis csak ismerik valahogy az egész világon. Az összehasonlítást nem is merjük megtenni, hisz annyira elszomorító már maga a megállasem pilás, hogy sem kedvünk, erőnk nincs hozzá. De ha valahol föl lehetne szólalni, ha volna egy fórum, mely megértené ennek a kérdésnek horderejét s ha érdemében lehetne tárgyalni ezt az égetően fontos kulturális problémát, akkor megkérdeznénk az illetékesektől, hogy hogyan volt ez lehetséges? Hogyan csinálták meg ebben a kis országban, hogy ennyi ember maradt tudatlanul, hogyan és milyen eszközökkel vonták meg ettől az egymillió embertől az írós és olvasás tudományát, vagy ha az illetők hibájából történt, hogyan volt lehetséges, hogy egymillió magyar szinét sem láthatta az iskolának ? Milyen iskolapolitikát csinálnak a kultuszminisztériumban és mi is az tulajdonképen, amit a magyar kultura fejlesztése érdekében ezen a leghivatottabb helyen elkövetlek ? Ki fog ezekre a kérdésekre felelni ? Lehet-e egyáltalán felelni ilyen nagy horderejű kérdésre, mely egyszersmind egymillió ember vádja is azok ellen, akiknek hibájából nekik tudatlanul kellett maradniok? Nem lehetséges, hogy ilyen nagy horderejű hibáért egyes SlSflzetéat dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — Sgy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A folyó évi november hó 6 án tartott tanácsülésen, melyen dr. Berthóty István polgármester elnökölt, az alábbi ügyek nyertek elintézést : Iparigazolványt kaptak: Flendar és Máté lakatos és vasesztergályos, Sancer és Reisch paplankészitőipar, Grünwald Béla baromfi-, tojás- és zöldségkereskedő, Murányi Ferencné cukorka- és déligyü mölcskereskedő. Tartózkodási engedélyt véleményezett a tanács : Rosenzweig Arnoldné és Parthy Gézáné külföldi állampolgárok részére. emberek vállalják a felelősséget. Hibás az egész rendszer. Végig az egész vonalon vétkezett mindenki, aki a szűkös iskolaviszonyokat sohasem tartolta elég fontos kérdésnek és aki előtt a falu népének oktatása mindig csak harmadrangú és mellőzött kérdés tudott maradni. Azok, kik állandóan abban a tévhitben éltek, hogy egy főváros ku'turája elfedi a kíváncsi szem elől a vidék fogyatékosságát, olyan bünt követtek el a kultura és a nép egyedei ellen, amely bűnre nem lehet semmiféle néven nevezendő bűnbocsánat. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a mindig készen álló indokok tömegéből ennek a kérdésnek magyarázására is fog telleni, de bárhogy magyarázzák és bárhogy igyekszenek is indokolni ezt a mindig mostohagyerekként kezelt problémát, a válasz nem lehet kielégítő. Annak az egymillió Magyar Jánosnak, Kiss Péternek, Nagy Istvánnak fájdalmas és szemrehányó hangja morajlik feléjük, kik elkerülve egyszer a szülői háztól, sohasem fogják tudni leírni hazaküldendő üzenelükben azt a két szép magyar szót: édes anyám. Belgrádban magyar király puccsról tudnak Budapest, nov. 7. Nagy feltűnést keltett ma Budapesten az a belgrádi hiradas, hogy a jugoszláv kamarában dr. Zserjau, az önálló demokraíapárí parlamenti képvi selője kérdést intézett a miniszterhez, mit szándékozik tenni a kamara arra a hirre, hogy Magyarországon Ottó királlyá való kikiáltását készítik elő. Belgrádban az állítólagos királypuccs hirét sem meg nem erősítették, sem meg nem cáfolták. Az illetékes körök egybehangzóan tagadó választ adtak. (Időnként vagy osztrák vagy más sajtóban fel szokott merülni az a hir, hogy Budapesten királypucscsot készítenek elő, holott arra még a legitimista körök sem gondolnak most komolyan. Apponyi is többször hangoztatta, hogy királypuccs a nemzetgyűlés és az államfő beleegyezése nélkül nem nyithat utat a trón felé.) Gyula ünnepli a 60 éves Lukács Györgyöt Gyula, nov. 7. Ma délelőtt fél 11 órakor a Városháza nagytermében a gyulai választókerület polgársága diszgyülés keretében ünnepelte a város nagynevű képviselőjének, Lukács Györgynek 60. születésnapiát. A diszgyülésen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. A megnyitóbeszédet dr. Csete József polgármester tartotta és a gyulai polgárság nevében Apor Vilmos plébános üdvözölte, majd a dobozi, ujkigyósi, kétegyházai és gyulai választópolgárok küldöttségeinek szónokai üdvözölték a népszerű képviselőt. Délben fél 1-kor a Polgári Körben társasebéd volt, este 8 órakor pedig a Vármegyeház dísztermében a Közművelődési Egyesület rendezésében ünnepi hangverseny. Szülészeti kórház lesz a szegényházból A népjóléti miniszter leirata a polgármesterhez {A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a város képviselőtestülete még 1923 ban határozatilag kimondotta, hogy a városi szegényházból az ott ápoltakat kitelepíti, az épületben pedig elhelyezi a közkórház szülészeti osztályát. A kérdés azóta megjárta a külömböző fórumokat és a mai napon a népjóléti miniszter döntésével eljutott a mielőbbi befejezés időpontjáig. A népjóléti miniszter megbízásából ugyanis a főispán értesítette a várost, hogy a szegényház épületét a közkórház szülészeti osztályának céljaira elfogadhatónak nem találta ugyan, mert az 1744 milliós befektetéssel nyert 24 ágy gyógyászati haszna arányban nem áll, mégis ideiglenesen, — addig amig a kórház fő-vagy gazdasági épületére emeletet húznak, esetleg uj pavillont építenek — kielégítő megoldás, ha addig a tágas és világos termü szegényházat a szülészeti osztály befogadására felhasználják. A főispán ezzel kapcsolatosan felhívja a polgármestert, hasson oda, hogy igéretét a szegényházautó felszerelési cikkek,műszaki anyagok a legjutányosabban szerezhetők be! autógummik F. S. golyóscsapágyak Faragó Sándor gép-, műszaki és autófelszerelési cikkek kereskedésében, Békéscsaba, Andrássy-út 50. sz. TELEFONSZ.: 144. gyári lerakata. Mindenméretben kapható I2SS
