Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-08 / 254. szám

EOTES S25AÜ áll lOOO gOROlü Békéscsaba, 1925 november 8 Vasárnap 52­ik évfolyam, 254-jk szám juuiaAxnAnj wi nmwimrrii^^ i mm n* BESESME6TEI POLITIKál N&PILáP Főszerkesztő: Dr, Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Ressö Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Sok szó esett már Magyarország kulturfölényéről, kell tehát, hogv egyszer ennek a kulturának hátrá­nyairól is beszéljünk. Nem elég ugyanis feltenni a koronát vala­minek a fejére, ami még nincs fel­öltöztetve, mert nemhogy nem comme il-faut, de egyenesen ko­mikus lesz a megjelenése. Ez az éles példa pedig azoknak szól, akik dörgedelmes taktussal verik állandóan a nagydobot^ arról a bi­zonyos „kulturfölényről", hogy ez­zel együtt saját ma?ukat állíthas­sák oda a közvélemény és a kül­föld érdeklődésének gócpontjába. Valahányszor szó esik a kultur­fölényről, a sorok között mind­nyájan érezzük, hogy ennek a fölénynek érdekében még nagyon sok elkövetni valónk van és ezt leginkább azoknak kellene meg­érezniök, kik ezt a kulturfölényt állandóan kifelé hangoztatják. Elő­fordulhat ugyanis, hogy a komoly érdeklődő, aki a kérdést meg akarja vizsgálni, a száraz statisz­tikai adatoknál olyan megdöbbentő ellentéteket fog meglátni, melyek­ből nem éppen kedvező eredményt vonhat le rólunk és kulturális helyzetünkről. Hivatalosan megállapítást nyert, hogy az alig nyolcmilliónyi ma­gyarság között egymillió analfa­béta él, tehát az egész népesség nyolcadrésze. Ennél szomorúbb és siralmasabb megállapítás nem igen érhette a kulturált Magyarországot és nem lehet józanul gondolkodó és hazáját szerető magyar, ki en­nek a siralmas helyzetnek tartha­tatlanságát be nem látná. Az analfabéták száma egymillió, ami olyan horribilisán magas arány­szám, melynél megdöbbenve, és csodálkozva kell megállanunk s szinte önkéntelenül megkérdezzük : hogyan lehetséges ez? Franciaországban 300 ezerre emelkedett az analfabéták száma és ezt a nagy számot a franciák szégyenkezve dugdosták, takar­gatták a külföld elől. Pedig Fran­ciaországban negyven millió ember él és a francia kulturát mégis csak ismerik valahogy az egész világon. Az összehasonlítást nem is merjük megtenni, hisz annyira elszomorító már maga a megálla­sem pilás, hogy sem kedvünk, erőnk nincs hozzá. De ha valahol föl lehetne szó­lalni, ha volna egy fórum, mely megértené ennek a kérdésnek hord­erejét s ha érdemében lehetne tárgyalni ezt az égetően fontos kulturális problémát, akkor meg­kérdeznénk az illetékesektől, hogy hogyan volt ez lehetséges? Ho­gyan csinálták meg ebben a kis országban, hogy ennyi ember ma­radt tudatlanul, hogyan és milyen eszközökkel vonták meg ettől az egymillió embertől az írós és ol­vasás tudományát, vagy ha az illetők hibájából történt, hogyan volt lehetséges, hogy egymillió magyar szinét sem láthatta az is­kolának ? Milyen iskolapolitikát csinálnak a kultuszminisztérium­ban és mi is az tulajdonképen, amit a magyar kultura fejlesztése érdekében ezen a leghivatottabb helyen elkövetlek ? Ki fog ezekre a kérdésekre fe­lelni ? Lehet-e egyáltalán felelni ilyen nagy horderejű kérdésre, mely egyszersmind egymillió em­ber vádja is azok ellen, akiknek hibájából nekik tudatlanul kellett maradniok? Nem lehetséges, hogy ilyen nagy horderejű hibáért egyes SlSflzetéat dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. — Sgy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A folyó évi november hó 6 án tartott tanácsülésen, melyen dr. Berthóty István polgármester el­nökölt, az alábbi ügyek nyertek elintézést : Iparigazolványt kaptak: Flendar és Máté lakatos és vasesztergá­lyos, Sancer és Reisch paplan­készitőipar, Grünwald Béla ba­romfi-, tojás- és zöldségkereskedő, Murányi Ferencné cukorka- és déligyü mölcskereskedő. Tartózkodási engedélyt vélemé­nyezett a tanács : Rosenzweig Ar­noldné és Parthy Gézáné külföldi állampolgárok részére. emberek vállalják a felelősséget. Hibás az egész rendszer. Végig az egész vonalon vétkezett min­denki, aki a szűkös iskolaviszo­nyokat sohasem tartolta elég fon­tos kérdésnek és aki előtt a falu népének oktatása mindig csak harmadrangú és mellőzött kérdés tudott maradni. Azok, kik állan­dóan abban a tévhitben éltek, hogy egy főváros ku'turája elfedi a kíváncsi szem elől a vidék fo­gyatékosságát, olyan bünt követ­tek el a kultura és a nép egye­dei ellen, amely bűnre nem lehet semmiféle néven nevezendő bűn­bocsánat. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a mindig készen álló indokok tömegéből ennek a kérdésnek magyarázására is fog telleni, de bárhogy magyarázzák és bárhogy igyekszenek is indokolni ezt a mindig mostohagyerekként kezelt problémát, a válasz nem lehet kielégítő. Annak az egymillió Ma­gyar Jánosnak, Kiss Péternek, Nagy Istvánnak fájdalmas és szemrehányó hangja morajlik felé­jük, kik elkerülve egyszer a szülői háztól, sohasem fogják tudni leírni hazaküldendő üzenelükben azt a két szép magyar szót: édes anyám. Belgrádban magyar király puccsról tudnak Budapest, nov. 7. Nagy feltűnést keltett ma Budapesten az a bel­grádi hiradas, hogy a jugoszláv kamarában dr. Zserjau, az önálló demokraíapárí parlamenti képvi selője kérdést intézett a miniszter­hez, mit szándékozik tenni a ka­mara arra a hirre, hogy Magyar­országon Ottó királlyá való kikiál­tását készítik elő. Belgrádban az állítólagos királypuccs hirét sem meg nem erősítették, sem meg nem cáfolták. Az illetékes körök egy­behangzóan tagadó választ adtak. (Időnként vagy osztrák vagy más sajtóban fel szokott merülni az a hir, hogy Budapesten királypucs­csot készítenek elő, holott arra még a legitimista körök sem gon­dolnak most komolyan. Apponyi is többször hangoztatta, hogy ki­rálypuccs a nemzetgyűlés és az államfő beleegyezése nélkül nem nyithat utat a trón felé.) Gyula ünnepli a 60 éves Lukács Györgyöt Gyula, nov. 7. Ma délelőtt fél 11 órakor a Városháza nagyter­mében a gyulai választókerület polgársága diszgyülés keretében ünnepelte a város nagynevű kép­viselőjének, Lukács Györgynek 60. születésnapiát. A diszgyülésen dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. A megnyitóbeszédet dr. Csete Jó­zsef polgármester tartotta és a gyu­lai polgárság nevében Apor Vil­mos plébános üdvözölte, majd a dobozi, ujkigyósi, kétegyházai és gyulai választópolgárok küldöttsé­geinek szónokai üdvözölték a nép­szerű képviselőt. Délben fél 1-kor a Polgári Körben társasebéd volt, este 8 órakor pedig a Vármegye­ház dísztermében a Közművelő­dési Egyesület rendezésében ün­nepi hangverseny. Szülészeti kórház lesz a szegényházból A népjóléti miniszter leirata a polgármesterhez {A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a város képviselő­testülete még 1923 ban határoza­tilag kimondotta, hogy a városi szegényházból az ott ápoltakat kitelepíti, az épületben pedig el­helyezi a közkórház szülészeti osz­tályát. A kérdés azóta megjárta a külömböző fórumokat és a mai na­pon a népjóléti miniszter döntésé­vel eljutott a mielőbbi befejezés időpontjáig. A népjóléti miniszter megbízá­sából ugyanis a főispán értesítette a várost, hogy a szegényház épü­letét a közkórház szülészeti osz­tályának céljaira elfogadhatónak nem találta ugyan, mert az 1744 milliós befektetéssel nyert 24 ágy gyógyászati haszna arányban nem áll, mégis ideiglenesen, — addig amig a kórház fő-vagy gazdasági épületére emeletet húznak, esetleg uj pavillont építenek — kielégítő megoldás, ha addig a tágas és világos termü szegényházat a szü­lészeti osztály befogadására fel­használják. A főispán ezzel kapcsolatosan felhívja a polgármestert, hasson oda, hogy igéretét a szegényház­autó felszerelési cik­kek,műszaki anyagok a legjutányosabban szerezhetők be! autógummik F. S. golyóscsapágyak Faragó Sándor gép-, műszaki és autófelszerelési cikkek kereskedésében, Békés­csaba, Andrássy-út 50. sz. TELEFONSZ.: 144. gyári lerakata. Min­denméretben kapható I2SS

Next

/
Oldalképek
Tartalom