Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-04 / 250. szám

EAIES SZÁM ARA. lOOÖ KOROSA ! Békéscsaba. 1925 november 4 Szerda 52-ik évfolyam, 250-ik szám ÖZLONY POLITIKAI NAPILAP fclöflzstósl dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. ^gy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. A falu egészsége Irta: Egy tanár. (2) E szomorú helyzet legfőbb okát abban látom, hogy az egyébként értelmes, de tanulatlan magyar nép mereven elzárkózik a felvilá­gosítás és népnevelés kísérletei elől. Ennek pedig mi magunk vagyunk az okai. Mert a magyar nép el van hanyagolva, mint a kitűnő minőségű, de rosszul ke­zelt termőföld. Iskolázása papiros­forma csupán. Egyéniségének meg­figyelésére és kifejlesztésére egy nélkülözésnek kitett csüggedő elkeseredett tanítói karral es az is­kolázás egyébként is rövid ideje alatt, nincs lehetőség. Az ismétlő iskolázás eredménye és hatása alig több a semminél. Az iskolá­ban éppen, hogy megtanul egy alig olvasható ákombák kis írás­tudást, nehezen szótagolva olva­sást és egy kis számolást, de írás­hiba nélkül a nevét sem képes le­írni. Az iskolából kikerülve pedig teljesen magára marad. A közép­osztály vele együtt élő müveit ele­me, még aki közüle emelkedett is föl, kényelmetlennek találja az érintkezest és csak akkor áll vele szóba, ha szüksége van reá. A felsőbb társadalmi osztályhoz tar­tozó falusi nagybirtokosok pedig még kevésbé mutatnak élete iránt érdeklődést, bajait illetőleg meg­értést, a segítésére hajlandóságot. A politikai és kereskedelmi élet­ben hiszékenységére és tudatlan ságára számilanak és ezt kihasz­nálva igen sokszor becsapják és falhoz állítják. Ezek a körülmé­nyek fejlesztették ki a magyar nép pszihéjét olyanná, amilyen. Ez az oka közönynek látszó bizalmatlan ságának, kereken szólva urgyülö­letének. Ez tartja őt konzervativiz­musának ósdi sáncai között, hon­nan, a helyzetet már felismerő ma­gyar értelmiség hivószavára ma még kijönni fél, mert gyanakszik, hátha azzal, ami előtte még isme­retlen, mint annyiszor, megint be­csapódik. Ezen a merev bizalmat­lanságon szenved ma még hajó­törést sok nemes szándék és ezzel a helyzettel minden egészségügyi célkitűzésnek számolnia kell. Az egészségügy sivár képének okai között főhelyen állanak avult közigazgatási és közegészségügyi törvényeink is; az iskolázás folya­mán a közegészségtan elhanyago­lása és mellékes tantárggyá sü­lyesztése, mely körülmény még a legmagasabb műveltségi fokon is az egészségügyi ismeretek hiányos­ságára vezet, úgyhogy úgyszólván az egész müveit magyar társada­lom egészségügyi analfabetizmu­sáról beszélhetünk. Ez a körül­mény okozza magas pozíciókban működő vezető személyeknél az egészségügyi érzék teljes hiányát, az egészségügyi célok figyelmen kivül hagyását a különböző törvé­nyek és rendeletek megalkotásá­nál. Ezért tűzi ki célnak a pénz­ügyi politika az adózók erősítése és szaporítása helyett az adók szeporitását. Mindezen okok fölött praedominál a pusztulás előidézé­sében és a gyógyulás folyamatá­nak meggátolásában a nemzeti és gazdasági válság, vagyis ennek oka, a Nyugat szadizmusa és ön­zése, az u. n. trianoni béke. A sivár helyzet gyökeres meg­változtatásában és megjavításában összegeződnek a falu egészség­kívánalmai. A nép nevelése és ta­nítása biztos eredményt ígér, de nem ma, nem is holnap, hanem évtizedek türelmes, céltudatos mun­kája nyomán. Ezt megvárni már nincs időnk, mert a veszély nagy. Intézményes állami beavatkozásra van sürgősen szükség. Az első lé­pés a testnevelési törvény végre­hajtásával már megtörtént. Itt sem várta be, nagyon helyesen, az ál­lam, mig meggyőződésből fejlődik általánossá a testi kultura, hanem törvénnyel kényszeríti az ifjúságot reá. Ad analogiam képzeljük és várjuk az egészségügy reformját is. A müveit magyar társadalom­nak addig az a teendője, hogy el­néző és megértő türelemmel és szeretettel foglalkozzék a magyar néppel, hogy bizalmát megnyerje és vezetését kezébe vegye. A ma­gyar népben nagy értékek szuny­nyadnak, sok rossz tulajdonság és szokás megkövesedett salakjába zárva színarany a lelke és a szive romlatlan. Aki a hozzávezető utat és módot megtalálja, az a magyar nép megmentője lesz. Megülték az Akadémia életének századik évfordulóját Budapest, nov. 3. Ma tartotta fényes külsőségek között az Aka­démia centennáris ünnepségét, amelyen számos külföldi tudomá­nyos társulat, többek között a francia akadémia is képviseltette magát. A közönség zsúfolásig meg­töltötte az Akadémia nagytermét. A megnyitó beszédet Berzeviczy Albert, az akadémia elnöke mon­dotta. Bejelentette, hogy koszorút helyeztek el Széchenyi István gróf cenki sírjára, soproni és buda­pesti szobrára és megkoszorúzták az akadémia egyik alapítójának, József nádornak szobrát is. Üd­vözölte a küllöldi tudományos társaságok képviselőit. Vissza­pillantást vetett Magyarország tör­ténelmi múltjára, melyben az or­szágnak az a szerep jutott, hogy a saját testével védje a keletről jövő barbár támadások ellen a nyugati müveit országokat. Igy csak a 19. században indulhatott meg az országban a tudományos élet. De hogy Magyarország a tu­dományos és irodalmi életben is számottevő életet vitt, arranézve elegendő rámutatni nagyjaink ne­vére, akik közül elég Petőfit, Ma­dáchot, Jókait és Mikszáthot em­líteni. Megemlékezett még a tria­noni békeszerződésről, amelynek következtében az ország területé­nek kéthaimadrészét elvesztette. Reméli, hogy ez hatással nem lesz az ország tudományos működé­sére, mert hazánk megmutatta, hogy mikor ezer sebből vérzett, akkor sem hagyta elbukni első tudományos intézetét. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Szinnyei József akadé­mikus értekezett arról, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia száz év alatt mit tett a magyar nyelv érdekében. Majd Négyessy László akadémikus tartott előadást az irodalom és költészet fejlődéséről. Elkészült a pénzügy­miniszter díszpolgári oklevele Antilopbör tokban, kecskebőr kötésben van a kutyabőr oklevél (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bud János dr. pénzügyminiszter díszpolgári oklevelét a városi kép­viselőtestület szeptember 21-iki közgyűlésének határozata értelmé­ben a városi tanács elkészíttette. A nevezetes okmány pazar kiállí­tásban készült és méltó reprezen­tánsa a magyar iparművészeinek. A díszpolgári oklevél tulajdon­képen négy részből áll : az okle­vélből, ennek lógó pecsétjéből, az oklevél albumából és az album védőtokjából. A védőtokba rejtett diszes oklevél ma érkezett meg Korniss Géza dr. kulturtanácsos­hoz, az oklevél szövegének meg­fogalmazójához. A díszoklevél védőtokja szürkés­barna antilopbőrből készült lapos doboz, amelyet belülről búzavirág­színű finom bársonnyal béleltek ki. A tok nagysága 42x50 centiméter­nyi. Az album, amelybe a dísz­oklevelet kötötték, feketésbarna kecskebőrből készült és homlokán különféle, magyaros motivumu díszítéseket égettek be s azután nagyszerűen kiszínezték. A díszí­tések tetején a város színes cí­mere látható. Az album táblájá­nak két belső lapja pompás bro­kátselyem. Maga a díszpolgári oklevél ha­talmas lap, fehér kutyabőr, mint általában a hasonló jellegű ok­mányok lenni szoktak. A kutya­bőrön ízléses, nemzetiszínű, ma­gyaros motívumokból összeszőtt keretben foglal helyet a költői len­dületű szöveg, a díszítés felső sar­kaiban pedig miniatűr-képek mu­tatják a város egy-egy jellegzetes épületét. A baloldali az egykori kastélyt, a jobboldali a nagy­templomot ábrázolja. Maga az oklevél szemnek tet­szetős kivitelű, ízléses és tökéletes szépségű, amely Mázán László reálgimnáziumi tanár tervei alap­ján készült és bélelése, valamint teljes kiállításának munkája Doli­nái Nagy Mária budapesti iparmü­vésznő művészi ízlését és munká­ját dicséri. r CORDATIC autógummik autó felszerelési cik- Faragé Sándor F.S.golyóscsapágyak kek, műszaki anyagok g kereskedésében,Békés- sjyári lerakata. Min­a legjutányosabban szerezhetők be! v denmeretbenkapható

Next

/
Oldalképek
Tartalom