Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-03 / 249. szám

E«TE8 8ZA1H ARA lOOO KORONA Békéscsaba, 1925 november 3 Kedd 52-ik évfolyam, 249-ik szám BEKESMEGYEI KOZLONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. _ "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A falu egészsége Irta: Egy tanár. Nemzetünk erejének ősforrása a falu. Dcrner Béla megállapítása szerint Csonkamagyarországnak hétmillióhétszázezer lakosa 42 városban. ezer nagyközségben és 2430 kisközségben él. A lakosságból kétmillióháromszázezer lélek lakik csak a városokban, ötmilliónégyszárezer lélek pedig a községekben. Egyes nagyobb városok, Békéscsaba, Kecskemét, Szeged. Debrecen tanyarendszereit figyelembevéve, városinak csak kétmillió lélek számítható, ötmil'ióhétszázezer pedig falusi, sőt tanyai életet él. Ez százalékban kifejezve 75 százalékot tesz ki. A falu közegészségügye tehát az ország lakosai háromnegyed részének élet és halál kérdését képezi. Ezért a falu elhanyagolásával, figyelmenkivül hagyásával közegészségügyi, sőt országos politikát is megszabni előre elhibázott dolog. Pedig a falu a legújabb időkig szeretetlen mostoha volt minden téren. Ebből eredő -elégedetlensége és bizalmatlansága ezért kerékkötője ma még sok nemes törekvésnek. Mig tervszerűen gondozva, megértő szeretettel vezetve a magyar falu képezheti egy szebb jövő biztositékát. A magyar közegészségügy sivár xigarján mindenütt nagy bajok és veszedelmek vannak, melyek fajtánk életét és jövőjét ^gyre jobban veszélyeztetik. A magyar közegészségügy betegágyánál is elsősorban őszinteségre van szükség, mert a bajok megértő szeretettel teljes, de őszinte, kíméletlen feltárása lesz az első lépés a gyógyulás felé. A most létesült „Egészségügyi Reformiroda" egyik legelső lépése nagyon helyesen a csonka ország egészségügyi helyzetrajzának előkészítése lesz. Ennél a munkánál sok hibaforrás származhatik, ha az adatok a hivatalos és a valóságnak meg nem felelő kedvezőre festett „Potemkin-jelentésekből" vétetnek ki, melyek elrejtik az üszkösödő sebeket a gyógyítás eszközei elől. A falu egészségügyi viszonyai az egész Kis-Kunság területén igen elszomorítóak. Hihetetlen, hogy 50—60 kilométerre az ország fővárosától, milyen messzire kerül az ember a kulturától. Ennek legfőbb oka az, hogy a magyar falu élete, fejlődése és jövője még ma is az autonom községi képviselőtestület kezébe van letéve, mely többségében szük látókörű, nehézkes, tanulatlan emberekből áll. A haladást és fejlődést jelentő és a községi költségvetésbe minden nehézség nélkül beilleszhető kulturális kiadásokat a képviselőtestületek nem szavazzák meg. Ezért nincs köztisztaság, járda, csatornázás, ezért esik a vasúti állomás hét kilométerre a községtől, stb. Az állam pedig tétle..ül nézi e kulturális öngyilkosságot. Az éghajlat száraz, gyakori szelekkel. A talajviszonyok rosszak. A falvak legtöbbnyire a vizes laposokban épültek, aminek okát Sárközy Kálmán kutatásai! a török hódoltság idejére vezetik viszsza, a lakosság a török harácsolás elől az ingoványos nádasokba rejtőzött s végleg ott is maradt. A kedvezőtlen éghajlat az erdőségek és élőfák nagy hiányára vezethető vissza, amely körülmény a fásítás terén követelne erélyes állami beavatkozást. A lakóházak fala legtöbbnyire sárból, polyvából készült u. n. vertfal, padlója tapasztott agyagos föld, a szobák levegője ezért állandóan dohos. A lakosság életmódja primitív. A férfinép a serdülő gyermektől kezdve naphosszat nehéz munkát végez, közben elégtelenül és célszerűtlenül táplálkozik. Az asszonynép a takarékos háztartáshoz és a jó fő zéshez nem ért, a leányokat sem tanitja senki meg, de a legújabb modern táncokat ismerik és járják. A gyermekek nevelése, testi és lelki gondozása bűnösen könnyelmű. A csecsemők oktalan táplálása sok áldozatot szed. A serdülő gyermek már 10—12 éves korában nehéz munkára kerül, inni és dohányozni kezd s korán elveszti hímporát. Szabadidejét pedig fiatalja és öregje az italmérési engedéllyel biró u. n. olvasókör piszkos, füstös, borgőzös levegőjében tölti el. Ezek a sivár viszonyok okozzák, hogy a tuberkulózis valósággal tizedeli a lakosságot; hogy az alkoholizmus egyre magasabb mérveket ölt, ennek nyomában terjed a szegénység, a nyomor; a nemi betegségek, erkölcsi defektusok. (Vége köv.) „Jövendő fegyvereink; a kultura és a munka /"' Kegyeletes ünnepség a hősök temetőjében — A város kegyelete a háború áldozatainak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Fekete embertömegek zarándokoltak ki vasárnap délután a békéscsabai hősök temetőjébe. Fekete, végnélküli emberrajok vonultak a glédába állított, őszi virágok légióival diszitett, egyszerű katonasirok felé, hogy bus lelkük alázatát, görnyedt testük fájdalmát vigyék oda az ifjan porladó sziveknek, elmondván hantjuk felett, hogy : ne ti feledik el őket soha ; emlékeznek rájuk és azokra a mérhetetlen áldozatokra, amiket értük és valamennyiünkért hoztak. A háború megmaradottjainak hatalmas tábora vasárnap kálváriás utat járt a háború áldozatainak nyugvóhelyéhez s ünnepi beszédek ostoros szava csapott a lelkekbe, emlékeztetve az eltávozottak iránti kötelezettségekre. A hősök temetőjében a szokásos mindenszentekkori ünnepet a MÁV Zene- és Dalegylet éneke nyitotta meg. A Hiszekegy melódiáinak elhangzása utón a Munkás Dalárda énekelt egy megrázó erejű, fenségesen ivelő gyászdalt, majd Csorna Gyula áll. polgári fiúiskolái tanár emelkedett stilusu, költői lendületű emlékbeszédet mondott a szobormű előtt, — Ez az őszi avar — kezdte — s a temető csöndje enyészetről beszél s közös emberi sors és örök isteni törvények lehelete leng körülöttünk. Földi létünk múlandóságának tudata megelevenedik bennünk és íme zarándokolunk: halottakhoz az élők s virágainkkal együtt elhozzuk lelkünk hervadhatatlan virágát is : a kegyeletet. Emlékezésre hivta fel a beszéd az elvesztettek hozzátartozóit, emlékezésre azokról, akik hősök és férfiak voltak és akik itt vagy távol a hazai rögtől, idegen földön alusszák örök álmukat. A borzalmak földjén, a halál országútján ők jártak elől és virrasztottak álmatlan éjszakákat és átharcoltak véres napokat, hogy bizton alhassanak, bizton élhessenek itthon szeretetteik. Sok volt a szenvedés, nagy volt a próba. Elhullt a vérük a hosszú harc alatt s ajkukra dermedt mosolyt fagyasztott a halál. Ezután igy fejezte be beszédét: — 0 sok könny fakadt nálunk testvéreim : vesztett hazáért, vesztett kedvesért honfiak, honleányok, földönfutó magyarok, anyák, öz vegyek, árvák szeméből. Könnyes ország a mi országunk, testvéreim 1 Da ez a tenger könny az engesztelés könnye. Hisszük: a lélek halhatatlan s higyjétek el, jól esett ez a könny az orosz síkokon s Doberdó sziklái közt a jeltelen sírokban azoknál is, akikért kiomlott szemünkből. Mondom tehát a költővel: „Nyugosznak ők, a hős fiak, duló csaták után." Legyen áldott emlékük s legyen békés a pihenésük... Mi élők azonban tanuljunk meg élni s véssük lelkünkbe az ő tanításukat. Mert a hősök emléke tanit: „Szeressétek a hazát I" A hősök emléke nevel: „Légy hü mindhalálig!" A hősök emléke kötelez: Visszavenni a mienk 1" Felelősséggel terhelt történelmi időket élünk. Őrködjünk és egy alkalmat is el ne mulasszunk, mert vannak átkok, melyek megadottságuk pillanatában csak mulasztások, de az idők ölében bűnné súlyosodnak s bűnhődnek érte a fiak harmadés negyediziglen is. Ne feledjük, hogy mindnyájunknak voltak és vannak mulasztásai s ne feledjük, hogy nemcsak magunk, de fajunk iránt is kötelességeink vannak. Ezért tehát készüljünk az eljövendő küzdelmekre s mig fegyverünk a kultura s a munka: használjuk jól, hogy nemzeti életünk nagy pillanatainak szózata akaratunkban, tetteinkben, minden megnyilvánulásunkban öntudatos magyarokra, bátor szivre és kemény ökölre találjon! A mély hatást keltett beszéd után az Iparos Dalárda gyászdalt énekelt, majd a hivatalos testületek, egyesületek, iskolák, körök stb. megbízottai tették le a hősök szobrára koszorújukat, rövid gyászbeszéd kíséretében. Majd a honvédség diszszakasza disztüzet adott, amely után a dalárdák elénekelték a Himnuszt. Ezzel végetért a felemelő, bensőséges ünnepély s a hatalmas néptömeg, amelyet a jó idő is csábított a temetőbe, lassan elindult a város felé, a nyugalom és béke világából a tülekedés és gyűlölködés őrlő malomkövei felé. 77 vasutasok az érdekeiket sértő tervek etten Budapest, nov. 2. Szakadatlanul folynak az egyes tisztviselői csoportok körében a nyilvánosságra jutott státusrendezéssel kapcsolatban a gyűlések. Ugy látszik, a kormány körében is fontolóra kívánják venni a felmerülő aggodalmakat. A vasutasok, mint értesülünk, a státusrendezéssel kaocsolatban felterjesztést intéztek Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszterhez. Azt ajánlották figyelmébe, hogy a vasutasok körében a státusrendezéssel összefüggésben erős agitáció folyik. Az agitátorok sorraj árnak a vasutasoknál azzal, hogy a régi időben a beruházásra szánt öszszegeket a költségekből fedezték, most pedig a MÁV rendes bevételéből fedezi, ami a vasúti alkalmazottak érdekeit erősen sérti. A beadványban végül arra kérik a minisztert, hogy a MÁV rendes bevételeit a személyzet fizetésére fordítsa. TJndrássij és a k'ráli)puccs költségei Budapest, nov. 2. Ismeretes az a milliárdos per, amelyet dr. iDoleschall Alfréd egyetemi tanár indított Andrássy Gyula ellen ügyvédi költségeinek megtérítése fejében azért, mert a királypuccs idején képviselte a letartóztatott grófot. A törvényszék 250 milliót, a tábla 400 milliót itélt meg Doleschallnak az ügyvédi költségek és honorárium fejében- Felebbezés folytán a Kúria elé került az ügy, amely a nagyérdekességü perben ma hozza meg a döntést.,