Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-30 / 246. szám

2 EJFIKESMEGM Békéscsaba, 1925 október 30 Rendezik a hadigondozottak anyagi helyzetét A rendőrség őrizetbe vette az Alföldi Bank igazgatóját Közel kétmilliárd korona passzíva egy békéscsabai banknál Az első két feljelentés A rokkantak és hadiözvegyek Az egységespárt legutóbbi érte­kezletén Vass József népjóléti mi­niszter tájékoztatta az értekezletet azokról az intézkedésekről, ame­lyek a rokkantkérdés megoldása tekintetében történtek. A mult nem zetgyülés idején ez a kérdés egé­szen nyilt seb volt. Elsősorban a hátralékok feldolgozását kellett ke­resztülvinni. Ez a legnagyobb ne­hézségekbe ütközőit és az első összeírás 1924 május elejére feje­ződött be. 1924 május elsején a hadirokkantak, özvegyek és árvák száma 383 ezer volt. A következő évben megejtett összeírásnál, vagy­is 1925 május elsején 337.902 volt. 1924 julius elsejére kilátásba he­lyeztek annakidején egy rendezést, fedezet azonban erre nem volt, de a pénzügyi kormány megfeszített munkával lehetővé tette, hogy az 1924. évben 3,900.000 koronára rugó fedezetet 1925 julius hó else­jére felemelte 9,900.000 koronára. Azóta a pénzügyminiszter további négy és félmillió aranykoronát bo­csátott e célra rendelkezésre. Van tehát az uj költségvetési évre ke­reken 14 millió korona. Szükség van még körülbelül négymillió aranykoronára. Ami a rokkantak­nak rokkantságuk tekintetében való elosztását illeti, 35.000 ember tar­tozik bele a 25 százalékos rokkan­tak osztályába. Ezek közül a ta­pasztalatok szerint alig van olyan rokkant, akinek szüksége volna az amúgy is minimális járulékra. Ugy, hogy a kérdés érdemi tárgyalásául javasolni fogja, hogy vagy hagy­ják ki ezt a létszámot a rokkant­kérdésből, vagy pedig állapítsanak meg törvényhozási uton végkielé­gítést ezek számára. Ezek egye­lőre kapják a mostani járulékokat. Az 50 százalékos rokkantak leg­nagyobb része elhelyezkedett va­lahogy, ugy, hogy megcsökkent munkaerejüket fel tudják használ­ni. Mindazonáltal ezeknek járulé­kait emelni fogja 1926. január 1-től fogva éspedig a legénységi állo­mánynál havi 60.000 koronáról havi 100.000 koronára, az altisz­teknél 150.000 koronára, a tiszteknél pedig 200.000 koronára. A 75 szá­zalékos rokkantaknál a legénységi állománynál a 250.000 koronát havi 400.000 koronára, az altiszti állományban 300.000 koronáról 600.000 koronára, a tiszti állomány­ban 400.000 koronáról havi 800 ezer koronóra akarja felemelni. A 100 százalékos rokkantaknál az emelés aránya a következő : legénységnél 500 ezer koronáról egymillió koronára, altiszteknél 750 ezer koronáról 1.500.000 koronára, a tiszteknél pedig, akik jelenleg egymilliót kapnak, 3 millió koro­nára. Ezek már olyan összegek, amelyeket jelentékeny emelésnek kell mondanunk. Ezt a megoldást a százszázalékos rokkantaknál vég­legesnek lehet tekinteni és körül­belül véglegesnek lehet tekinteni a 75 százalékos rokkantaknál is. Ami a hadiözvegyek kérdését illeti, az összeírás szerint legény­ségi állományba tartozó elesettek özvegyeinek száma 70.000, altiszti özvegy van 11.000 és tiszti özvegy 1000, összesen tehát 82.000. A hadiözvegyek ellátása tekintetében maga a miniszterelnök is felvetett egy tervezetet, hogy a kérdés mi­előbb megoldást nyerjen. Ez a ter­vezet a hadiözvegyi járulékokat 100 százalékkal kivánná emelni, járulékát kétszeresére emelik vagyis a legénységnél havi 40 ezer­ről 80 ezerre, altiszteknél 150 ezerre, a tiszti özvegyeknél 90 ezerről 2C0 ezer koronára. A hadiözvegyek létszámának pontos megállapítá­sára a miniszterelnök terve szerint a népjóléti miniszter egy rendeletet fog kibocsátani, amely szerint a hadiözvegyi járulékokat 1926 ja­nuár 1-től az emiitett összegekre emelik fel, azonban csak azoknál az özvegyeknél, akik maguk kérik ezt megfelelő indokolással. Ezen a réven az indokolás kötelezett­sége miatt bizonyos csökkenés fog beáileni a hadiözvegyek számá­ban. Ezt a rendeletet a népjóléti miniszter már a legközelebbi na­pokban kibocsátja, még padig köz­vetlenül a hadiözvegyek nevére. Az egyes községi elöljáróságok kötelezve lesznek ezeknek a kéré­seknek felülbírálására. Számítása szerint a jelenlegi hadiözvegyi lét­szám ezen az uton mintegy 40 százalékkal csökken. lizennyolc millió gyermekfelruházásra (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai szegény iskolás­gyermekek felruházására alakult bizottság szerdán délután ülést tartott, amelyen Korniss Géza dr. városi tanácsos elnökölt. Az ülésen elhatározták, hogy a tanulók és leventekötelesek mu­lasztásai révén kihágási és bírsá­golási büntetéspénzekből befolyt 18 és fél millió koronát szocális célokra fogják fordítani. A tekin­télyes összeget az egyes iskola­fenntartók elemi iskoláiba beirat­kozott tanulók létszámának ará­nyában fogják felosztani. Ez a fel­osztás az ülés későbbi folyamán meg is történt. A 18 és fél millió koronából az iskolák helyi hatóságai az általuk osztályok és tanulónként készített tervezet alapján fogják a leginkább rászorult szegény iskolásgyerme­keket téli ruhával, tankönyvekkel és tanszerekkel ellátni. Amilyen örvendetes egyébként, hogy ilyen nemes és emberbaráti célra ekkora összeg áll rendelke­zésre, éppen olyan szomorú az, hogy annyi az iskolakerülő és a levente-mulasztó, hogy rövid idő alatt 18 és fél millió korona gyűlt össze az aránylag csekély bírsá­gokból. Este 8-ig fog ülésezni a fiáz Budapest, okt. 29. A jövő héttől kezdve 40 napon át este 8 óráig ülésezik a nemzetgyűlés. Apénzügyi bizottság ma tárgyalja le a pengő­ről szóló törvényjavaslatot és mivel a valorizációs javaslat beterjesz­tése késedelmet szenved, a pengő­javaslat letárgyalása után mér a jövő héten megkezdik a költség­vetés vitáját. A költségvetési vita során szőnyegre kerül minden idő­szerű politikai kérdés és ezért meg­lehetősen megélénkülnek a tanács­kozások. Az ellenzék erős harcra készül a köliségvetés ellen, amely­nek minden fontosabb tételét éles kritika tárgyává teszi a kormány elleni küzdelemben. (A Közlöny eredeti tudósítása.) ! Már napok óta suttogtak a kö­zönség körében a békéscsabai Alföldi Bankról és annak igazga­tójáról, Márkus Pálról. A híreszte­lések tudni vélték, hogy a fiatal pénzintézetnek fedezetlen passzívái vannak, amelyek a fizetésképtelen­ség felé sodorták a bankot. A homályos ügybe végre a rend­őrség is kénytelen volt beavat­kozni, annál is inkább, mert egy­idejűen két feljelentést is adtak be a rendőrség bűnügyi osztályán az Alföldi Bank részvénytársaság és annak igazgatója, Márkus Pál ellen. Az egyik feljelentést a gyulai Lőwy és Laufer fakereskedő cég tette a bankigazgató ellen, akit 71 mil­lió korona elsikkasztásával vádolt meg. A gyulai cég feljelentése szerint még augusztus hóban átadtak Lőwi és Lauferék Márkus Pálnak Nagy­váradra leendő átutallatás céljá­ból 71 millió koronát, amelyből 200.000 lejt kellett kifizetniök Nagy­váradon. Az átulalás azonban mind a mai napig nem történt meg és amikor a gyulai cég sürgette Már­kust, ez azt állította, hogy a 71 milliót befizette a Kővári Ármin budapesti, Kossuth uccai bank­cégnek, amely az átutalást le is bonyolította. A rendőrség csütörtökön beidézte a bünügyi osztályra Márkus Pált, aki ezúttal is azzal védekezett, hogy az átulalás megtörtént. A rend­őrség erre telefonon megkérdezte a budapesti bankcéget, ahonnan azt a választ kapta, hogy az Alföldi Banktól vagy Márkus Páltól sem­miféle összeget ilyen célra nem kapott, a bankkal összeköttetés­ben nem állott. Mivel Márkus Pál megfelelően igazolni, hogy a 200.000 lej disz­ponálása iránt intézkedett, nem tudta, a rendőrség ellene az eljá­rást folyamaiba tette és őt őrizetbe vette. A második feljelentést az Al­földi Bank ellen Farkas Antal békéscsabai (Andrássy ut48) lakos tette. A feljelentés szerint Farkas letétbe helyezett Márkusnál egy 60 milliós váltót fedezetre, ugy, hogy ezt a váltót nem lett volna szabad forgatni. Márkus azonban tovább forgatta a váltót és ami­kor Farkas visszakövetelte tőle, már nem volt meg. Emiatt Farkas Antal sikkasztás miatt tett Már­kus Pál ellen feljelentést. A rendőrség előtt ezenkívül Hirdetmény Szíves tudomásul vétel végett közöljük a n. é. ügy­feleinkkel, hogy intézetünk a PÉNZINTÉZETI KÖZPONT budapesti beosztása szerint az s bár, mint ilyen ott lényegesen kevesebb betéti kama­tot térit; mi alkalmazkodunk a helybeli pénzintézetekhez és tudatjuk, hogy folyó évi november 1-től állandó jellegű betétek után fizetjük maximálisan azt a betétkamatot, amit az úgynevezett békéscsabai I. kategóriába tartozó bankok térítenek. Egyben közöljük, hogy hatalmas uj tőkék birtokában kölesönöket a helyi legalacsonyabb kamatláb mellett folyósítunk. Békéscsaba, 1925 október 29. Teljes tisztelettel Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság Békéscsabai Fiókja

Next

/
Oldalképek
Tartalom