Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-01 / 221. szám

KfSYES §ZAS ARA 1IIO© KORONü Békéscsaba, 1925 október 1 Csütörtök 52-ik évfolyam, 221-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY _ POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — 'így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. MMMMMMMAMMMíMMMMMMIMMMW Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső V. Az államnak arra kell mindenesetre törekednie, hogy saját biztonságát összhangba hozza kisebbségének kérdéseivel. Noha ez rendkívül nehéz, mégis általános érvényű minimális követelményül kimondható, liogy egyetlen állam sem gyakoroljon nagyobb kényszert kisebbségei felett, mint amekkorát ő elviselhetőnek tart, ha kisebbség sorába sülyed. A mai helyzetben ennek a tételnek érvényesítése nem volna lehetetlen, miután Középeurópa valamennyi állama tele van nemzetiségekkel és valamennyi népre üdvös lenne az egységes megegyezés. Az ilyen megegyezés azonban azt bizonyítaná, hogy a magyar nemzetiségi politika minden hibája ellenére sem állott nagyon messze attól a megoldástól, amely a mostani viszonyok között egyáltalában lehetséges. Természetesen a hdboru előtt ez a kérdés nem volt olyan égető az európai államokra, mert hiszen egyedül a monarchia volt nemzetiségi állam és az antant köreiben semmi ok sem forgott fenn arra, hogy ezt a kérdést nemzetközi egyezménnyel szabályozzak. Inkább azt a jóval egyszerűbb utat választották, hogy a monarchiát darabokra törték. Ez az erőszakos lépés, amelynek rendeltetése az lett volna, hogy meghozza Délkelet-Európa üdvét, siralmasan meghiúsult, noha még a háború előtt sem lett volna lehetetlen, hogy az állam és a kisebbségek ellentétes érdekeit egymással összhangzásba hozzák. Ehhez természetesen szükséges lett volna a nemzetközi megegyezés megkísérlése, amely biztosította volna az egyes történelmileg, földrajzilag és gazdaságilag megalapozott államalakulatok fentartását — a kisebbségeknek engedélyezett messzemenő jogok mellett is döntőbíróság utján és általános nemzetközi biztosíték kikötésével. Magyarországon senkinek sem állott volna az ország idegenajku polgárainak fejlődését megakadályozni, ha már kezdettől fogva kilátástalan lett volna minden irredenta, minden külőnválási kísérlet. Amíg azonban a külföldről rendszeresen izgatták a nemzetiségeket — még pedig nem az ő kulturális vagy faji fejlődésük érdekében, hanem pusztán irredenta célokért — addig lehetetlenség volt, hogy Magyarország a maga nemzetiségeinek egyoldalú engedményeket tegyen. A háborús felelősség kutatásának ilyen célkitűzései mellett a magyar tudománynak foglalkoznia kell a magyar nemzetiségi politika részleteivel és e politikának a kisebbségi irredentára való következményeivel, egyben azonban magával ez irredentával és az irredentát tápláló centrifugális erőkkel is. Ez a kutatás fel fogja tárni a pánszlávizmus aknamunkáját, mely Prága szellemi és Moszkva anyagi befolyása mellett minden ürügyet felhasznált, hogy a monarchia szláv nemzetiségeit mesterségesen felizgassa és a végleges leszámolást az államalkotó néppel előkészítse. Ebben az összefüggésben ki fog derülni, hogy az egész osztrák és magyar háború előtti politika csupán gyenge elhárítási kísérlet volt Moszkva és a balkánállamok agresszív nemzeti szláv politikájával szemben, amelynek kimeneteléért a történelem előtt csupán a támadó fél tehető felelőssé. A magyar kutatás be fogja igazolni, hogy Európa keleti felében az öszszeütközés közvetlenül Szerbiának a szarajevói merényletben való bűnösségére vezethető vissza, közvetve azonban a pánszláv világhatalmi terveknek volt a következménye, amelyeket Oroszország évtizedeken keresztül igyekezett a monarchia rovására érvényesíteni. (Vége) Ujabb letartóztatás a kommunista puccsügyben Budapest, szept. 30. A kommunista összeesküvés ügyében a főkapitányságon minden valószínűség szerint ma délben megkezdőd- ,' nek a letartóztatások. A politikai osztály összesen 62 embert vett őrizetbe, de ezek közül két fiatalembert és négy nőt elbocsátottak és megfelelő utasításokkal szüleiknek adtak át. Ilyenformán 56 ember maradt őrizetben, akiket az állain és társadalom ellen elkövetett bűntett miatt fognak előzetes letartóztatásba helyezni. A mai napon ujabb esemény történt a kommunista puccsal kapcsolatban, amennyiben a rendőrség őrizetbe vette Vigh István vámőrt, aki körülbelül másfélesztendeig a fővárosnál teljesített szolgálatot és kiről kiderült, hogy résztvett a bécsi kongresszuson és Úri Kálmán arra jelölte ki őt, hogy az agitátoriskolában mint előadó szerepeljen. A rendőrség teljesen elkészült a jegyzőkönyvvel és szombatra mór az összes kommunistákat átszállítják csoportonként az ügyészségre, ahol nagy felkészültséggel várják a monstrebünügy szereplőinek megérkezését. Megérkezett a városi kölcsön első részlete Összesen hét milliárd koronát kapott a város; ebből másfél milliárdot vett fel, a többit a helyi pénzintézetekben takarékbetétként helyezte el váth tanácsnok készpénzt tulajdonképpen nem hozott, hanem a Nemzeti Bank főintézetének egy átiratát a Nemzeti Bank békéscsabai fiókjához, amelyet utasítanak a 140.000 dollárnak megfelelő magyar korona azonnali kifizetésére. Erre az átiratra a bankfiók a polgóimester vagy helyet tesének nyugtájára a milliárdokat kitevő összeget azonnal köteles volt kifizetni. Nyolc milliárd korona A tanácsülés megállapította, hogy a város 280.000 dolláros köl(A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város tanácsa szerdán délelőtt rendkívüli tanácsülést tartott, amelyen Medovarszky Mátyás dr. főjegyző elnökölt. A tanácsülésen megjelent Horváth István pénzügyi tanácsnok is, aki a városi kölcsön ügyében Budapesten járt, hogy kisürgesse és elintézze a kölcsön folyósítását. A pénzügyi tanácsnok részletesen beszámolt budapesti eljárásairól, amelynek következtében kitűnt, hogy a kölcsön gyors folyósítása kizáróan az ő érdeme, fáradozásainak eredménye. Horcsöne felének : 140.000 dollárnak kiutalása megtörtént. A nyolc milliárd magyar koronának megfelelő összegből biztosítékul, előlegül és költségekre egymilliárd korona került levonásba, ugy hogy a város részére összesen hétmilliárd korona került kiutalásra. Ebből másfélmilliárdot a közpénztár részére a közúti munkálatokkal kapcsolatosan és az esedékes kiadások fedezésére a tanács visszatartani rendelt el, mig a többit takarékbetétként óhajtotta elhelyezni a helyi pénzintézeteknél. A tanács ezt a tervezetet elfogadta, mire az ülés befejezése után Medovarszky főjegyző és Horváth tanácsnok a főjegyző által aláirt nyugtával a Nemzeti Bank fiókjához mentek, ahol felvették a hétmilliárd koronát. A hétmilliárdból hatodfél milliárdot a helybeli pénzintézetek között betétként osztottak el, az elosztás arányosításánál annak az elvi szempontnak figyelembevételével, hogy a két nagy pénzintézet kapta a betétek oroszlánrészét, a következő három olyan pedig, amely fővárosi pénzintézetekkel van összeköttetésben, egyenlő öszszegü betéteket kapott és ugyancsak egyenlő összegű betéteket kapott a két kisebb, önálló helybeli pénzintézet is. A hatodfél milliárdot a városi közgyűlés határozatának megfelelően helyezték el addig is, mig a képviselőtestület a pénz hovafordításáról érdemlegesen határozhat. Öt és félmilliárddal gyarapodott igy a csabai pénzintézetek betétállománya. Es pedig kapott a Békéscsabai Takarék Egyesület 2100 milliót, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár 2000 milliót, a Békésmegyei Kereskedelmi Bank 300 milliót, a Békéscsabai Leszámítoló Bank 300 milliót, a Nemzeti Hitelintézet csabai iiókja 300 milliót, a Békéscsaba-Városi Takarékpénztár 250 milliót, Iparosbank 250 milliót. A takarékbetétek elhelyezése még a délelőtt folyamán megtörtént s a sok-sok milliárdról szóló takarékkönyvek a városi közpénztárba kerültek. A kölcsön felhasználása Mint ismeretes, a város a kölcsön felhasználását a következőleg tervezte: 1. iskolák és óvodák építésére 250000; 2. vámosutak kiépítésére 400000; 3. járdák építésére 200000 ; 4. középületek és bérházak fenntartására 100000 ; 5. hidak építésére és karbantartására 120000 ; 6. közfürdő létesítésére 200000; 7. közutak, uccai csatornák építésére, uccák, terek rendezése 230000 ; összesen: 1400000 aranykorona. Ezzel szemben a belügyminiszter elrendelte, hogy az engedélyezett kölcsön a következő célokra és összegben használható