Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-25 / 190. szám

EOTKS SKAM álA J.OOO KOROIVA Békéscsaba, 1925 augusztus 25 Kedd 52-ik évfolyam, 190-ik szára BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY FOLITIKál N&PILftP SltíttsetéMÍ díj a te : 'slyban és vidékre postán küldve : negyedévre 7S.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. • 'Idánvonkérlí 1000 korona Fösietkesztő ; Dr. <$yöngy$»i Jáao«. Ksíelő* xiarisesstó « F.-Horyátli Reaoő. Teltsfo&su&w : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. ker. Ferencz József-tér 20. i». — Hirdetét díjszabás szerint Zárt ajtók mö^ Benicsk Budapest, augusztus 24 A kor­mányzósértés, hivatali titok meg­sértése és tiltott közlés vétségével vádolt Beniczky Ödön ügyét szép- 1 íember 2-án fogja tárgyalni a tör­vényszék Töreky-tanácsa minden valószínűség szerint zárt ajtók mögött. A jövő szerdai főtárgyalás legelején a vádhatóság a bíróság­nak indítványozni fogja a nyilvá­nosságnak a főtárgyalás egész tartamára való kizárását. Az ügyé­rött tárgyalják y ügyét szi indítvány megokolása az lesz, hogy nemcsak magasabb állami érdekeket és közérdeket sérthet a tárgyalás nyilvánossága, hanem egy nyomozási stádiumban levő bünügy esetleges sikerét is koc­káztathatja. Mivel a Somogyi— Bacsó-ügy további sikeres nyomo­zása érdekében kéri az ügyészség a nyilvánosság kirekesztését, a biróság valószínűleg helyet fog adni a kérésnek. bölésére még a költségtöbblet da­cára is a csomagok a fél jelenlé­tében vámoltassanak el. Róna Gusztáv a lokális vasúti menetrend és összeköttetés meg­javítását sürgette. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy Vésztő—Kötegyán felől egy uj hajnali vonat állíttatott be, ami Csaba idegenforgalmára jótékony hatással lesz. Ugyancsak Róna Gusztáv fel­szólalása kapcsán foglalkozott a választmány a csabai iparosság­nak impozáns székház felépítésére irányuló törekvésével s kimondot­ta, hogy amennyiben az iparosság részéről megfelelő megkeresést kap, örömmel vesz részt egy kö­zös otthon építési terheinek vise­lésében. Végül belső adminisztratív ügye­ket intéztek el. Ttiégis tesz hormánijrekonstrukció Budapest, aug. 24. A Hétfői Napló értesülése szerint az ősszel állítólag rekonstruálni fogják a kormányt. Valkó kereskedelmi mi­niszter távozik és utódja Petricse­vics-Horváth Emil báró lesz, a külügyminiszteri széket pedig állí­tólag Bánffy Miklós grófnak ajánl­ják fel és ha ő nem vállalná, ak­kor Bethlen István miniszterelnök veszi át a külügyi tárca vezetését. Uj olvasóterem Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Muzeum Egyesület városunk kulturális fejlesztése érde­kében a nagyközönség számára egy nyilvános olvasótermet rende­zett be, mely a Kultúrpalotában szeptember 20 án nyilik meg és ettőlfogva minden vasárnap dél­előtt félkilenctől féltizenkettőig bárkirek rendelkezésére áll. Az olvasóterem könyvanyagá­nak összeválogatásával Haan Al­bert dr. városi rendőri büntetőbi­rót bizta meg a Muzeum Egyesü­let, ki munkatársunk előtt kijelen­tette, hogy ezzel a teendőjével már el is készült, amennyiben a muzeumi könyvtárból minden olyan könyvet kiválogatott, mely a nagyközönséget érdekelheti. Ter­mészetesen a muzeumi könyvek oroszlánrésze tudományos szak­munka és könyvrégiség, miért is az olvasóterem egyelőre csupán nyolcszáz darab könyvhöz jut innen, de Haan dr. a saját könyv­tárából is nagyobb mennyiségű, főleg szépirodalmi müvet ajánlott fel az uj olvasóterem részére ugy, hogy szeptember huszadikától kezdve vasárnap délelőttönként a Kultúrpalota 16. és 17. számú he­lyiségeiben a kultura minden csa­bai barátja uj szórakoztató és hasznos időtöltést fog találni. Zürichben a magyar koronái 72.50-el jegyezték. A csabai kereskedők postai elv ám o A Kereskedelmi Csarr, (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt a Kereskedelmi . Csarnok választmánya ülélt tar­lőtt, Fekete Sándor elnöklete alatt. Az ülésen Csillag Ignác a csa­bai postahivatal főnökénél tett tu­dakozódó látogatás eredményéről számolt be. A választmány a je­lentést tudomásul vette, azonban annak a nézetének adott kifeje­zést, hogy a gyorsan romlandó élelmiszer (főleg élesztő) külde­ményeknél, amelyek közszükség­leti cikkek, az expressz-dij felszá­a jelenlétükben való lást óhajtják iok választmányi ülése mitása a közérdek szempontjából méltánytalan és árdrágiló hatású, amiért ennek kiküszöbölésére fel­sőbb helyen lépéseket tesz. A külföldi postacsomagok helyi elvámolása érdekében indítandó akcióra dr. Gyöngyösi főtitkár tett előterjesztést. Guttmann József, Engel Tivadar és többek hozzá­szólása ulán elhatározták, hogy illetékes helyen sürgetni fogják a postai csomagok Csabán való vámkezelését s kérni fogják, hogy a hosszas reklamációk kiküszö­bölésére még a költségtöbblet da­cára is a csomagok a fél jelenlé­tében vámoltassanak el. Róna Gusztáv a lokális vasúti menetrend és összeköttetés meg­javítását sürgette. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy Vésztő—Kötegyán felől egy uj hajnali vonat állíttatott be, ami Csaba idegenforgalmára jótékony hatással lesz. Ugyancsak Róna Gusztáv fel­szólalása kapcsán foglalkozott a választmány a csabai iparosság­nak impozáns székház felépítésére irányuló törekvésével s kimondot­ta, hogy amennyiben az iparosság részéről megfelelő megkeresést kap, örömmel vesz részt egy kö­zös otthon építési terheinek vise­lésében. Végül belső adminisztratív ügye­ket intéztek el. Ttiégis tesz hormánijrekonstrukció Budapest, aug. 24. A Hétfői Napló értesülése szerint az ősszel állítólag rekonstruálni fogják a kormányt. Valkó kereskedelmi mi­niszter távozik és utódja Petricse­vics-Horváth Emil báró lesz, a külügyminiszteri széket pedig állí­tólag Bánffy Miklós grófnak ajánl­ják fel és ha ő nem vállalná, ak­kor Bethlen István miniszterelnök veszi át a külügyi tárca vezetését. Uj olvasóterem Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Muzeum Egyesület városunk kulturális fejlesztése érde­kében a nagyközönség számára egy nyilvános olvasótermet rende­zett be, mely a Kultúrpalotában szeptember 20 án nyilik meg és ettőlfogva minden vasárnap dél­előtt félkilenctől féltizenkettőig bárkirek rendelkezésére áll. Az olvasóterem könyvanyagá­nak összeválogatásával Haan Al­bert dr. városi rendőri büntetőbi­rót bizta meg a Muzeum Egyesü­let, ki munkatársunk előtt kijelen­tette, hogy ezzel a teendőjével már el is készült, amennyiben a muzeumi könyvtárból minden olyan könyvet kiválogatott, mely a nagyközönséget érdekelheti. Ter­mészetesen a muzeumi könyvek oroszlánrésze tudományos szak­munka és könyvrégiség, miért is az olvasóterem egyelőre csupán nyolcszáz darab könyvhöz jut innen, de Haan dr. a saját könyv­tárából is nagyobb mennyiségű, főleg szépirodalmi müvet ajánlott fel az uj olvasóterem részére ugy, hogy szeptember huszadikától kezdve vasárnap délelőttönként a Kultúrpalota 16. és 17. számú he­lyiségeiben a kultura minden csa­bai barátja uj szórakoztató és hasznos időtöltést fog találni. Zürichben a magyar koronái 72.50-el jegyezték. Magyarok ábd el Erimnél Marokkó népének egyrésze hó­napok óta fegyverben áll az el­nyomó betolakodottakkal szemben és kétségbeesett, hősies szabad­ságharcot viv a fojtogató francia mohóság ellen. Szent háború ez, amelyről Európában ugy tudják, hogy a legendáshírű, bálványozott felkelővezér, Abd el Krím, az északi Marokkó hegylakóival : a rifkabilokkal harcolja meg. De eb­ben a hősi és elszánt seregben, amelynek a mélységes hazasze­retet érzése az erkölcsi fölénye a francia zsoldosokkal és a géppus­kával előrehajszolt színesekkel való harcokban, Marokkónak, Al­gírnak, Tunisznak és a Szahara alig ismert vidékeinek más arabjai is résztvesznek. Ezeket mind Abd el Krím hivó szava mozdította meg csendes és boldog oázisaik mélyén és állította csatasorba a kegyetlen francia uralom ellen. Van ebben a felkelőseregben európai ember is jelentékeny szám­ban. Önkéntesek vagy pedig szö­kevények ezek, akik a francia idegen légióból mentek át a rif­kabilok táborába, azzal az örök emberi rokonszenvvel a lelkük mélyén, amely az idealistát az igazságos, bár számára merően idegen küzdelmek támogatására ösztökéli, akár az élete feláldozása árán is. Biztos forrásból tudom, hogy Abd el Krim félelmetes felkelő­seregében ma szétszórtan sok ezer európai ember küzd a trianoni béke koporsóját összeácsolt fran­ciák ellen. Németek, svájciak, törökök, jugoszlávok, osztrákok, csehek (!) és legfőképpen ma­gyarok. Honfitársaink száma, ahogy a meglehetősen pontos ér­tesüléseim szólnak, körülbelül egy békelétszámu zászlóaljra tehető : ötszáz főre. Öíszáz magyar ember, közöttük fölös számmal háboru­viselt, tiszti rangot elért férfiak, akiknek tapasztalatait valószínűen kellően értékeli és felhasználja a szabadságharc vezére. Ez a zászlóaljnyi magyar ré­szint az idegen légióból szökött át a riffkabilokhoz, részint pedig Magyarországból egyenesen Afri­kába utazott akkor, amikor a ma­rokkói háború hirei mind fenye­getőbbek kezdtek lenni. Csak a jó Isten a tudója és a megmond­hatója: hogyan, miképen jutottak el ezek Afrikába, Marokkó föld­jére. A partok annakidején rend­kívül szigorú felügyelet alatt állot­tak, Hadihajók és repülőgépek vi­gyáztak — a parti őrségek lánco­latáról nem is szólva — a kikötni szándékozó hajókra, amelyek fegyvert, lőszert vag y — embere­ket rakhattak partra Marokkóban. De hiábavaló volt a jobb ügyhöz méltó buzgalom: akik el akartak jutni Abd el Krim táborába, azok el is jutottak oda — és ma sok ezer lelkes európai ifjú harcol a francia elnyomás és leigázás ellen. A másik rész szökevény légio­nista. Ezek a uérlázitóan kegyet­len és brutális légióbeli bánásmód miatt szöktek át az arabokhoz-. Kötetekre való történeteket és cik­keket lehetne irni arról, mekkora propaganda, milyen széleskörű és SZÍVÓS agitáció dolgozott a légio­nisták körében Abd el Krimék részéről a hadüzenet előtt. Nem volt a légiónak olyan helyőrsége — akár Algírban, akár a Szahará­ban, akár Marokkóban volt is az — ahol ne puhították volna az idegen katonákat az arab ügynö­kök. És bár ezek közül sokat fel­jelentettek és aztán hadbírósági ítélet alapján kivégeztek, az ered­mény mégis olyan nagy volt, hogy mindenkit meglepett. Előfordult például nem egy esetben, hogy a teljesen vegyes légionista szakasz teljes felszereléssel, lovaival, ösz­véreivel, géppuskáival, aknavetői­vei, fényszóróival és minden más holmijaival együtt egy éjszakán átmasirozott a felkelők területére... És ez nem csupán a hadjárat ele­jén történt meg, hanem mostaná­ban is előfordul, ugy, hogy a franciák sohasem lehetnek bizto­sak abban, melyik napon bomlik fel egy-egy nagyobb harcvonalban álló csapatkötelékük. A béke éveiben az idegen lé­gióban szolgáló magyar fiuk lét­száma nem volt több, mint ameny­nyi most a rifkabilok sorai között küzd. Ma talán a tízszerese szol­gál a Légion Étrangére két ezre­dében. Kétségbeesett egzisztenciák ezek, a megszállt területeken való elnyomás, a fokozódó munkanél­küliség, a létszámapasztás és Trianon más egyéb következmé­nyeinek áldozatai ők. A legna­gyobb részük Kolozsváron, vagy Szegeden csapott fel, a francia megszállás alatt ott lődörgő ügy­nökök rábeszélésére. Mások Pécs­ről kerültek ide, a három éves szerb megszállás idejében, sokan pedig azok közül a világjáró ma­gyarok közül jutottak ide, akik munkát kerestek Franciaországban, Svájcban és Spanyolországban, de keresethez nem tudván jutni, vég­ső menedékképpen beálltak az idegen légióba. Ipari munkások,

Next

/
Oldalképek
Tartalom