Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-04 / 148. szám

EC^YfC® Slál AMA Békéscsaba, 1925 julius 4 Szombat 52-ik évfolyam, i48-ik szám EOZLONT Politikai napilap EXöfUetési áijate : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. eidányonként 1000 koron

a Főszeikesztő ; Dr. Gyöngyösi 3 Anti a, Feleiül Karketssíő i P .-Horváth B.e*» Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. ket. Forencz Józsaf-tér 20. s«. — Hlrd«t4í díjszabás isetlnfi. Nem lépnek ki a kisgazdák az egységespártból Bu dcpest, jul. 3. A nemzetgyűlés mti ülésén Szijj Bálint napirend előtti felszólaláséban szóváteszi, ahofey a nepilapok a kisgazdák mozgalmát ugy álJifották be, mintha személyi köveleleseik volnának. Az ilyen beállítás ellen a leghaíéroíoüabben tiltakozik és ezt peifid rágalomnak minősiti. A kisgazdáknak tényleg voltak panaszaik, amelyeket megállapodásuk szerint előterjesztettek a földmiveiésügyi miniszternek, aki megígérte ezeknek orvoslását. Kilépésről egyáltalán nem volt szó. Ujbói hangsúlyozza, hogy személyi követeléseik nem voltak. Ezután a választójogi javaslat folytatólagos tárgyalására tér át a Ház. A 104. §. után HegymegiKiss Pál uj szakasz beiktatását indítványozza, mely szerint a közigazgatási biróság tarlozik a választási panaszokét a benyújtástól számított fél éven belül elintézni. Ruppert Rezső csatlakozik Hegymegi-Kiss indítványához, ha azonban a nemzetgyűlés nem fogadná el Hegymegi indítványát, járuljon hozzá ahhoz* hegy a választási panaszokat a közigazgatási biróság soronkivül tárgyalja. Budapest, julius 3. A ma megjeleni ellenzéki lapok egyrésze A füszerkereskedések vasárnapi nyitvatartásának ugye egyenetlenséget idézett elő a kereskedők között — A Kereskedelmi Csarnok választmányi ülése — Panaszok a Levente-birságok miatt annak ellenére, hogy tegnap mértékadó helyről megcáfolták, még egyre fenntartja azt a hirt, hogy az egységespártban levő kisgazdaképviselők között olyan mérvű nyugtalanságok mutatkoztak, amelyek a pártból való kilépést célozzák. Ez a hir egész fantasztikus megvilágításban látott nepvilágot, ugy hogy azok visszhangjakép ma a parlament folyosóján élénk diskurzus tárgyát képezte a kisgazdaképviselők magatartása. A kérdéssel kapcsolatban a kisgazdafrakciók vezető politikusai a sajtó képviselői előtt kijelentették, hogy azok a hirek, amelyek a kisgazdák mozgalmáról vagy a pártból való kilépésükről elterjedtek, teljesen alaptalanok. Az egységespártban levő kisgazdaképviseiőknek kétségtelenül vannak panaszaik és kívánságaik, amelyeket ezonban a miniszterelnök teljes mértékben, úgyis mint a múltban, honorálni fog. Semmiesetre sem állitható azonban a kisgazdák panaszaival kapcsolatban, hogy magatartásuknak bármilyen ellenzéki jellege volna, még kevésbé az, hogy az egységes pariból kilépésre gondolnának. Ezt nyilatkozataikban energikusan megcáfolják. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem valami népes, de szokatlanul szenvedélyes választmányi ülést taitott tegnap este a Kereskedelmi Csarnok választmánya Csillag Ignác elnöklete alatt. A választmány megelégedéssel vette tudomásul, hogy az egyesületnek a csabai vámhivatal felállítására irányuló akciója sikerrel járt és a vámhivatal már e hó közepén megkezdi működését. Ezután a fűszer- és vegyeskereskedések vasárnapi nyitvatartásának ügye került napirendre. Csillag Ignác elnök ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy tudomására jutott, miszerint egy bizonyos töredék az egyesület kebeléből emiatt a kérdés miatt kiválni akar és egy Omkefiók keretében óhajt tömörülni. Nem tudja kellőleg megbélyegezni azt az eljárást, amely az egyesület békéjét alkalmas megbontani. A Csarnok elnöksége mindenkor, de ebben az esetben is, tudta és megtette kötelességét, amennyiben egyeseknek más volna a felfogása, álljanak elő nyilt sisakkal s az alapszabályok keretei között válasszanak maguknak megíelőbb elnökséget és tisztikart. Az OMKE a kereskedőknek tiszteletreméltó, nagycélu egyesülése, a helyi hatóságoknál való eljárásokat azonban természetszerűen nem láthatja el s egyébként sem hiszi szóló, hogy egy ilyen békebontó akciót helyeselhetne. Az elnöki enunciációra Kun József kijelenti, hogy már régebbi törekvésük volt OMKE-fiókot létesíteni. Külömben meggyőződése, hogy a vasárnapi nyitvatartás kérdésében az elnökség nem járt el kellő eréllyel. Guttmann József elismeréssel emlékezve meg az elnökség munkájáról, a tagok bizalmáról biztosította a tisztikart. Szellner Antal nyíltan kijelenti, hogy minden igyekezet dacára körömszakadtáig fog küzdeni a csabai kereskedőknek már egyszer elért vívmányához, a vasárnapi munkaszünethez. Végül dr. Gyöngyösi főtitkár ismerteti az egész kérdés történetét. A kereskedők kétharmad többségének kívánságára annak idején törvényszerűen rendelte el a városi tanács a vasárnapi zárvatartást s ez ellen a Kereskedelmi Csarnok hiába appellált, végső fokon is elutasításra talált. A helyi iparhatóság a fűszerárut nem tekíntetle élelmiszernek. Kun József kezdeményezésére a szegedi kamara megváltoztatta ebben a vitás kérdésben eredetileg elfoglalt álláspontját, időközben Szombathelyre vonatkozólag a miniszter elvi döntést is hozott, a városi tanács azonban nem tartotta szükségesnek eredeti rendelkezésein változtatni s a rendőrhatóság is a nyitvatartó kereskedőket megbünteti. De büntetni fogja őket továbbra is, aki pedig élelmiszeren kivül mást is árusit, azt még súlyosabban. Ilyen körülmények között egyedül helyes az volna, ha a kereskedők mindaddig nem tartják nyitva vasárnap üzletüket, mig a felebbezések során ez a kérdés felsőbb fórumon elintézést nem nyer. A Csarnok elnöksége mindent elkövetett ebben az ügyben, hogy tiszta helyzetet teremtsen s nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. A választmány a főtitkár előterjesztése értelmében elhatározta, hegy a hírlapokban felhívást intéz a fuszerkereskedőkhöz, hogy mindaddig, amig a felső fórumok döntése meg nem történik, üzleteiket tartsák zárva. Ezután Guttmann József terjesztette elő azt az óhaját, hogy a Csarnok keressen orvoslást az egyre inkább elharapózó és visszaélésszerű kényszeregyezségekellen. A választmány kimondotta, hogy a kényszeregyezség intézményének megszüntetésére irányuló akcióra felkéri a szegedi kamarát és az Omkét. Végül dr. Gyöngyösi főtitkár ismertette több kereskedő panaszát, akiket megbüntettek, mert segédjük vagy inasuk a levente előadások látogatását elmulasztotta. A választmány leszögezte, hogy a főnök nem lehet felelős csak azért az inasáért, aki nála lakik, de még kevésbé lehet felelős önálló alkalmazottjáért, aki felett ilyen felügyeletet nem gyakorolhat. A panaszok orvoslása céljából az egyesület megkeresi az illetékes hatóságot. Ezzel az ülés véget ért. • Lédererné óránként változtatta vallomását Budapest, julius 3. A Lédererügy mai tárgyalásán az első tanú Radocsay Jenő dr. rendőrkapitány, aki ebben az ügyben az első nyomozást vezette. Utasításra kereste fel Léderernét lakásán, hogy vigye ki Csepelre, ahol már férje, Léderer Gusztáv ellen az e járás folyamatban volt. Lédererné hoszszas diskurzus után kijelentette, hogy hajlandó négyszemközt mindent megvallani. Elmondotta, hogy Kodelka szerelmi ajánlatával üldözte őt, megölelte és megcsókolta. Erre berohant a férje és lelőtte Kodelkát. Később feljött Léderer Sándor a rendőrségre,, akit reggelig vallattak. Léderer Sándor elmondotta, hogy 60 milliót kapott az asszonytól, hogy rejtse el, mert ez egy örökségből származik. Eközben a csendőrügyészség előtt Léderer mindent bevallott. Lédererné az egész nyomozás során folyton valótlant mondott, amit egy perccel előbb beismert, azt a másik percben visszavonta. Később kijelentette, hogy hazugságokból élt. Lédererné kijelentette, hogy azért vállalt akkor magára mindent, mert a kapitány férjét gazembernek nevezte- Elnök megszakítja a tanúkihallgatásokat, felolvastatja Lédererné egy vallomásáról szóló jegyzőkönyvet, mely szerint Lédererné beismeri, hogy férjét rábeszélte arra, hogy Kodelkát ölje meg, igy akartak pénzhez jutni, mert tudták, hogy Kodelka gazdag ember. Férjemet — vallotta Lédererné — nem volt nehéz a bűncselekményre rábeszélni. Elnök: Ön azt állította, hogy Kodelkát az önök által kirendelt 3 Prónay tiszt ölte meg. Megmarad emellett ? Lédererné : Ja. Tudom, mi a hazugság, tudom, mi vár rám, ha nem mondom az igazat, de kérem a bíróságot, hagyjon rá módot, hogy bizonyítékaimat előterjesszem. Ezután felolvassák Lédererné levelét, amit a fogházból irt a férjének. A törvényszéki elnök ünneplése Csabán Ünnepelték Gárdony Gyula dr. járásbirót is vitézzé avatása alkalmából A Közlöny eredeti tudósítása.* Szakolczay Lajos dr., a gyulai kir. törvényszék elnöke, mint tudvalevő, néhány napig hivatalvizsgálafot tartott a békéscsabai járásbíróságon, ahol mindent a legpéldásabb és legszebb rendben talált. A hivatalvizsgálat csütörtökön: fejeződött be és a békéscsabai jogászi kar ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy a törvényszék elnökét, akit az egész vármegyében, osztatlan szeretet és ragaszkodás vesz körül, ünnepeljék. Ezért a tiszteletére ünnepi vacsorát rendeztek a Kereskedelmi Csarnok helyiségeiben. A vacsorán a békéscsabai járásbíróság bírói kara és az ügyvédek teljes számban jelentek meg, hogy szeretetüket és megbecsülésüket lerójják a törvényszék elnökével szemben. Ugyanezt az alkalmat a jogászi kar arra is felhasználta, hogy vitéz Gárdony Gyula dr. járásbirót is lelkesen ünnepelje, abból az alkalomból, hogy a kormányzó junius 21-én harctéri tetteinek jutalmazásául vitézzé avatta. A vacsorán Szakolczay törvényszéki elnököt Tardos Dezső dr. köszöntötte fel. Beszédében rámutatott azokra a kiváló érdemekre,