Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-09 / 152. szám

E«TE§ 8ZABS AMA lOOO KORONA Békéscsaba, 1925 julius 9 Csütörtök 52-ik évfolyam, 152-ik szám BEIESMEGYEI KOÜLONT Politikai napilap Előflzetéel dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. t-éldápyónként 1000 korona

. Főszetkesztő | Dr. Gyöngyöt! Jánoi. Felelő* szerkesztő i P.-Horváth Bom5. Telafonnim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád •. ker. Ferenci József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Ab ellenzék interpellációja as adók csökkentése ügyében Budapest, julius 8. A mai ülést Vdl órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések és bejelentések után a beruházási javaslat tárgyalására tértek át, amelynek első szónoka Kétly Anna. Elsősorban a tisztviselő kérdéssel foglalkozik, amely szerinte messze van a megoldástól. Majd a drágaság kérdésére tér át. A kincstári haszonrészesedés növeli a drágaságot, a cukor után szedett haszonrészesedés, a gyufa adója, a petróleum vámja és más közszükségleti cikkek után szedett kincstári haszonrészesedés emeli az árakat. Kéri ezeknek az adóknak az eltörlését. A javaslatot nem fogadja el. Strauss István kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter a költségvetési előirányzatot nem terjesztette a Ház elé. A házszabályokról beszél, mire az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál, mert a házszabályok kérdése nincs napirendre tűzve. Majd hosszasan birálja a költségvetés egyes tételeit. Feltétlenül szükségesnek tartja a forgalmi adók rendszerének megváltoztatásét. Meg kell szüntetni a zaklatásokat. Fábián Béla : A pénzügyminiszternek azt referálják, hogy a vidéken meg vannak elégedve az adóbehajtásokkal. Strausz : Egyedüli helyes rendszer az osztrák fázisos rendszer. Nagy súlyt fektet a beruházásokra, ezek nélkül nem lehet reorganizálni a magán és közgazdasági helyzetet. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Dénes István : A forgalmiadó megszüntetéset követeli. Hosszasan birálja az egyes pénzügyi kérdéseket. Követeli a nagybirtokok fokozottabb megadóztatását. A javaslatot nem fogadja el. Szünet után a pénzügyminiszter válaszol a vita során elhangzott felszólalásokra. Egyetért Szilágyi Lajossal, hogy a tisztviselők ügye nem lehet politikai kérdés, de nem érti, hogy mondhatta azt Szilágyi, hogy az egységespárt elhidegült a tisztviselőkkel szemben. Az adócsökkentésekkel kapcsolatban Sándor Pál kifogásolta a csökkentés mérvét, valamint azt, hogy az egyes adónemeknél miért nem csökkentett a kormány. A kormány a legsúlyosabban nehezedő adónemeket mérsékelte, a forgalmiadót és a házhaszonrészesedést. A többi adónál ezt nem lehet megtenni, mert a büdzsé nem birta volna el. Reméli azonban, hogy a következő költségvetési évben ez is lehetővé válik. A forgalmiadó ügyében megtartott kereskedői gyűlést is figyelemmel kisérte. A gyűléssel azért fordult szemben, mert impressziója szerint a forgalmiadó kérdését propagandisztikus célokra akarták felhasználni. Léderer Gusstávnét kötéláltali halálra Ítélték Léderer Sándort fölmentették A mai tárgyalást Denk Tivadar elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Lévay Tibor védőnek adja át a szót, aki rámutat arra, hogy védencének sorsa egyike a legszánandóbbnak. Már születésénél fogva megbélyegezte őt az a rettentő jövő, amely reá várt. Hiúságát csak növelte az a körülmény, hogy apjának egyik rokona örökbe valamint a numerus claususra vonatkozó törekvésekről. A határozati javaslat első részét szótöbbséggel fogadták el. A javaslat második része egyhangúlag ment keresztül. akarta fogadni. Túloz a közvélemény, túloz a vád is, amikor ezt a szerencsétlen nőt bestiának rajzolja le. A védelem meghallgatása után a biróság kihirdette Ítéletét, mely szerint Léderer Gusztánét kötél általi halálra ítélte, Léderer Sándort pedig felmentette. Lengyelországban nem lesz numerus clausus Varsó, julius 8, A Népszövetségi Egyesületek Uniójának kisebbségi bizottsága tegnap Allard professzornak a numerus clausus ügyeben kiküldött albizottság elő' adójának határozati javaslatát tár gyalta. A javaslat két részből áll Az első részben sajnálattal álla pitja meg, hogy a numerus clau sus Magyarországon még fnnáll, ezzel szemben megelégedéssel fogadja, hogy Lengyelországban általános egyezmény jött létre a kormány és a zsidó kisebbség között, ami kizárja a numerus clausus bevezetésének lehetőségétA második részben felhívja az unió főtitkárát, hogy terjesszen elő rendszeres jelentéseket az európai országokban az antiszemitizmus, Elfogadták a népszövetség* egyesületek határozati javaslatát Varsó, julius 8. A népszövetségi egyesületek uniójának nagy gyűlése kedden elfogadta a jogi albizottság határozati javaslatát, a nemzetközi magánjogi egyesilés. tárgyában. Elfogadta azt a bizottsági javaslatot is, amely az államok felelősségét állapítja meg a területükön elkövetett politikai bűncselekmények tekintetében. Annak a véleményének adott kifejezést, hogyha valamelyik állam; ezen idő alatt katonai rendszabályokat alkalmaz, ezzel megsérti a népszövetségi egyezségi okmány szellemét és pontjait. Magyarok a brüsszeli nemzetközi kamarai kongresszuson Tonelil Sándor dr., a szegedi kamarai főtitkárnak jelentőse Tonelli Sándor dr., a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkára most tért haza Brüsszelből, ahol résztvett a kereskedelmi és iparkamaráknak junius 21—27. között tartott nemzetközi kongresz^ szusán. A kongresszus működéséről és Brüsszelben szerzett tapasztalatairól a szegedi kamara főtitkára a következő hivatalos jelentésben számolt be: A kongresszust tulajdonképen a párisi nemzetközi kereskedelmi kamara rendezte, amely abból a célból alakult, hogy nemzetközi központja legyen a világ kamaráinak és egy általános jellegű kereskedelmi és ipari érdekképviseleteinek. A párisi nemzetközi kamara megalakulását 1918-ban az amerikai Atlantic Gity-ben mondották ki. Eredetileg csak a volt ántánt államok és a semle( gesek tartoztak a kötelékébe, de később meghívták a magyarokat és az osztrákokat is. A német kamarák eddig nem tartoztak a nemzetközi kamara kötelékébe, remélhető azonban, hogy a legközelebbi nemzetközi kongreszszuson már a német kamarák is képviselve lesznek. Több oldalról ugyanis felszólalások hangoztak el, hogy egy olyan intézmény, amely kimondottan azzal a céllal alakult, hogy a világ gazdasági rekonstrukcióját előkészítse és a népek közeledését előmozdítsa, nem felelhet meg addig céljának, amig abból a németek ki vannak rekesztve. A szegedi kamara ennek a felfogásnak mindjárt belépése alkalmával nyíltan kifejezést adott. Ez a felfogás már annyira megérett, hogy a következő kongresszusig a németek belépése is valószínűleg elintéződik. A nemzetközi kereskedelmi kamara kétévenkint szokta a kötelékébe tartozó intézményeket általános jellegű kongresszusokra összehívni. Az első kongresszust 1921ben tartották Párisban, a másodikat 1923-ban Rómában, a mostanit pedig Brüsszelben. A következő 1927, évi kongresszus helye még nincs megállapítva. A vezetőség két helyre kapott meghívót, Madridba és Amsterdamba. A párisi conseilnek tehát a spanyol és holland meghivás között kell döntenie. A nemzetközi kamarának a kötelékébe ezidőszerint 32 nemzet, 3290 kamara és különböző kereskedelmi és ipari érdekképviselet, valamint egyéni tag gyanánt 720 nagy vállalat tartozik. A kamara formailag évi egy millió frank költségvetéssel dolgozik, amely a vagyoni erő arányában van felosztva az egyes nemzeti csoportok között. A hozzájárulások sorában első helyen állanak az Egyesült Államok 384.000 frankkal. NagyBritannia 187.500 frankkal és Franciaország 107.100 frankkal. A mi következő esztendei hozzájárulásunk összegét a nemzetközi kamara pénzügyi bizottsága 5200 frankban áliapitotta meg. Megjegyzendő, hogy az igy kivetett összegek a kamara tényleges fenntartási és a kongresszusok rendezési költségeire nem elegendők. A hiányt a Carnegie-alapítvány pótolja. Az idei brüsszeli kongresszuson 28 állam 727 delegátussal képviseltette magát. Az egyes nemzetektől függetlenül képviselve volt a nemzetek szövetsége, a németországi jóvátételi bizottság és több más nemzetközi jellegű szervezet. A kiküldöttek számát illetőleg a résztvevő államok sorában Amerika vezetett 246 delegátussal. Utána Nagybritánia következett 87 kiküldöttel. Ezekhez azonban még hozzájárultak a különböző önkormányzati gyarmatoknak a kiküldöttei is, ugy hogy a kongresszusnak a fele az angolszász világot képviselte, kifejezésre juttatva azt az óriási eltolódást, amely a világ gazdasági és politikai viszonylatban a háború óta az angolszász állami, alakulások javára végbement. Általában is azt lehetett tapasztalni, hogy az amerikaiak szervezettségükkel,, tekintélyükkel és erejükkel valósággal domináltak a kongresszuson. A tárgyalási nyelv egyenlő jogon volt angol és francia, a gyakorlatban azonban inkába az angol nyelv dominált. Az egyes felszólalásokat gyorsírással jegyezték és a beszédeket tolmács fordította le a í másik nyelvre. Az. összes kongresszusi nyomtatványok és a különböző hivatalos értesítések egyformán mindkét nyelven megjelentek. A kongresszuson magyar részről Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter vezetésével megjelentek ; A Pál dr., az International Law Asb^Jation tagja, Balla Szigfrid, a Kereskedelmi Csarnok titkára, Belatiny-Braun Zoltán dr., az Iparjogvédelmi Egyesület tagja, Halusi Fischer Ödön, a Magyar Cobden Szövetség elnöke, Király Ferenc dr. ügyvéd, Mannheim Lajos ban-