Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-08 / 151. szám

EGYES SZÁM AHA l^OO KOROSA Békéscsaba, 1925 julius 8 Szerd a 52-ik évfolyam, 151-ik szám BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Politikai napilap A miniszter nem engedi meg a városnak az egyik tanácsnoki és árvaszéki ülnöki állás megszüntetését Dr. Gally Gézát és Zvaratkót nem lehet végelbánás alá vonni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba városának szanáló bizottsága 1924 december 11-én határozatot hozott, amellyel a dr. Gally Géza által betöltött egyik tanácsnoki és az árvaszéki ülnöki állást megszüntette s erről előter­jesztést tett a belügyminiszternek. A mai nap azután megérkezett a városhoz a belügyminiszter le­irata, amellyel a bizottság hatá rozatát megsemmisíti és kimondja, hogy a kérdéses tanácsnoki és árvaszéki ülnöki állás nem szün­tethető meg s az állást betöltő dr. Gally Géza és dr. Zvaratkó Pál nem vonhatók végelbanás alá. A miniszter rendeletét azzal in­dokolja, hogy Békéscsaba váro­sias fejlődésével egyre növekvő adminisztráció a két állás meg­szüntetését nemcsak hogy indo­kolttá nem teszi, de annak vég­rehejtása a városi ügykezelésbén zavarokat idézhet elő. Egyszers­mind közli a miniszter, hogy ez az intézkedése nem érinti dr. Zvaratkó ismeretes fegyelmi ügyét. A miniszter rendeletével a vá­ros képviselőtestülete előrelátha­tólag még foglalkozni fog. Ameny­nyiben pedig dr. Zvaratkó fe­gyelmi ügye végleges elintézést nyer, a miniszteri rendelkezés ér­telmében az árvaszéki ülnöki állásra ki fogják irni a pályázatot. Csak lopva halad az aratás a folytonos esőzés miatt A terméseredményen már csak az előállható szemveszteség változtathat — A veszteséget súlyban fizeti vissza a buza Agrárország vagyunk s egy egész esztendőre kedvünk, vagy szomorúságunk, szegénységünk vagy jólétünk a termés sikerétől függ. Nemcsak a gazdák és az ezzel rokonfoglalkozásuak, de ipa­ros vagy kereskedő, hivatalnok, vagy vendéglős egyaránt remény­sége zálogát, a termést latolgatja s ha semmit se ért hozzá, de bölcs ábrázattal s aggódó komoly­sággal fürkészi az égboltozatot. Az idei termést kedvező kilátá­sok előzték meg s a töldmivelés­ügyi minisztérium hivatalos becs­lése is mintegy 1 millió méter­mázsa többletet jelentett búzában. De a miniszter legutolsó tájékoz­tatása, amely tegnapelőtt került nyilvánosságra, még örvendetesebb képet nyújt. Az utolsó hét időjá­rása a szemes terményekre any­nyiban volt kedvező, hogy a szem­érés idejére a kívánatos hűvös időjárás éppen előnyösen érlelte meg a gabonát. Mindenhonnan kedvezőbb jelentések érkeznek be, mint aminőket a mult héten kap­tunk — mondja a miniszter. — A kiadós eső a kapásnövé­nyekre rendkívül hatott, ugy hogy azok rohamos fejlődésnek indul­tak. Ez a fejlődés a cukorrépánál, kukoricánál, a burgonyánál, a babnál és általában a főbb ka­pásnövényeknél észlelhető s ezek­ben a terményekben a kilátások ezidő szerint a legkedvezőbbek. — Próbacséplésről jelentések még nem érkeztek be hozzám és igy a gabonahozamra nézve rész­letes adataink ez ideig nincsenek. Az utóbbi hetek hűvös időjárásá­ból azonban arra következtetünk, hogy a kedvezően beért gabona jól fog fizetni s általában jó köze­pes eredményt fog adni. — A Dunántulról beérkezett je­lentések tulsok esőről számolnak be. Ez az időjárás részben az ara­tást hátráltatta. A Tiszántúl egyes vidékein junius elején pásztás esők voltak, ennek folytán jó termés­eredményre számítunk. Vannak azonban egyes vidékek, különö­sen a Tiszaháton, ahol egész má­jus havában és junius első felé­ben egyáltalán nem volt csapadék. Ezeken a részeken valósággal ín­séges a termés, amihez még a sáskajárás is hozzájárul. A be­érkezett jelentések alapján általá­ban megállapítható, hogy az idei termés jobb lesz a tavalyinál. Mértékadó helyről a békésme­gyei terméskilátásokról a követ­kező felvilágosítást kaptuk: A termés kedvező állásán, leg­alább is a búzánál, az időjárás már nem változtathat, hiszen a buza jóformán mindenütt beérett. Nem igy az árpánál, amelynek gyökerét támadja meg a nedves­ség s a növény, melynek szára is kevésbé ellenálló, kidől. Azonban fájdalmas meglepetések érhetnek még bennünket a beérett búzánál is az esőzés következtében, a rá­következő napsütés és hirtelen száradás révén, amely a szeme­ket kipergeti. Tulajdonképen en­nek a szemveszteségnek a mér­téke fogja eldönteni a termésered­ményt, jóllehet súlyban sokat visz­szanyerünk, mert hiszen 80—82 kg-os búzával találkozunk. Az egész fenyegető problémán egyébként gyorsan, alig 1—2 hét alatt átesnénk, csak az idő hagy­na zavartalan nyugalmat a mun­kához. Nem is lehet elképzelni azt a keserűséget, amely az aratókat elfogja, amikor a valóban veiiték­kel és keserves fáradsággal levá­gott búzát, amelyet, hogy szárad­jon, óvatosan ki kell teregetni, alighogy megszáradt, ujabb eső zuhatag lepi el s az egész munka kárbaveszett. De nemcsak nagy munkatöbbletet jelent a folytonos esőzés, hanem óriási munkaérték veszteséget is. Hiszen az uradal­makben sok arató-banda várja munkárakészen, de tehetetlenül, az eső megszűntét s az igy érték­telenül eltöltött napokra a száraz ellátásról a birtokosnak kell gon­doskodni, ugy hogy röviden azt mondhatjuk, az aratás megkezdő­dött, de az aratást csak lopva le­het végezni. Szomorú, hogy a hivatásos idő­jósok szerint a jövő hét elejéig még kilátás sincs arra, hogy ál­landó, szép idő legyen,. A jelen­legi abnormis időjárást ugyanis egy északról, a leúszó jéghegyek­kel megindult depresszió okozta„ amely amellett bizonyos kedvezőt­len csillagállással esett egybe. En­nek az alakzatnak s vele az idő­járásnak megváltozását csak 12-ére r az uj holdfázis beálltával várják az asztronomusok. Az ügyész Léderernét tartja a gyilkosság értelmi szerzőjének Budapest, juiius 7. A Léderer­bünügy mai tárgyalását fél 10-kor nyitotta meg az elnök, akinek fel­hívására Makay Jenő ügyészségi alelnök megkezdte vádbeszédét. Rámutatott arra, hogy a gyilkos­ságban résztvevő Léderer Gusztá­vot a honvédtörvényszék jogerő­sen kötéláltali halálra ítélte. Ez szinte természetes is, hiszen egy csendőrfőhadnagy gyilkolta meg vendégét, aki hozzá ment éjjeli szállásra, azért, hogy annak előre kicsalt pénzét magának megtart­hassa asszonyával, aki őt felbuj­totta. Az igazságnak egyik részét már kimondotta a honvedtörvény­szék, az igazság másik része most van kialakulóban, amikor Léderer Gusztávné és Léderer Sándor felett ítélkezni kell. Rámutatott még arra is a vádbeszéd, hogy e női lélek miként züllött le, a mérhetetlen pénzvágytól vezetve embertelenné, durvává vált és le­sülyedt az undok fertőbe, ahon­nan többé nincsen visszatérés. Ez az asszony 32 esztendő óta, amióta a világon van, a hazugságok lán­colatából élt. A&ya fáradhatatlan a fantasztikusabbnál fantasztiku­sabb mesék kitalálásban, A dollár-üzlet meséjénél Léde­rernek csak annyi szerepe volL hogy egyszer-kétszer jelen volt olyan megbeszélésnél, amelyeknél felesége Kodelkával az állítólagos dollár-üzletről tárgyalt. Kétségtelen, hogy az volt Lédererné végső célja,, hegy Kodelkát az élők sorából elpusztítsa. Ennek azéri kelleit megtörténni, hogy a 70 milliót háborittatlanul megtarthassák. — A gyilkosság megtörténésének re­konstruáláséra megjegyzi, hogy a feldarabolás szakértelemmel tör­tént. A szakértők megállapították, hogy az egyes tagokat egymástól az úgynevezett ízesítéssel válasz­tották el. Lédererné hazugságait fokozza az is, hogy amikor Szek­szárdra keresztanyának hivlákmeg, kiadta megát Régensburgi Stein Mária bárónőnek. Az ügyész ez­után Léderer portréját fesii meg. Megállapítja, hogy sernmi akarat­ereje nincsen, felesége ugy játszik vele, mint a bábuval. Bizonyítom, hogy Léderer Gusztáv testének rugója, felbujtója Lédererné volt — mondja az ügyész. Zürichben a magyar koronái 72-50- el jegyezték. A miniszter megvédi az ácsiparosokérdekeit az építkezéseknél A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara még ez év január havá­ban felterjesztést intézett a keres­kedelemügyi miniszterhez az építő­ipari ügyek rendezése tárgyában. Az ipartörvényt módosító 1922. évi XII. t.-c. ugyanis az építőipa­rok ügyének rendezését egy ké­sőbbi törvény számára függőben tartotta. A kamara felterjesztésében rámutatott, hogy ez a helyzet so­káig nem tartható fenn és a tel­jes építőipari törvény meghozata­lát sürgette. Addig is azonban, mig ez megtörténik, a kamara azt a javaslatot tetle a kereskedelem­ügyi miniszternek, hogy legalább az ácsiparosoknak az ügyét ren­dezze, akik régóta sérelmezik, hogy a kőművesmesterek az építkezések elvállalása alkalmával, képesítés­néiküli segédekkel dolgoznak és az ácsmestereket minden munká­juktól megfosztják. Minthogy hasonló . természetű megkeresések másfelől is érkeztek a kereskedelemügyi miniszterhez* a miniszter most 58367—1925. sz. alatt rendeletet bocsátott ki az ács­mesterek iparjogának rendezése tárgyában. Ez a rendelet, amely az összes törvényhatóságoknak, , valamint kereskedelmi és iparka­maráknak megküldetett kimondja,, hogy a kőművesmester a 32396— 1913. sz. rendelet értelmében bár­hol jogosult olyan földszintes lakó­házakat és gazdasági épületeket építeni, az építkezés teljes befeje­zéséhez szükséges ácsmunkák, valamint egyéb iparos munkák önálló végrehajtását is ideértve, amely épületeknél a legszélesebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom