Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-22 / 163. szám

2 iBÉXflgMEOTEI KÖZIiÖBTS Békéscsaba 1925 julius 22 Mennyi a késedelmi kamatP A különböző adókra jelenleg ér­vényben lévő késedelmi kamat­megállapitások a következők : Az aranykoronában kivetett adók (jövedelem- és vagyonadó, társu­latadó, alkalmazottak kereseti adó­ja. általános kereseti adó, föld­adó, házadó) és illetékek kése­delmi kamata a késedelem min­den megkezdett hónapja után havi 1 százalék. A kényszerkölcsönelőleg és ál­lam: kölcsön késedelmi kamata a késedelem minden megkezdett hó­napja után havi 10 százalék. Á fényűzési forgalmi adónál a késedelem minden megkezdett hó­napja után havi 10 százalék. Az általános forgalmi, állatfor­galmi és cukorrépa forgalmi adó késedelmi kamata a késedelem minden megkezdett hónapja után havi 3 százalék, amely azonban méltányosságból a pénzügyigazga­tóságok által havi 1 és félszáza­lékra mérsékelhető. További mér­séklést csak a pénzügyminiszté­rium engedélyezhet. Az automobil-inségadó fényűzési adója a késedelem minden meg­kezdett hónap után havi 25 szá­zalék. Nem less forgalmi adóbélyeg Ismeretes, hogy az ipari és ke­reskedelmi érdekképviseletek küz­delmet indítottak az egyfázisos for­galmi adó bevezetése érdekében. Ez a küzdelem a pénzügyminisz­ter ellenzése folytán úgyszólván semmi eredménnyel sem járt. A pénzügyminiszter igért könnyítést, de igaz, hogy még ezt is nagyon fukarul. De az enyhítések semmit sem enyhítettek. Most aztán ujabb „könnyítések" várhatók. A pénzügyminiszter ugyanis tervbe vette, hogy a forgalmi adó­bélyegek nyomdai előállítását be­szünteti, amiből önként követke­zik a forgalmiadónak a jövőben az egész vonalon készpénzben történő lerovása. A kisebb adó­alanyok részére az átalányozási rendszer vezettetett be, mig a be­jegyzett cégek, amelyek eddig szintén bélyegben rótták le a for­galmi adót, felhívást kaptak, amely szerint tartoznak 14 nap alatt be­jelenteni, hogy a jövőben három hónaponként, vagy pedig havon­ként kívánják e az utolsó hónap forgalmának megfelelő adót elő­legként Ierónni. A Gyáripari Képviseletek Orszá­gos Testülete, miután az érdekel­tekre nézve a „könnyítés" sérel­mes, mert az előlegfizetés ujabb megterhelést jelent, illetékes he­lyen eljárt, hol 8zt a felvilágosí­tást kapta, hogy a kellő időben a felhívott cégeknek a pénzügy­miniszterhez vagy a pénzügyigaz­gatósághoz intézett kérelmükre hajlandó a miniszter megengedni, hogy minden hónap végén a tény­leges lerovandó forgalmi adóról készített és bemutatandó kimutatás alapján a következő hó 15-ig, tehát utólag rovassék le az általános forgalmi adó. A kérvényezés azért fontos, mert az adóhivatalok a lerovás ezen módja szerint csak akkor fogadhatják el a forgalmi adó ilyen kedvező lerovását, ha erre vonatkozólag felsőbb helyről utasítást kapnak. Tótkomlós község polgári iskolát épit Két milliárd koronát és 45 hold földet áldoz a község az iskolára A szépen fejlődő Tótkomlós község most ujabb életrevalósá­gáról tesz bizonyságot, amikor áldozatok árán egy olyan iskolát létesít, ami a község fejlődésére messze kihatással bir. Arról van szó, hogy Tótkomlós község egy polgári iskolát létesít s ennek létesítéséhez nagy áldozat­készséget fejt ki. A tótkomlósi polgári fiu- és leányiskola kérdése már meglehe­tősen előrehaladott stádiumban van. Tótkomlós község néhány lelkes polgárainak kezdeményezésére a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter megbízta Kovács Gvörgy pol­gári iskolai felügyelőt a Tótkomló­son létesítendő polgári fiu- és leányiskola szervezési munkála­tainak elvégzésével. Kovács György felügyelő a napokban Tótkomló­son járt és megkezdte tárgyalásait a község vezetőségével. A tárgya­lások eredményeképen Kovács javaslatára a község képviselő­testülete rendkívüli közgyűlés ke­retében egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a felállítandó polgári fiu- és leányiskola cél­jaira 2 milliárd koronát áldoz, melyből felépitik az iskolát és berendezik. Kimondotta továbbá a képvi­tegnek is, akik azt nem nélkülöz­hetik. Külön rovatot kéne nyitnom a Szent Lukács-fürdői főorvos, dr. Gerő érdemeinek fölsorolására, ha nem ismerném szerénységét, mely bizonyára tiltakozik minden nyil­vános dicsériáda ellen. Lehet va­laki szerény, de azért nem zár­kózhatik ol olyan elismerés elől, mely önzetlen szívből ered. Versirónak kéne lennem és ódát kéne irnom, ha dr. Jermi Vilmos masszőr orvosról kellene megem­lékeznem. A költő megénekli imá­dottjának bársonyos karját, édes pici kacsóit. Én is ennek a derék gentlemannek a karjáról és acé­los kezeiről írhatnék nem éppen vidám dalokat, mert, akit ezek a kezek megsimogatnak az momen­tán inkább sirni volna hajlandó, semmint kacagni. De ebben rejlik ennek a kéznek a delejes büv­ereje. Azt hinnéd, hogy fájdalmat okoz, pedig ellenkezőleg fájdalmat üz ki onnan, ahová .az makacsul befészkelte magát. És ezt az ál­dásos működését 20 év óla gya­korolja egyfolytában itt. A fürdők, kabinok tisztaságáról, rendben tar­tásáról Rieder ur gondoskodik és minderfütt katonai fegyelemmel tartja fenn a rendet. Még csak a Szent Lukács fürdői szállodáról kell megemlékeznem. Ha jól esik vendégnek lenni va­lamely szállóban, akkor kétszere­sen az ott, ahol szívélyes és ba­rátságos vendégszeretet uralkodik. Mennyi panaszt hallottam és ta­pasztaltam én már külföldi szál­lodák és fürdőszél'ások emberfaló bánásmódjáról, arról a brutális közönyről, amellyel a vendégek kényelmét tönkretenni iparkodnak. Nos, itt mindennek az ellenkező­jéről irhatok. Itt pincér, szobalány és főúr egyaránt szívélyes és oda­adó, ha a vendég kívánsága akár a szobája, akár a táplálkozása iránt nyilvánvaló. Nagyot vétenék a leiró költé­szet ellen, ha elfeledkezném a Szent Lukács fürdői uszodákról, melyek látogatottsága versenyez minden elképzelhető népszerűség­gel. De számolnom kell azzal a térrel, melyet szerény soraim igé­nyelnek és befejezem fürdői is­mertetésemet. A német költővel tartok, aki igy dalol: Warum in die Ferne schweifen, wen das Gute liegt so nah I Dr. Kerényi Sománé. selőtestület, hogy egy 2400 négy­szögméter'es telket ad az iskola felépítésére és az iskola gazda­sági oktatásának céljaira pedig 45 katasztrális hold földet. A község nemes áldozatkész­sége lehetővé tette, hogy az iskola első osztálya már az idei tanév kezdetén, szeptember 1-én meg­nyíljon. A nagy áldozatot kívánó terv keresztülvitele érdekében különö­sen Németh Kálmán, a község érdemes főjegyzője, Jeszenszky ev. lelkész és dr. Vass ügyvéd fára­doztak sokat és nagyrészben ne­kik tulajdonitható, hogy Tótkomlós rövidesen polgári iskolával dicse­kedhetik, magasan kiemelkedve ezáltal a hasonló községek közül. Az érdemből természetesen kijut Kovács polg. isk. felügyelőnek is, aki a szervezési munkálatoknál kifejtett tevékenységével sokat tett az ügy sikere érdekében. Mint értesülünk, a tótkomlósi polgári iskola igazgatói teendői­nek ellá'ásával Krompaszky József kispesti polgári iskolai tanárt bíz­ták meg. Tíemzelközi kongresszus a szerzői jog kérdésében Paris, julius 21. 27 állam rész­vételével Párisban a szerzői jog kérdésében nemzetközi kongresz­szus volt, amelyen a magyar kor­mányt Magyari Zoltán miniszteri osztálytanácsos képviselte. A tár­gyaláson kötött megállapodásokat most közölték a magyar könyv­kiadók egyesületével. Troreicf) nem birja ki a fegijtjázi levegői Budapest, jul. 21. A négyévi fegyházre ítélt Froreich Ernőn már háromszor tört ki dühöngési roham elitéltetése óta a soproni fegyház­ban ugy, hogy a gyenge, vézna embert nyolc tagbaszakadt fegyőr alig tudta megfékezni. Apja, Fro­reich altábornagy a fronton meg­őrült és agyonlőtte magát, anyja pedig a lipótmezei tébolydában fejezte be életét és fia sorsa is ugylátszik meg van pecsételve. Az ítélet kihirdetése óta állapota rend­kívül súlyos, ugy hogy éjjel-nappal két börtönőr van a cellájában, akik vigyáznak rá, nehogy kárt tegyen magában. Most felterjesz­tést tettek az igazságügyminiszté­riumba, hogy Froreich Ernőt szál­lítsák el valami zárt intézetbe, mert büntetését állapota miatt nem birja a soproni fegyházban kitöl­teni. A fogház igazgatója szerint Froreich életbenmaradásához sem­mi remény. Halálos szerencsét­lenség a tanyán Halállal végződő súlyos szeren­csétlenség történt vasárnap a vá­sárhelypusztai tanyák egyikén, melyről az alábbi tudósításunk számol be : Ozv. Benyó Istvánná született Darach Rozália 28 éves vásár­helypusztai lakos vasárnap délben ebédet főzött a kemence palkáján levő tűzhelyen. Főzés közben le­hajolt és fát tett a tűzre, de nem vette észre, hogy közben ruhája széle a parázshoz ért és füstö­lögve elkezdett lassan égni. Ké­sőbb lett figyelmes a ruhaégés­okozta különös szagra és akkor vette észre, hogy a rajta levő ruha ég, amitől nagyon megrémült. Elkezdett segítségért kiabálni, de arra nem gondolt, hogy magán valami módon segítsen. Mivel a közelben senki sem tartózkodott, hiába kiabált, segít­ség nem érkezett, holott a tűz egyre terjedt és ruhájának már nagyrésze elégett. Végre is a szomszéd tanyabeliek meghallot­ták keserves nyöszörgését, de mire segítségére lehettek volna, teljesen leégett a ruha Benyó Istvánnérói és igen súlyos égési sebeket szen­vedett. Eszméletlenül tették kocsira és beszállították a békéscsabai köz­kórházba, ahol a leggondosabb ápolás ellenére is kedden este nagy kinok között meghalt. Be­nyónénak férje a háborúban hősi halált halt és igy négy apró gyer­meke maradt 'eljesen árván. Tíz olasz—jugoszláv szerződés Róma, julius 21. A San Calloi kastélyban az Ancio melletti Mettuno városóban tegnap irták alá a szerződést, amelyet Olasz­ország és Jugoszlávia Firenzben kötött. Különösen a fiumei érde­kek rendezésére vonatkozik ez a szerződés, amely ugy gazdasági, mint kulturális kérdéseket egyaránt fejt meg. A szerződés azért fon­tos, mert megoldja a Fiume és a mögöttes területek közötti vasúti jYtezSgaidáH! Akarjátok tudni, hogy miképen növelhetitek jövedelmeteket és tniMpen csölí«RthetiteH líiadásaitoHat ? meg fogja oldani ezeket a kérdé­seket a folyó évi julius hó 25—27y én Adonypusztaszabolcsban tar­tandó mezőgazdasági versenyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom