Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-19 / 161. szám

JEGYES SZÁM ARA MIOO MOHOSA Békéscsaba, 1925 julius 19 Vasárnap 52-ik évfolyam, 161-ik szám F BEEESHE6TEI EOZLONY Politikai napilap Elöflietésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 6.U00 korona. Egy hónapra 25000 korona, éidányonként 1000 korona. Fősseikesstő } Dr. Gyöngyösi János. Felelői sserkcsstó t P.-Horváth Rezsfi. Telefonnám : 7 Sserkesstőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. ker. Ferenci Jóssef-tér 20. si. — Hirdetés dijssabás tserint. esztendeig nagyon sok ember el­élhet. Átlagosan nagy idő egy em­beréletre, de nem szokatlan és le­hetetlen. S aki ezt az életkort végigéli, sok mindenen megy ke­resztül, nagyon sokat megér, ta­pasztal. S mégis legtöbbet az em­beri haladás, tudás terén élt meg az a hosszú kort elért ember. Mert száz esztendő alatti háborúk, pol­gárháborúk, drágasági és olcsó­sági hullámok, társadalmi esemé­nyek mind alig számbavehető ese­mények ahhoz képest, amit a tu­domány halad ezen idő alatt. Sok mindenről lehelne a száz eszten­dős időszak haladását illetőleg beszélni, de az összes tudományos eredmények között mégis legidő­szerűbb a közlekedési eszközök fejlődése. Aktuálissá teszi a meg­emlékezést a centennárium, az a százéves jubileum, melyet a na­pokban ültek meg Londonban, illetve Angiiéban. A vasút lett most száz éves. 1825 ben egy mindenki által bolondnak, legfel­jebb ideális álmodozónak tarlóit ember, Stephenson György érte el hosszas küzdelem után azt, hogy megindulhatott az első vasúton az első mozdony Angliában. Na­gyon sokféle akadályt gördítettek az első vasút elé. Kifogásul azt hozták fel, hogy veszélyezteti az ember életét. Aki felül erre a ma­sinára, az menten szörnyet fog halni. Voltak olyanok, akik vallási szempontból kifogásolták a vas­utat, mint az ördög incselkedését a hiu és hiszékeny emberekkel. Voltak olyanok, akik az emberek kenyerét féltették az uj találmány­tól. Sóhajtoztak, sápítoztak, mi lesz a szegény postakocsisokból, akik az utasokat szállították, mi törté­nik a fuvarosokkal, akik a porté­kát vitték az egyik országból a másikba. Amikor az első mozdony végig döcögött a lefektetett síneken 4—5 kilóméieres sebességgel óránként, amikor végre meggyőződtek arról az emberek, hogy nem az ördög bujt a masinába, nem lovakkal húzatják a vasból készült kocsi­kat, akkor már nyert ügye volt a haladásnak és ném akarták többé agyonverni Stephenson Györgyöt. Mert csak a kezdet nehéz. Hama­rosan akadtak élelmes vállalkozók, akik felismerték a horderejét en­nek a találmánynak, fejlesztették, tökéletesítették és nem telt bele tiz esztendő, egész Anglia be volt hálózva vasúti vonalakkal. És mégis, micsoda haladás az első vasúttól a mai vasútig I Az első tiz kilóméteres, óránként 5 kiló­métert befutó mozdonytól az ezer kilómétert egyfolytában végigsza­ládó, 120 kilóméteres óránkénti sebességet is elérhető amerikai acélszörnyetegig. Na van olyan vasútvonal, melynek hossza tíz­ezer kilóméter. És alig akad olyan terület, melyen a fehér ember a Jábát megvetette, ne legyen már vasút. Úgyszólván órák alatt be­futja az ember azokat a területe­ket, melyeknek azelőtt váltott lo­vakkal talán napok kellettek. De nem is magának a vasútnak a fejlődése a legfontosabb ebben a százesztendős fejlődésben. Ma már talán virágjában van a vasúti közlekedés, de nem kell nagy jós­tehetség hozzá megjövendölni a vasút csendes kimúlását. A vasút érdeme az, hogy megnyitotta a csodás fejlődés lehetőségeit. A villamosvasút, az automobil ma éppen olyan közönséges és túl­haladott közlekedési eszköz már, mint volt annak idején az ekhós szekér, amikora gőzmozdony meg­indult. Hiszen ma már nemcsak merész vállalkozók, akik a nya­kukat hajlandók kockáztatni a sportért és a tudományért, ülnek bele egy-egy repülőgépbe, de a kereskedő, akinek sürgős meg­rendelése van Bécsben, reggel hat órakor felül Budapesten a repülő­gépbe, bevásárol Bécsben, közben megebédel, ebéd utáni álmát is kialudta s mégis az uzsonnaká­véját már otthon issza meg meg­szokott kávéházában. Amerikából hónapok kellettek hozzá száz évvel ezelőtt, amig átjutottak az emberek az Ó-világból az Új­világba, Most dolgoznak annak a nagyszerű tervnek a kivitelén, hogy a tengeren mesterséges uszó­szigeteket készítsenek, pihenő, ja­vító és benzin felvevő állomáso­kat. Ha ezt megcsinálták, ugy mindennapi dolog lesz, mondjuk öt éven belül az. hogy New­Yorkból Budapestig az expressz repülőgépjárattal egy nap alatt megtegyék ezt az utat. A száz esztendős vasút a béke eszköze, a tudományos felfedezések útját nyitotta meg, mig az öt éves há­ború évtizedekre visszavetette a fejlődésben az emberiséget. As augusztusi házbért már as alacsonyabb szorzószámmal fizetjük A kincstári házhaszonrészesedés felét az elmúlt negyedre is elengedi a kormány, de a részletfizetési kedvezményt meg­szünteti — Mennyi házbért kell fizetni augusztus elsején ? Lakók és háztulajdonosok egy­aránt nagy érdeklődéssel várták a pénteki minisztertanács döntését az augusztusi lakbérek ügyében. Vass József miniszterelnökhelyet­tes nyilatkozata alapján a minisz­tertanács nagyjelentőségű határo­zatát a következőkben ismertetjük : A háztulajdonosok álláspontja csupán abban az egy pontban ér­vényesült, hogy a kormány augusz­tus 1 tői a lakbérnek havirészle­tekben történő fizetési kedvezmé­nyét megszünteti. Ellenben érvé­nyesült a lakóknak és magának a kormánynak is az a felfogása, hogy a lakbérnél a leszállított, va­gyis 17.000 helyett 14.500 as szor­zószám alkalmazandó. De nemcsak ez jelent nagy meg­könnyebülést a bérlőkre, hanem az is, hogy a pénzügyminiszter a kincstári részesedést augusztus 1-től véglegesen a felére, vagyis a tiszta lakbér 25 százaléka helyett a ber 12 és fél százalékára szál­lította le. A májusi negyedre eső kincstári részesedés ki nem fizetett felét a pénzügyminiszter elengedi, ugy hogy azoknak, akik május el­sején az egész kincstári részese­dést lefizették, ennek az összeg­nek a felét minden háztulajdonos köteles az augusztus elsején fize­tendő bérösszegbe betudni. A szor­zószám és a kincstári részesedés százalékának leszállításával az augusztus elején fizetendő összeg nem lesz nagyobb, mint a májusi, bár az 1917 november 1-i bérnek az előző negyedben 25, augusz­tusban pedig 30 százalékát fizet­jük. Az emelkedést azonban a csökkenés csaknem teljesen ki­egyenlíti. Az 1917 november 1-én fizetett lakbér minden 100 koronája után május 1-én mindenki 624.750, il­letve ha a kincstári részesedésnek a felét fizette be, 566.625 koronát fizetett; augusztus 1-én az 1917 ! november 1-i bér minden 100 ko­ronája után járó összeg 570.575 K. Akik májusban az egész kincs­tári részesedést lefizették (1917 novemberi), százkoronánként 58 ezer 125 koronát kapnak vissza, illetve ennyivel kevesebbet, tehát csak 512.450 koronát fizetnek. A háztulajdonosok sem szenvednek kárt amennyiben a májusi 425.000 koronával szemben százkoronán­kint 435'000-et kapnak. A városi tanács ülése Szombaton délelőtt tartotta a városi tanács dr. Medovarszky Mátyás h. polgármester elnöklete alatt ülését, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: Iparengedélyt kaptak: Kornsusz Ferencné csemege és vegyes ke­reskedés, Kohn Berta férfi és női divatkereskedés, Davidovics Ber­nát szatócs, Monusz Pál rőföske­reskedés, Lantos Miksa zsák, zsi­neg és vegyeskereskedés, vitéz Szabó István asztalos, Tauszig Olga női szabó, Mikló István vas­öntő, Glasz Jenő élősertéskeres­kedés, Kovács Mihály kőműves, Vásári Sándor patkányirtó, Ozs­gyán Pál személyautó fuvarozás és Weisz Géza kárpitos iparra. Migend Dezső szerkesztő „Ma­gyarok Braziliában" cimü most megjelent könyvéből a népkönyv­tár számára tiz kötet megvásárlá­sát határozták el. Zsiga Béla déligyümölcs, cukor­kakereskedés és szatócs ipar iránti kérelmét elutasították. Merik Pál és Huszár György épí­tési engedélyt, Krnács Ádámné telekdarabolási engedélyt kaptak. Klein Mátyás városi ácsot saját kérelmére szolgálata alól felmen­tette és állása betöltése végett pá­lyázatot hirdetnek. Az Orosházi- és az Illésházi­uccák földmunkálataink elvégzé­sére beérkezett ajánlatok közül a tanács Aradszky Mihály és társai és Fajó János és társai ajánlatét fogadták el, mint legelőnyösebbet­Tóth László tűzoltót a hordó­jelölési teendők elvégzésével bizta meg a tanács. A tüzifaszállitásra beérkezett két ajánlat felett a tanács ugy hatá­rozott, hogy mint legolcsóbbat Grünwald Kálmán ajánlatát fo­gadja el, aki kétéves vágású szá­raz bükkhasábfát szállít vaggonon­ként 3,140.000 koronáért. Tárgyalt még a tanács több ki­sebbjelentőségü ügyet. Zürichben a magyar koronái 72-50-el jegyezték. Ti eset) kormány tovább folytatja a magyarok kiutasítását Budapest, jul. 18. A cseh kor­mány állampolgársági ügyekben tanúsított embertelen eljárását to­vább folytatja. Nem elégedett meg azzal, hogy előbb Tobler János felvidéki ker. szoc. képviselőt fosz­totta meg állampolgárságától és kiutasította, majd legutóbb Kör­mendi Ékes Lajost, a felvidéki magyarság nagynevű vezérét is megfosztva állampolgárságától, hontalanná tette. Most a harma­dik áldozatra vetette magát, akit az előbbiekhez hasonló sors fe­nyeget. Palkovics Viktor gutái es» peres-plébánoS, a felvidéki magy, ker. szoc. párt nemzetgyűlési kép­viselője van uj áldozatként kisze­melve. Palkovics most töltötte be 75-ik életévét és 39 éve lakik a komárommegyei Guta községben, mindez nem tartja vissza a cseh hatóságokat, hogy ráfogják, hogy a mai Magyarország területén szü­letett, aminek alapján törölték a választók névjegyzékéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom