Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-30 / 220. szám

E«M5» SZABI ABA MOROIA Békéscsaba. 1925 szeptember 30 Szerda 52-ik évfolyam, 220-ik szám ESME6YEI EOZLONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. - "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. IV. Weber foglalkozik tanulmá­nyiban a külföldi ellenséges propagandának avval a vesz­szőparipájával is, hogy Magyar­ország elnyomta a nemzetisé­geket. Magyarországon sem ta­gadják már, hogy a háborút megelőző legutóbbi években a nemzetiségi politikájuk el­hibázott volt. Hiba volt nem az, hogy a nemzetiségeket nem tudták vagy nem akarták ki­elégíteni, hanem az, hogy nem találtak helyes megoldást a nemzetiségi problémára. Dilem­mával állottak szemközt: ha kielégítik a nemzetiségeket, en­nek következménye, mint Auszt­riában, a különválási törekvé­sek megerősítése lett volna, ami végeredményben az állam fenn­állásának veszélyeztetésére ve­zethetett volna, ha ellenben el­zárkóznak a kisebbségek kí­vánságai elől, akkor ez okvet­lenül fokozza az idegenajku lakossság elégedetlenségét és végső eredményben megint csak előmozdítja a különválási törekvéseket. Ebben a kényszerhelyzetben a magyar politika majd tárgya­lások utján, majd elégtelen kormányrendeletek révén ipar­kodott kivezető utat keresni, anélkül, hogy akár egyik, akár másik irányban végleges lépés­re tudta voina magát elhatá­rozni. Ennek ellenére a magyar nemzetiségi politikát legfeljebb hiuanak, nem pedig olyan bűn­nek lehet mondani, ami iga­zolta volna — büntetésül — az ország szétrombolását. Épen az a körülmény, hogy az utód­állámok a maguk nemzetiségi politikájában még sokkal na­gyobb igazságtalanságot árul­nak el és egyenesen a kisebb­ségek kiirtására törekszenek, sok mindent ment, ami Ma­gyarországon a nemzetiségi po­litika terén történt. Mentségül szolgálhat az is, hogy még ma sem sikerült olyan normát ta­lálni, amely irányadó lehetne valamely állam nemzetiségi politikájának határai tekinteté­ben. Távolról sem állitható, hogy a dolgok uj rendje kö­vetkeztében helyreállították az igazságot. Még a magyar nem­zetiségi politika legnagyobb ellenségének: a skót Seton Watsonnak is be kellett ismer­nie, hogy a Felvidéken és Ro­mániában a viszonyok nem ja­vultak meg és hogy még min­dig nem találtak megfelelő sza­bályozást. Természetes, nagyon nehezen dönthető el, meddig engedhet egy állam és tulaj­donképen hol kezdődik az ide­genajku alattvalók elnyomása. (Vége köv.) A szegedi kamara kettéválasztását kívánják a csabai iparosok As ipartestületi elöljáróság rendkívüli ülése — A kéz­müvestestületi törvényjavaslat véleményesése A békéscsabai ipaitestület elöl­járósága hélfőn tartotta rendkívüli gyűlését, melyen tekintettel a tárgy fontosságára, az iparhetósági biz­tos és ez ipartestületi ügyész is jelen volt. Ugyanis a keresk^delmügyi mi­niszter megküldte az ipartestület­nek a létesítendő Kézműves Tes­tület törvényjavaslatét az észre­vételek megtétele végett. Az elöl­járóság pontról-pontra megtárgyalva a javaslatot, több változtatást fog az október 1-én Szegeden tartandó kamarai gyűlésen javaslatba hozni. A békéscsabai ipartestület, amint lapunk olvasói emlékeznek is, külön kézműves kamaráért harcolt, azonban a kormány a kamarákat érintetlenül hagyva, csupán kézmüvestestületet akar felállítani. Mivel azonban az ipa­rosság nagyobb része ezzel a tervvel nincs megelégedve, mert a közös kamarákban nem tartja biz­tosítottnak érdekei megvédését; a mérvadó körök pedig a kama­rák kettéválasztását a dolog költ­séges volta miatt nem akarják, most a békéscsabai ipartestület avval az indítvánnyal fog a ka­marai gyűlés elé járulni, hogy ha nehéz is, költséges volta miatt a külön kamara felállítása, akkor szervezzék meg a meglévő ka­mara keretén belül, vagyis telje­sen válasszák ketté a kereskedelmi és iparkamarát, maradjon ugyan­azon a helyen, de legyen két különálló, egymástól független ügy­osztálya, melyek élén egymástól szintén függetlenül a mostani tit­károk külön-külön elnökökkel működnének. Azt hisszük, ebbe a tervbe a kormány is belemenne s az ipa­rosság is érdekei megvédésére könnyebb teret kapna s régi kí­vánsága a külön kamarát illetőleg teljesülne. Holnaptól kezdve olcsóbb lesz a posta Olcsóbbodik a külföldi forgalom díjszabása, a belföldi táviratok és utalványok tarifája, vissont felemelnek néhány díjszabást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Október 1-től kezdve a stock­holmi nemzetközi postai megálla­podás értelmében némi változások történnek a magyar posta díjsza­básában. Sajnos, a belföldi és külföldi levélpoortókat,amelyek az egéaz világ legdrágább postájává teszik a magyar postát, nem mér­sékelték és igy továbbra is az a helyzet, hogy ugyanaz a levél Ma­gyarországon feladva majdnem mégegyszerannyiba kerül, mintha például más országban adják fel. Az uj díjszabás lényegesebb változásai a következők : A belföldi dijak a következőkép­pen alakulnak október elsejétől : A nyomtatványok uj dija 50 gr.-ig változattan marad, ezenfelül azonban 50 gr.-ként az eddigi 400 korona helyett 300 korona lesz. A postautalványok uj dija 300 ezer koronáig változatlan marad, 500.000 koronáig pedig az eddigi 5000 korona helyett 4000 korona, egymillió koronáig az eddigi 8000 korona helyett 6000 korona lesz. A csomagok és értéklevelek biztosítási diját az értéknyilvánitás minden 5 millió koronája után az eddig' 8000 korona helyett 6000 koronában állapítják meg. A távíró- díjtételekben is lénye­ges enyhítések történnek elsejétől kezdődően. A belföldi szódij az eddigi 1000 korona helyett 800 korona. A helyi táviróforgalomban 50 százalékos díjmérsékléssel egy szó dija 400 korona lesz (legki­sebb dij 800 korona.) Táviratlevél szódija szintén 400 korona (legki­sebb dij 800 korona). A szomszé­dos forgalomban olcsóbb lett az osztrák (1300 korona), a lengyel (2300 korona) és a német (ugyan­csak 2300 korona) szódij. Az egyéb európai és Európán kivüli forgalomban a szorzószám 17.000­ről 14.000-re csökkent. A távbeszélö-dijszbásban a tá­volsági forgalom díjtételei is csök­kennek. Az uj dijak zónák szerint a következők: 15 kilóméterig 12000 K, 25 kilóméter távolság 15.0U0 K, 25-50 kilóméterig 22.000 K, 50—100 kilóméterig 28 000 korona, 1C0—250 kilométerig 32.000 ko­rona és végül 250 kilóméteren fe­lül 35.000 korona. Az előfizetési dijak változatlanok maradtak. A fenti díjváltozásokkal kapcso­latban a szerződések folyománya­képpen október elsejétől a postai üzletszabályokban a következő fontosabb és a közönséget is ér­deklő változások lépnek életbe : Ezentúl a képeslevelezőlapokat, ha azokon legfeljebb 5 szóból ól­ló üdvözlet, illetve más udvarias­sági kifejezés van, nyomtatvány­díjszabás mellett lehet bérmente­síteni. A feladó a jövőben csomagfel­adás alkalmával a csomagon és a szállítólevél hátoldalán köteles fel­jegyezni, hogy a csomag kézbe­sithetetlensége esetén a szállítóle­vél hátoldalán felsorolt módok közül csomagjával miként kiván rendelkezni. Ha ezt a rendelkezést elmulasztja, csomagját kézbesithe­FORDSON TRAKTOROKI leifi­gazciasági gépek Telefon 144. legjutányosabb gyári áron Faragó Sánd@r gép- és műszaki kereskedőnél Békéscsaba, Andrássy-ut 50 Aufo­f elszerelések Telefon 144.

Next

/
Oldalképek
Tartalom