Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-27 / 218. szám

2 BfiKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 szeptember 30 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA Tartós, kényelmes formájú iskolacipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskolacipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! gyon helyesen állapította meg, hogy „Teplánszky interiőrjeiben a holland piktúra legnemesebb hagyományaira emlékeztető lelkesült tárgyszeretet és harmóniába higgadt rajongás nyilatkozik meg." Az október 11-én megnyíló kiállításon Teplánszkyn kívül a hódmezővásárhelyi művészek majólikaés agyagipartelepe is részt vesz avval a kollekcióval, amivel Budapesten és több vidéki városban oly nagy sikert arattak. A kisvasút szarkája Egy lakatos lopásai az AEGV műhelyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csicsely Márton békéscsabai lakatossegéd az AEGV műhelyében volt huzamosabb időn keresztül alkalmazva. A fiatalember ezt arra használta fel, hogy az idők folyamán állandóan és rendszeresen dézsmálgatta a vasúti felszerelési tárgyakat és a különféle értékesebb szerszámokat. Amikor a műhely vezetősége gyanút fogott Csicsely üzelmei miatt, feljelentést tettek ellene a rendőrségen, amely házkutatást rendelt el a lakatos lakásán. A házkutatás alkalmával különféle apróságokat, mint például benzint, aszbesztet, fúrót, csavarokat és kalapácsot találtak Csicsely lakásán a detektívek. Mindezek a kisvasút műhelyéből származtak és lopás utján jutottak Csicsely birtokába. Az AEGV feljelentésére a járásbíróság elé került a lakatos lopási ügye. A most megtartott tárgyaláson Csicsely töredelmesen beismerte a lopásokat, mire a biróság őt — különös tekintettel arra, hogy büntetett előéletű volt — 16 napi fogházra átváltoztatható 400.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Csicsely az ítéletben megnyugodott és igy az jogerős. Nyolcnapi fogház egy ködobás miatt Idill az ujkigyósi tanyavilágban Susán Ferenc ujkigyós-ujfalusi tanyai lakosnak a majorsága állandóén abban a meggyőződésben élt, hogy emerre csak tart a határ, addig nekik szabad járkálniok és a szemet szedniök. Ebben a tévedésükben aztán folyton a szomszédok földjein tartózkodtak, amiből folyóan állandó volt a veszekedés Susán és a szomszédok között. A majorság állandóan idegen földeket járt, távol a Susántanyától, noha a földek között vonult el az országút, sőt a vasút is. Bus Andrásné szül Horváth Piroska tanyalulajdonos asszony az idegen allatok invázióját természetesen nem nézte jó szemmel. Különösen akkor háborodott fel a Susánék baromfiainak kártevése miatt, amikor aratás után kimenve a tanyájára, azt látta, hogy a keresztekbe rakott búzában rengeteg káit okoztak az idegen jószágok. Ekkor nagy dühösen elhessegette a baromfiakat. De elhessegette ettől fogva máskor is, mert többé nem tűrte meg földjén a rossz szomszéd majorságát. Susánék persze nem sokat törődtek a szomszédasszony bosszúságéval s az állatokat továbbra is áteresztették ez idegen portákra. Amikor látta Bus Andrásné, hogy minden igyekezete hiábavaló. egy alkalommal kutyával ment ki a tanyára és a földjein levő beiomfiakra ráuszította a lutyáját. Ezt meg Susán Ferenc vette rossz néven és különösen akkor gerjedt éktelen haragra, amikor Játtá, hogy a kegyetlen kutya a Busné földjén legelő jószégjai közül egyet elcsípett és széttépett. Susán ekkor átszaladt a szomszédasszonya földjére, megfenyegette Busnét, hogy ezért ez életével fog fizetni, mejd pedig felkapott egy követ és azzal megdobta az éppen áldott állapotban levő asszonyt. A kődarab Busnét a hasán találta el és olt olyan sérülést okozott, hogy a szegény asszony hetekig nyomta utána az ágyat. Bus Andrásné feljelentésére a békéscsabai járásbíróság most vonta felelősségre Susán Ferencet, akit a lefolytatott eljárás után bűnösnek mondott ki könnyű testisértés vétségében és ezért nyolc napi fogházra és 100.000 korona pénzbüntetésre itélle. Susán az ítéletben megnyugodott és igy az jogerőre emelkedett. dig óriási sikereivel dicsekedett, anélkül, hogy azokból csak egy szó is igaz lett volna. Áchim L. András egykori házi újságíróját öt esztendei csabai élete alatt mindenki olyannak ismerte meg, aki betegesen és ösztönösen, gyáva volt. Soha még csak fegyvert sem mert a kezébe venni, a tollon kívül, emely ez ő kezeben valóban fegyverré változott, de orgyilokká emely vitriolt fröcskölt az ellenfélre. Rettentő gyávasága miatt sokan nem akartak hinni az öngyilkosságéban, azt pedig számos régi ismerőse még ma sem hiszi el, hogy Bihari Sándor, a gyávák prototipusa, fegyvert mert volna a kezébe venni, hogy gyilkoljon . . . Az egykori züllött ultrabohénv csabai alhirlapiró immár halott. A titkot, hogy ő oltotta ki Tisza István életét, örökre elvitte magával s legfeljebb a sorsénak tanulsága az, amit itthagyott okulásul: minden visszeélés, amit a tollal követnek el, százszorosan megbőszülje magát az elkövetőjén. Csak tiszta kézzel és tiszta lélekkel lehet fekete betűket róni a fehér papirosra. {h. r.} UlB£lá Dr. Ötlet János észrevételei H. G. Wells barátom, a kiváló fantaszta és telepatikus iró, „Hogy fogunk mulatni a jövőben" c. regényében a következőkép írja meg Békéscsaba város r. t. (rendezetlen testületének) közgyűlését. Az ülést reggel 7 órakor nyitotta meg Kraszkó Mihály polgármester. A polgármester jelentését Varga E. András városifőjegyző terjesztette elő. Bejelentette egyszersmind, hogy egy interpelláció jegyeztetett be N igrin y i János képviselőtestületi tagr pftztittHjaVttifca által a cipőket, kalapokat és az . összes raktáron levő cikkeinket ujabban mélyen leszállított árban árusítjuk Egységárak: 0 0 /// ' Tlot ctpok: chevró, fűzős, lakkdiszitéssel, rácsos, divat forma 240000 Havanna fűzős, pántos és papucsforma 280000 Vászoncipők: Fehér, barna, pántos Fehér, fekete fűzős 160000 Férfi boxcipő. amerikai és francia 280000 Férfi havanna, magas és fél 360000 Női gummitalpu 36—40 84000 pcutscb TesWírcK női és férfi divatáruháza A lisza-gyilkos csabai múltjából Bihari Sándor, Tisza István állítólagos gyilkosa, Áchim L. András házi újságírója volt — A megrögzött bohém, akit ismerősei képtelennek tartanak gyilkosságra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csak most írták meg a lapok, hogy egy hónappal ezelőtt öngyilkos lett Budapesten egy Bihari Sándor nevű züllöit egyén, aki halála előtt pár nappal feljelentette magát a főkapitányságon, Tisza István gróf igazi és egyedüli gyilkosaként. Bihari Sándort akkor kiutasították a főkapitányságról, ami hogy elhamarkodott cselekedet volt, arra élénk világot vet Kormos Károly egykori deteklivfőnök vallomása, amely szerint egykori nyomozási adatai alapján valóban Biheri lehetett /Tisza gyilkosa. „Halottakról jót vagy semmit", — mondja a diszkrét latin közmondás, amit azóta kiegészítettek mór ugy, hogy : jót vagy azt, amit megérdemelnek. Kövessük csak a megjavított közmondás utasítását és mondjuk el Bihari Sándorról azt, amU megérdemel. Jót ugyanis a legnagyobb igyekezet és a legjobb akarat mellett sem írhatnánk róla. Ez a Bihari Sándor, aki magát Tisza István gróf gyilkosának nevezte, még sokak előtt friss emlék Békéscsabán, ahol 1908-tól kezdve mintegy hat éven keresztül újságírói légtornászettal foglalkozott. Újságíró volt, de olyan, aki meggyőződés és elvek híján egyik nap egyik, másik nap a másik irányzatot szolgálja és ma arra hord össze minden mocskot és szennyet, akit még tegnap szolgált. Bihari Sándor valami zsarolási ügy miatt került ide Nagyváradról és a boldogult Áchim L. András lapjához, a „Parasztujság"hoz ült be legelőször. Ott gazdája legnagyobb megelégedésére híven és tökéletesen szolgálta és kiszolgálta a szélsőséges irányzatot, miközben azt a stiiust és hargot honosította meg lepjában, amely ma már szerencsére eltűnt a lapokból és legfeljebb még a fajvédelmi szaklapok specialitásaiként jelentkezik. De nemcsak a stílusa volt ilyen extravagáns, hanem a viselkedése, a személye, az egyénisége is. Bihari Sándor a vidéki újságírói nemzedék ema — hála Isten kipusztult — utolsó mohikánjai közül való volt, akiknél a fő a mindenáron való bohémkedés volt. Éjszakai züllések, adósságcsinálások, párviadal-éretlenkedések és más hasonló botrányok tették ki náiuk az újságírót, a „nyárspolgártól mélyen elütő" ész-embert. Ebben a tévhitben élt Bihari Sándor itt és — mert szigorúan vigyázott bohémságára — csak kölcsönökből, edósságcsinálásból és mások „megvágásából" élt. És mert bohém volt, hót egyik nap evett, a másik nep nem; egyik nap cilinderben és frakkban járt, a másik nap pedig piszkosan, ujjak nélküli ingben, porosan. Közben ontotta otromba hangú cikkeit, mígnem összekülömbözött gazdájával és kenyértörésre került a sor^Ekkor a „Békéscsaba és VidéKÉT szerkesztését vette át, majd amikor onnan is kikopott, maga indított lapot „Békéscsabai Hiredó" cim alatt. A hangja és a stílusa ezután is megmaradt, csakúgy, mint a gondosan elhanyagolt, piszkosnak és rendetlennek megóvott külseje s a mások zsebét állandóan megcsapoló mentalitása. 1913-ban egyszerre eltűnt Bihari Sándor Békéscsabáról. Akkortól kezdve Budapesten látták itt ott s a gyáva emberre jellemző, hogy ő, aki itt soha senki nem volt, a fővárosban járó csabaiaknak min-