Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-27 / 218. szám

2 BfiKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 szeptember 30 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! gyon helyesen állapította meg, hogy „Teplánszky interiőrjeiben a holland piktúra legnemesebb ha­gyományaira emlékeztető lelkesült tárgyszeretet és harmóniába hig­gadt rajongás nyilatkozik meg." Az október 11-én megnyíló kiállí­táson Teplánszkyn kívül a hódme­zővásárhelyi művészek majólika­és agyagipartelepe is részt vesz avval a kollekcióval, amivel Buda­pesten és több vidéki városban oly nagy sikert arattak. A kisvasút szarkája Egy lakatos lopásai az AEGV műhelyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csicsely Márton békéscsabai laka­tossegéd az AEGV műhelyében volt huzamosabb időn keresztül alkalmazva. A fiatalember ezt arra használta fel, hogy az idők folya­mán állandóan és rendszeresen dézsmálgatta a vasúti felszerelési tárgyakat és a különféle értéke­sebb szerszámokat. Amikor a mű­hely vezetősége gyanút fogott Csi­csely üzelmei miatt, feljelentést tettek ellene a rendőrségen, amely házkutatást rendelt el a lakatos lakásán. A házkutatás alkalmával kü­lönféle apróságokat, mint például benzint, aszbesztet, fúrót, csava­rokat és kalapácsot találtak Csi­csely lakásán a detektívek. Mind­ezek a kisvasút műhelyéből szár­maztak és lopás utján jutottak Csicsely birtokába. Az AEGV feljelentésére a járás­bíróság elé került a lakatos lopási ügye. A most megtartott tárgyalá­son Csicsely töredelmesen beis­merte a lopásokat, mire a biróság őt — különös tekintettel arra, hogy büntetett előéletű volt — 16 napi fogházra átváltoztatható 400.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Csi­csely az ítéletben megnyugodott és igy az jogerős. Nyolcnapi fogház egy ködobás miatt Idill az ujkigyósi tanya­világban Susán Ferenc ujkigyós-ujfalusi tanyai lakosnak a majorsága ál­landóén abban a meggyőződés­ben élt, hogy emerre csak tart a határ, addig nekik szabad járkál­niok és a szemet szedniök. Ebben a tévedésükben aztán folyton a szomszédok földjein tartózkodtak, amiből folyóan állandó volt a vesze­kedés Susán és a szomszédok között. A majorság állandóan idegen földeket járt, távol a Susán­tanyától, noha a földek között vonult el az országút, sőt a vas­út is. Bus Andrásné szül Horváth Piroska tanyalulajdonos asszony az idegen allatok invázióját ter­mészetesen nem nézte jó szem­mel. Különösen akkor háborodott fel a Susánék baromfiainak kár­tevése miatt, amikor aratás után kimenve a tanyájára, azt látta, hogy a keresztekbe rakott búzában rengeteg káit okoztak az idegen jószágok. Ekkor nagy dühösen elhessegette a baromfiakat. De elhessegette ettől fogva máskor is, mert többé nem tűrte meg földjén a rossz szomszéd majorságát. Susánék persze nem sokat törőd­tek a szomszédasszony bosszú­ságéval s az állatokat továbbra is áteresztették ez idegen portákra. Amikor látta Bus Andrásné, hogy minden igyekezete hiába­való. egy alkalommal kutyával ment ki a tanyára és a földjein levő beiomfiakra ráuszította a lutyáját. Ezt meg Susán Ferenc vette rossz néven és különösen akkor gerjedt éktelen haragra, amikor Játtá, hogy a kegyetlen kutya a Busné földjén legelő jó­szégjai közül egyet elcsípett és széttépett. Susán ekkor átszaladt a szomszédasszonya földjére, meg­fenyegette Busnét, hogy ezért ez életével fog fizetni, mejd pedig felkapott egy követ és azzal meg­dobta az éppen áldott állapotban levő asszonyt. A kődarab Busnét a hasán találta el és olt olyan sérülést okozott, hogy a szegény asszony hetekig nyomta utána az ágyat. Bus Andrásné feljelentésére a békéscsabai járásbíróság most vonta felelősségre Susán Ferencet, akit a lefolytatott eljárás után bű­nösnek mondott ki könnyű testi­sértés vétségében és ezért nyolc napi fogházra és 100.000 korona pénzbüntetésre itélle. Susán az íté­letben megnyugodott és igy az jogerőre emelkedett. dig óriási sikereivel dicsekedett, anélkül, hogy azokból csak egy szó is igaz lett volna. Áchim L. András egykori házi újságíróját öt esztendei csabai élete alatt mindenki olyannak ismerte meg, aki betegesen és ösztönösen, gyáva volt. Soha még csak fegy­vert sem mert a kezébe venni, a tollon kívül, emely ez ő kezeben valóban fegyverré változott, de or­gyilokká emely vitriolt fröcskölt az ellenfélre. Rettentő gyávasága miatt sokan nem akartak hinni az öngyilkosságéban, azt pedig szá­mos régi ismerőse még ma sem hiszi el, hogy Bihari Sándor, a gyávák prototipusa, fegyvert mert volna a kezébe venni, hogy gyil­koljon . . . Az egykori züllött ultrabohénv csabai alhirlapiró immár halott. A titkot, hogy ő oltotta ki Tisza Ist­ván életét, örökre elvitte magával s legfeljebb a sorsénak tanulsága az, amit itthagyott okulásul: min­den visszeélés, amit a tollal kö­vetnek el, százszorosan meg­bőszülje magát az elkövetőjén. Csak tiszta kézzel és tiszta lélek­kel lehet fekete betűket róni a fehér papirosra. {h. r.} UlB£lá Dr. Ötlet János észrevételei H. G. Wells barátom, a kiváló fantaszta és telepatikus iró, „Hogy fogunk mulatni a jövőben" c. regé­nyében a következőkép írja meg Békéscsaba város r. t. (rendezet­len testületének) közgyűlését. Az ülést reggel 7 órakor nyi­totta meg Kraszkó Mihály pol­gármester. A polgármester jelen­tését Varga E. András városi­főjegyző terjesztette elő. Bejelen­tette egyszersmind, hogy egy in­terpelláció jegyeztetett be N igri­n y i János képviselőtestületi tagr pftztittHjaVttifca által a cipőket, kalapokat és az . összes raktáron levő cikkeinket ujabban mélyen leszállí­tott árban árusítjuk Egységárak: 0 0 /// ' Tlot ctpok: chevró, fűzős, lakkdi­szitéssel, rácsos, divat forma 240000 Havanna fűzős, pántos és papucsforma 280000 Vászoncipők: Fehér, barna, pántos Fehér, fekete fűzős 160000 Férfi boxcipő. amerikai és francia 280000 Férfi havanna, magas és fél 360000 Női gummitalpu 36—40 84000 pcutscb TesWírcK női és férfi divatáruháza A lisza-gyilkos csabai múltjából Bihari Sándor, Tisza István állítólagos gyilkosa, Áchim L. András házi újságírója volt — A megrögzött bohém, akit ismerősei képtelennek tartanak gyilkosságra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csak most írták meg a lapok, hogy egy hónappal ezelőtt öngyilkos lett Budapesten egy Bihari Sán­dor nevű züllöit egyén, aki halála előtt pár nappal feljelentette ma­gát a főkapitányságon, Tisza Ist­ván gróf igazi és egyedüli gyilko­saként. Bihari Sándort akkor ki­utasították a főkapitányságról, ami hogy elhamarkodott cselekedet volt, arra élénk világot vet Kor­mos Károly egykori deteklivfőnök vallomása, amely szerint egykori nyomozási adatai alapján valóban Biheri lehetett /Tisza gyilkosa. „Halottakról jót vagy semmit", — mondja a diszkrét latin köz­mondás, amit azóta kiegészítettek mór ugy, hogy : jót vagy azt, amit megérdemelnek. Kövessük csak a megjavított közmondás utasítását és mondjuk el Bihari Sándorról azt, amU megérdemel. Jót ugyanis a legnagyobb igyekezet és a leg­jobb akarat mellett sem írhatnánk róla. Ez a Bihari Sándor, aki magát Tisza István gróf gyilkosának ne­vezte, még sokak előtt friss emlék Békéscsabán, ahol 1908-tól kezdve mintegy hat éven keresztül újság­írói légtornászettal foglalkozott. Új­ságíró volt, de olyan, aki meg­győződés és elvek híján egyik nap egyik, másik nap a másik irányzatot szolgálja és ma arra hord össze minden mocskot és szennyet, akit még tegnap szol­gált. Bihari Sándor valami zsa­rolási ügy miatt került ide Nagy­váradról és a boldogult Áchim L. András lapjához, a „Parasztujság"­hoz ült be legelőször. Ott gazdája legnagyobb megelégedésére híven és tökéletesen szolgálta és kiszol­gálta a szélsőséges irányzatot, mi­közben azt a stiiust és hargot ho­nosította meg lepjában, amely ma már szerencsére eltűnt a lapokból és legfeljebb még a fajvédelmi szaklapok specialitásaiként jelent­kezik. De nemcsak a stílusa volt ilyen extravagáns, hanem a viselkedése, a személye, az egyénisége is. Bi­hari Sándor a vidéki újságírói nemzedék ema — hála Isten ki­pusztult — utolsó mohikánjai kö­zül való volt, akiknél a fő a mindenáron való bohémkedés volt. Éjszakai züllések, adósságcsiná­lások, párviadal-éretlenkedések és más hasonló botrányok tették ki náiuk az újságírót, a „nyárspol­gártól mélyen elütő" ész-embert. Ebben a tévhitben élt Bihari Sán­dor itt és — mert szigorúan vigyá­zott bohémságára — csak köl­csönökből, edósságcsinálásból és mások „megvágásából" élt. És mert bohém volt, hót egyik nap evett, a másik nep nem; egyik nap cilinderben és frakkban járt, a másik nap pedig piszkosan, ujjak nélküli ingben, porosan. Közben ontotta otromba hangú cikkeit, mígnem összekülömbözött gazdájával és kenyértörésre került a sor^Ekkor a „Békéscsaba és VidéKÉT szerkesztését vette át, majd amikor onnan is kikopott, maga indított lapot „Békéscsabai Hiredó" cim alatt. A hangja és a stílusa ezután is megmaradt, csak­úgy, mint a gondosan elhanya­golt, piszkosnak és rendetlennek megóvott külseje s a mások zse­bét állandóan megcsapoló men­talitása. 1913-ban egyszerre eltűnt Bihari Sándor Békéscsabáról. Akkortól kezdve Budapesten látták itt ott s a gyáva emberre jellemző, hogy ő, aki itt soha senki nem volt, a fővárosban járó csabaiaknak min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom