Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-23 / 214. szám

fi«¥E§ SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 szeptember 23 Szerda 52-ik évfolyam, 214-ik szám BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY P POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. _ Egy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Hősök sírjai Panaszok futnak be hozzánk, amelyek hihetetlen jelenségekről számolnak be. Elmondják, hogy a békéscsabai hősök temetője lassanként hasonlatos lesz a mellette levő többi temetőhöz : a sírokról lehervad, elpusztul a virág, elszárad a zöld disz. A panasz nem lepi meg tuságosan a megértő és gondolkodó főt. Az élet rohan, megállás nélkül és elfakul az eltávozott kedvesek arca, semmivé foszlik a halottak alakja, amelyet egykor meleg szivekre ölelt a szeretet. De különösen ma felejtenek az emberek, akiknek a régieknél sokkalta több és súlyosabb gondok szoritják tövises koszorúként a homlokukat. A mai eszeveszett, hajszás élet, a mai kegyetlen, idegtépő tülekedés mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy ápolja és megőrizze az emlékezés szent tüzeit. Azért mégis megdöbbentő ez a nemtörődömség. Hiszen azokról van szó, akik a legdrágábbat és a legbecsesebbet, a csak egyetlenegyszer odaadhatót ajándékozták oda értünk és az ország drága testéért, hogy megóvják azt ellenséges csizmák megszentségtelenitésétől. Megdöbbentő ez a közömbösség azért is, mert ezzel egyidejűen más nemzeteknél soha el nem hamvadó szeretet és gyengéd érdeklődés övezi a hősi sirokat, amelyek gondozásáról és diszitéséről száz és száz kéz gondoskodik folytonfolyvást. Azelőtt a cserkészek, a leányegyesületek, a magánosok gondozták a hősi sirokat a békéscsabai hősök temetőjében, mely valóban a vidék egyik legszebb ilyen temetője. Virágokat, rózsákat, koszorúkat hordtak kegyeletes kezek a kis temetőbe, a sirokat pedig derék cserkészfiuk gondozták, tartották rendben. Ma mindez hiányzik. Elmaradtak a cserkészek, az urileányok, a magánosok, sőt azok is, akiknek hősi halott hozzátartozója itt piheni ki a nagy világőrület fáradalmait. Igy ősz évadján, amikor minden bánat kétszeresen jajdul fel a sziv húrjain, kétszeresen érezzük a hőseinkkel szemben tanúsított közömbösség helytelenségét és szégyenét. Kétszeresen fáj, hogy az ifjan semmivé omlott drága véreink és bajtársaink a nemtörődömségbe fulladt névvel alusszák örök álmaikat, mert az emberekből nálunk nagy fokban kiveszett a háladatosság és kötelességteljesítés érzése. De mindent helyre lehet hozni. Az elfénytelenedett szeretet is visszakaphatja régi csillogását, káprázó fényét. Gondozzák, diszitsék ismét a hősi sirokat, akik eddig foglalkoztak ezzel a kegyeletteljes feladattal, hogy méltóak lehessünk a többi nemzetekhez, akiknél minden katonatemető egy-egy diszes, gyönyörű kert, mert igy tartják méltónak az emlékezetet az elesettek iránt. (h. r.) Románia területeket ajánlt fel biztonságáért? Budapest, szept. 22. A Magyar Hírlap mai számában azt a feltűnést keltő híradást közli, hogy a { románok közbiztonsági szerződés megkötése ellenében területi engedményeket ajánlottak fel Magyarországnak. Prágai jelentések szerint ebben az ügyben tárgyalások indultak meg Chamberlain angol külügyminiszter tudomásával, aki azt a tanácsot adta Romániának, hogy engedje át Magyarországnak azt a területet, amely egy Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad és Arad városokon keresztül haladó vonaltól nyugalra esik. A román kormány ezt az ajánlatot nem fogadta el, hanem néhány Szatmár, Bihar és Aradmegyei község visszacsatolására tett volna ajánlatot, amely ekként nem szolgálhatott még tárgyalási alapul sem. Ezzel a híradással hozzák összefüggésbe Villani Frigyes bukaresti magyar követ legutóbbi budapesti utazását, amely alkalommal Inke-pusztán felkereste Bethlent, akinek jelentést tett erről az ügyről. Az ipartestületek reformtervezete Országos kézmüves-testületet létesít a törvény — Kiépítik az iparosok érdekhálózatát — Kötelező a lelépés valamelyik ipartestületbe áll és 3 fejezetre oszlik. Az első rész foglalkozik az ipartestületekkel, a második rész az országos kézmüvestestület felállításáról szól, a harmadik részben vannak a vegyes rendelkezések. A törvénytervezetet megküldték az összes kamaráknak s a kamarák meghallgatják valamennyi ipartestület véleményét. Már eddig is kikérték az iparosok véleményét a tervezettel szemben és igen gaz(A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelemügyi minisztériumban több hónapos előmunkálatok után már befejezték annak a törvényjavaslatnak munkáját, amely egyfelől erősebb intézményeket akar létesíteni az iparosság érdekeinek megvédésére, másfelől gondoskodik olyan központi szervezetről, amely kellően felkarolja az iparosság gazdasági érdekeit is. A törvénytervezet 55 szakaszból dag anyagot fognak tartalmazni azok a részletek, amelyek az iparvédelem szempontjából a reformmal kapcsolatban szükséges öszszes szempontokat magukban foglalják. A törvényjavaslat két célt tart szem előtt. Az első cél megerősíteni az ipartestületeket és kiépíteni az érdekhálózatot olyképpen, hogy az ország minden kézmüiparosa valamely ipartestület kötelékébe tartozzék. A javaslat szerint ugyanis kötelezővé kívánják tenni minden iparos számára az ipartestületbe való belépést és a javaslat törvényerőre emelkedése után minden iparos, aki iparigazolványát megkapja, nyomban köteles a megfelelő ipartestületbe belépni. Most az a helyzet, hogy az iparosok szabad elhatározásától függ, belépnek-e ipartestületbe vagy sem. Ennek következtében az iparosok nagyrésze kivül esik az ipartestületi szervezeteken és nincs kihez fordulniok ügyes-bajos dolgaikban. Az Országos Kézműves Testület működésében a törvényjavaslat a fősúlyt arra helyezi, hogy az intézmény gazdasági téren felkarolja az iparosság érdekeit. Nem arra törekszik, hogy az ipartestületek hivatalos hatósági hatáskörét kiterjessze, hanem főképpen és kizáróan a gazdasági érdekek megóvására törekszik. A tervezet természetesen a tervbevett reformintézménynek csak a kereteit adta meg, nem tartalmaz túlságos, a részletekbe menő szabályozást. A törvénynek az az intenciója, hogy módot nyújtson az ipartestületek szabad fejlődésére, már pedig minden részletekre menő korlátozás veszedelmet jelentene erre a szabad fejlődésre. Nem arra törekszik a javaslat, hogy az iparosság, ámely amúgy is nehéz helyzetben van, sok pénzébe kerülő testületet tartson fenn, hanem az iparosság teherbiróképességéhez viszonyítva igyekszik az ipartestületek kiépítésének előmozdítására. Súlyt helyez a javaslet arra, hogy az iparosság megterhelése ezen a réven minimális legyen azért is, mert hiszen az állam belátható időn belül egyáltalán nem lehet abban a helyzetben, hogy az ipartestületek részére anyagi támogatást adjon. FORDSON TRAKTOROK Mezőgazdasági gépek Telefon 144. legjutányosabb gyári áron Faragó Sándor gép- és műszaki kereskedőnél Békéscsaba, Andrássy-ut 50 Autófelszerelések Telefon 144.