Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-19 / 211. szám

B«YES SKAM ARA lOfS^t KORONA Békéscsaba, 1925 szeptember 19 Szombat 52-ik évfolyam, 211-ik szám f ¥ BEEESHEBT EOZLONT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 korona. _ Egy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső TJ drágaság elleni Ijarc Budapest, szeptember 18. Vass József népjóléti miniszternek az a terve, hogy a drágaségi ankétek befejezése után hozzéfog a gya­korlati munkához. A népjóléti mi­nisztériumban máris serényen fo­lyik az ankétek anyagának feldol­gozása. 77 franciák marokkói sikerei Fez, szept. 18. A Reuine-vidé­ken tegnap az ellenség élénk te­vékenységet fejlett ki. A Bibane tömbön a hadműveletek tervsze­rűen foltnak. Az ellenségnek a Bibanetömbön kifejlett ellenállá­sát sikerűit leküzdeni. Egy észa­kon álló oszlag felért a hegy csú­csára és ezzel sikerült a déli szárnnyal az összeköttetést meg­teremteni. Az Anu.-in és Tezrut vidékétől délre harcban áiló osz­tagok tüz alá vették az El Nizah­bót jövő felkelőket. Lédererné lugkőoldaíoíivoít Budapest, szept. 18. A halálra­ítélt Léderer Gusztávné a fogház­ban egy óvatlan pillanatban ön­gyilkosságot kísérelt meg. Még ed­dig ismeieilen helyről lugkövet szerzeit magának és azt egy őri­zetlen percben bevette. A hatal­mas fájdalomtól kiáltozni kezdett és a fogházőrök téritették eszmé­letre. Léderernét a mentők vették kezelés alá és igy csak apróbb sérülések árán menekült meg a haláltól. Az eset után fokozottabb figyelemmel fognak rá vigyázni. A halálraítélt asszony ugylátszik tisztében van sorsával és nem sokat vár a felsőbb biróság Ítéle­tétől. As ipartestület és a forgalmiadó átalányosása körüli sérelmek Az ipartestületi elöljáróság ülése — Erélyes hatósági fellépést kérnek a házalások ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön délután 6 órakor tar­totta meg a békéscsabai ipartes­tület rendes előljárósági ülését, Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetése alatt. Kovács Mihály megnyitója után ifj. Horváth Mihály jegyző előter­jesztette ehavi jelentését, mely sze­rint az elmozdított szolga helyett 3 havi próbaidőre, az iparos ol­vasókörrel közösen, az eddigi fel­tételek mellett Páhi Lajost válasz­tották meg. Megemlékezik ugy a soproni, mint a budapesti, valamint a hód­mezővásárhelyi ipari tárlatokról, melyeken Békéscsabáról szép számmal vettek részt. Jelentette, hogy a tanácsterem i asztalára szükséges zöld posztót díjtalanul Kocziha Mihály adta, mig Szabó Sándor egy uj papír­kosarat ajándékozott a testületnek. Az elöljáróság jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott a két ajándé­kozóknak. Jelenti, hogy Szűcs István tag, cipészmester elhalálozott. Az elöl­járóság elhatározta, hogy emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg. Gsjernik János pénztárnok je­lenti,hogy augusztusban 33,610.717 korona bevétel mellett 30,051.605 korona kiadás volt s igy szeptem­berre egyenleg mint maradvány 3,559.112 korona van. Az elöljáróság elhatározta, hogy a tegdijhatralékok megfizetését sür­getni fogja, a mult évieket pedig végrehajtás utján haladéktalanul behajtatja. A taglétszám augusztus végén 1198, segédlétszám 1238, tanonclétszám 1077. Szakvizsgát tartottak hetet, amelyek közül egy vizsgázót hat hóra visszavetettek. Nagyobb mozgalmat okozott s nagy méltatlankodást váltott ki a gyűlésen a Békéscsabán folyton ismétlődő törvénytelen házalások dolga s elhatározták, hogy a testü­let átir a hatósághoz, hogy a há­zalási ügyet a törvénynek meg­felelően kezelje. Felolvasták a kereskedelmügyi miniszter átiratát, amely szerint a miniszter az iparosság panaszait orvosolni igéri. A gyűlés méltatlankodását fe­jezte ki a forgalmiadóátalóny ki­vetése körül történt dolgok miatt, felhozták, hogy hiába vannak ott a véleményadó szakemberek, a gyulai kiküldött nem vette figye­lembe javaslataikat, csak saját akarata szerint vetette ki az áta­lányokat. Az elöljáróság egyönte­tűen iparkodni fog a bajon segí­teni. Az üvegesvizsgáló bizottságba beválasztattak Simon Béla, Péli Mihály és Valentinyi Mihály, a köteleseket vizsgáztató bizottságba Adamik János és Farkas István. A kereskedelemügyi miniszter Tűzoltás a XVIII. században Irta : Banner lános (8) „Minden Mező Város és Helly­ség Közönséges szükségeire Há­rom elégséges magasságú lajtorját, négy hosszabb és 6 rövidebb vas fogakkal elkészített csékját, hat fejszét, hat kapát, a' nagyobb Hellyek 12, Kissebb 6 bürkannát és két vagy három vizes hordót tartozik mennél előbb beszerezni és ezeket mindenha készentar­tani." Nem volt azonban elég az az eszköz, amelyet az egyes házak­nál e célra tartottak, sőt a köz tu­lajdonát képező, előbb ismertetett szerszámok is kevésnek bizonyul­tak. Elrendelték tehát, hogy üres kézzel senki ne menjen a tűzhöz, hanem valami tűzoltásra alkalmas eszközt vigyen magával. Különö­sen kötelességévé tették az iparo­soknak, akiket a rendelet névsze­rint is megemlít. „Pintérek, Ácsok, Kovácsok, Kőművesek, Kerékgyár­tók, Asztalosok, Lakatosok tartoz­ni fognak a tűznek eloltásában foglalatoskodni". Kötelessége volt az elöljáróság megbízott tagjának a tüz után gondosan körülnézni, hogy vala­mi lappangó veszedelem hátra ne maradjon. Éjszakára pedig strá­zsát hagyott a leégett háznál. A tüz továbbterjedésének megaka­dályozása céljából lebontott épü­letekért az e célra szolgáló kasz­szából kártérítést fizettek. A kasz­sza a rendeletből befolyó pénz­büntetésekből szaporodott s még arról is gondoskodtak, hogy ha valaki végrendeletet csinált, hogy figyelmét a kasszára felhívják. Legmesszehatóbb intézkedés volt azonban kétségkívül az, mely a további tüzesetek megelőzése céljából a fák ültetését rendelte el. Ez az intézkedés lényegesen megváltoztatta a községek képét s innen van, hogy ma a megye községeinek tornyokból nézett ké­pe valósággal erdőt mutat. „Mivel a' Házak és egyéb épü­letek körül lévő és sürü ágakat nevelő fák, a' támadott tüz tovább leendő terjedő meggátlására lát­hatóképen szolgálhat, azért köte­les lészen minden lakos a' maga háza és egyéb épülete körül, any­nyi számú fákat, a' mennyik az Hellynek mivoltához képest Szük­ségesnek látsznak, leginkább pe­dig szederfákat, amelyeknek sza­porítását Fséges Asszonyunk ugy is már parancsolta több izben, ül­tetni és annak megtartásában szorgalmatoskodni". Ez a rendel­kezés megmagyarázza a községek befásitását ; az itt hivatkozott pa­rancsokat pedig a majdnem min­denütt meglévő „epreskertek" ke­letkezésere vet világosságot.^ Aki a XVIII. század céh sza­bályait forgatja, vagy a még élet­ben lévő öreg céhesmesterekkel beszél a régi szép időkről, meg> győződhetik majd, hogy a szabá­lyok nem ismerése senkit sem mentett fel azok betartása vagy a büntetés alól. Minden negyedévi gyűlésen felolvasták a szabályo­kat, hogy nemismerésére senki sem hivatkozhassék. Ugyan igy teltek a tüz oltására kiadott ren­delkezéssel is, mikor elrendelték : „Hogy pedig Felséges Asszonyunk ezen közjónak gyarapodására szol­gáló kegyelmes rendelése feledé­kenységbe ne menjen és senki magát ebben való tudatlanságával ne menthesse, köteles lészen min­den mezőváros és helység ezen tüz oltásának rendét minden hol­napnak első vasárnapján, vagy a maga Papja, avagy Praedikatora által a Praedikáló székbül, avagy pedig a Község házánál, vagy há­za nem lévén a községnek, a' Biró Házánál összegyűjtvén a né­pet, nótáriussá vagy mestere által elolvastatni és punktumról-punk­tumra ujjra hirdettetni". Hirdették is hónapról hónapra. A kassza is szaporodott évről­évre, de nem a végrendeletek és kegyes adományokból, hanem a büntetéspénzekből, mert hát ak" kor is csak azt a részét nézték a rendeletnek, amelyik ajtót hagyott a kötelességteljesítés elől való kitérésre. E tekintetben két évszá­zad nem sokat változtatott rajtunk. (Vége) FORDSON TRAKTOROK legjutányosabb gyári áron Nfező- Faragó Sándor Aut é" , gazdasági gépek gé p. é s műszaki kereskedőnél felszerelések Békéscsaba, Andrássy-ut 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom