Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-09-17 / 209. szám

EOTES §2AM ARA Mlfl© SOROMA Békéscsaba, 1925 syeptember 17 Csütörtök 52-ik évfolyam, 209-ik szám BÉIÉSMEBUI KÖZLÖNY POLITIKAI NIPIL4P Elöíizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — Egy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János • Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. A valutareform A Pesti Napló szombati száméiban Ruttkai György állást foglal — a valutareformmal kapcsolatban — a shillingrendszer bevezetése ellen. Tudtommal ez az első eset, amely a tervezettel ilyen élesen szembefordul. Állásfoglalását többféle módon igyekszik alátámasztani, azonban az érvei csupán teoretikusak és a gazdasági helyzet nemismerésén alapszik, bár jóhiszemű publicitását kétségbevonni nem lehet. Szerintem az egyetlen helyes reform, ha nem is a shilling bevezetése, de az átszámítási kulcs •egyetlen és könnyen keresztülvi hető módja a 10000-rel való osztás. Hogy ezáltal Ausztria példáját utánoznék jelen esetben nem lehet a nemzeti érzés fájó pontja, mert itt egy bevált rendszer alkalmazása a lényeges. Tudott dolog, Shogy minden pénzügyi reform súlyosabb következménnyel jár, mert elsősorban mindenki devalvációra gondol. Ez pénzszűkét és indoko latlan percentuális drágítást jelent. Erre precedens az 1920-iki pénzlebélyegzés. Míg ha Ausztria szerint reformáljuk valutánkat: a jelenlegi bankjegyek változatlan érvényben maradnak, tovább is rendes forgalom szerint cirkulál és határozatlan hatállyal fokozatosan a forgalomból kivonatik. így a bizalom nem inog meg, mert mindenki a bii tokában levő pénzmennyiséget óhaja és kívánsága szerint változtathatja produktív-hasznára. Olcsóbbodást nem idéz elő, de naivitás is egy reformtól olcsóbb megélhetést várni. Tény, hogy mindenki szabadulni szeretne már a nagy számok tengeréből és fenti módszerrel és minden rázkódtatás nélkül keresztül is vihető. Technikai szempontból is ez mutatkozik legkívánatosabbnak, mert az átmenet egy egysoerü át számítási kulccsal (10000-el való osztás) a lehelő legsimább, amelylyel a kevés gyakorlattal rendelkező is könnyen megbirkózik. Nem feltétlenül szükséges — sőt szükség sincs reá — hogy az uj pénzegység elnevezése shilling legyen, lehet továbbra is korona és nem okoz komplikációt, ha ez az uj korona nem fedi teljesen a békebeli korona értékét. Az elnevezés úgyis csak átmeneti szimptóma, amely hosszabbrövidebb idő alatt a köztudatban megrögződik. Ma már nincs senki, ki a forintot vagy a hatost emlegetné. Az angol font bevezetése nálunk lehetetlen. Magyarországon soha nem volt ily nehéz értékű valuta és az most sem válna be. Épp ugy nem vihető keresztül a dollárra való áttérés sem, bár itt fizikailag konkrétebb siker volna várható, miután a dollárnak nálunk mindig nagy volt a varázsa. Az aranykorona bevezetését az arany folyton tendáló árfolyama teszi bizonytalanná, mert a mai meglevő valuta az aranyárfolyam ingadozásai szerint (csak a köztudatban) volna csökkenő vagy növekvő értékű. Végeredményben végleges reformot nem várhatunk, mert az európai szituáció jelenleg nem mutat teljes nyugvást, még mindig átmeneti korszakban vagyunk és előbb vagy utóbb be kell hozni egy egységes európai valutát. Addig pedig csak ezt a változást lehet és kelll behozni. Farkas József. Mint többször megírtuk, a városi képviselőtestület által az Ipartestület részére díjmentesen átengedett telken egyemeletes ipartestületi székház felépítését tervezte 1800 millió korona költség erejéig és egymásközt oly célból, hogy az Ipartestület és az általa létesített vagy létesítendő intézmények és pedig az Iparos Olvasókör, illetve Iparos KaszL,ó, Iparosifjak Művelődési Egyesülete, Iparos Daloskör, Iparosbank rt., Iparcsarnok rt. stb. részére méltányos bérösszeg ellenében állandó kulturális és gazdasági ipari érdekeket szolgáló helyiségeket biztosítsanak. Az épitési költségek előteremtésére építési szerződést bocsátottak ki, amely a részjegyzés lebonyolítására szolgál. A szerződés szerint az építéssel járó költségek fedezetét képező 1600 millió koro .a összeget négyezer egyenlő részre osztják és mindegyikük az épített ingatlannak és tartozékainak annyiszor négyezred hányadrészben lesz tulajdonosa, ahány rész névaláírása mellett jegyezve van. Minden tulajdoni hányadrész utá i az építéssel járó költségekről kötelezik magukat 400.000 K-t az Ipartestület felszólításától számított két hónapon belül a Békéscsabai Iparosbanh rt. pénztáránál készpénzben lefizetni és az épitési szerződés eredeti példányát egyidejűleg aláírni. A felszólítás csak akkor eszközölhető, amikor a váA valutareform A Pesti Napló szombati száméiban Ruttkai György állást foglal — a valutareformmal kapcsolatban — a shillingrendszer bevezetése ellen. Tudtommal ez az első eset, amely a tervezettel ilyen élesen szembefordul. Állásfoglalását többféle módon igyekszik alátámasztani, azonban az érvei csupán teoretikusak és a gazdasági helyzet nemismerésén alapszik, bár jóhiszemű publicitását kétségbevonni nem lehet. Szerintem az egyetlen helyes reform, ha nem is a shilling bevezetése, de az átszámítási kulcs •egyetlen és könnyen keresztülvi hető módja a 10000-rel való osztás. Hogy ezáltal Ausztria példáját utánoznék jelen esetben nem lehet a nemzeti érzés fájó pontja, mert itt egy bevált rendszer alkalmazása a lényeges. Tudott dolog, Shogy minden pénzügyi reform súlyosabb következménnyel jár, mert elsősorban mindenki devalvációra gondol. Ez pénzszűkét és indoko latlan percentuális drágítást jelent. Erre precedens az 1920-iki pénzlebélyegzés. Míg ha Ausztria szerint reformáljuk valutánkat: a jelenlegi bankjegyek változatlan érvényben maradnak, tovább is rendes forgalom szerint cirkulál és határozatlan hatállyal fokozatosan a forgalomból kivonatik. így a bizalom nem inog meg, mert mindenki a bii tokában levő pénzmennyiséget óhaja és kívánsága szerint változtathatja produktív-hasznára. Olcsóbbodást nem idéz elő, de naivitás is egy reformtól olcsóbb megélhetést várni. Tény, hogy mindenki szabadulni szeretne már a nagy számok tengeréből és fenti módszerrel és minden rázkódtatás nélkül keresztül is vihető. Technikai szempontból is ez mutatkozik legkívánatosabbnak, mert az átmenet egy egysoerü át számítási kulccsal (10000-el való osztás) a lehelő legsimább, amelylyel a kevés gyakorlattal rendelkező is könnyen megbirkózik. Nem feltétlenül szükséges — sőt szükség sincs reá — hogy az uj pénzegység elnevezése shilling legyen, lehet továbbra is korona és nem okoz komplikációt, ha ez az uj korona nem fedi teljesen a békebeli korona értékét. Az elnevezés úgyis csak átmeneti szimptóma, amely hosszabbrövidebb idő alatt a köztudatban megrögződik. Ma már nincs senki, ki a forintot vagy a hatost emlegetné. Az angol font bevezetése nálunk lehetetlen. Magyarországon soha nem volt ily nehéz értékű valuta és az most sem válna be. Épp ugy nem vihető keresztül a dollárra való áttérés sem, bár itt fizikailag konkrétebb siker volna várható, miután a dollárnak nálunk mindig nagy volt a varázsa. Otthont az iparosoknak ! Mielőbb meg kell valósítani az Iparosok Házát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hónapok óta serénykedik egy sereg ember azon, hogy a békéscsabai iparosok évtizedes álma és vágya : az Iparosok Háza megvalósulhasson, kinőhessen a semmiből, hogy otthont és hajlékot adjon egész csomó intézménynek és közhasznú szervnek. A város iparosai végre magukhoz és jelentőségükhöz méltó otthont akarnak emelni a saját erejükből, abból, amely annyi sok értéket és hasznot teremtett már mindnyájunknak. Mint többször megírtuk, a városi képviselőtestület által az Ipartestület részére díjmentesen átengedett telken egyemeletes ipartestületi székház felépítését tervezte 1800 millió korona költség erejéig és egymásközt oly célból, hogy az Ipartestület és az általa létesített vagy létesítendő intézmények és pedig az Iparos Olvasókör, illetve Iparos KaszL,ó, Iparosifjak Művelődési Egyesülete, Iparos Daloskör, Iparosbank rt., Iparcsarnok rt. stb. részére méltányos bérösszeg ellenében állandó kulturális és gazdasági ipari érdekeket szolgáló helyiségeket biztosítsanak. Az épitési költségek előteremtésére építési szerződést bocsátottak ki, amely a részjegyzés lebonyolítására szolgál. A szerződés szerint az építéssel járó költségek fedezetét képező 1600 millió koro .a összeget négyezer egyenlő részre osztják és mindegyikük az épített ingatlannak és tartozékainak annyiszor négyezred hányadrészben lesz tulajdonosa, ahány rész névaláírása mellett jegyezve van. Minden tulajdoni hányadrész utá i az építéssel járó költségekről kötelezik magukat 400.000 K-t az Ipartestület felszólításától számított két hónapon belül a Békéscsabai Iparosbanh rt. pénztáránál készpénzben lefizetni és az épitési szerződés eredeti példányát egyidejűleg aláírni. A felszólítás csak akkor eszközölhető, amikor a váTűzoltás a XVIII. században Irta : Banner János (6) „Számtalan károk szoktak következni a' réteknek és nádoknak gyujtogatásától, amely rész szerint a' Lakosok által a végre, hogy a' riteket és nádosokat ez által a gaztul kitisztítsák, rész szerint pedig holmi Pásztorra, Kondások és egyéb rosszra igyekező emberek által szokott megtörténni, arra való nézve az illyetén szüksig és oknilkül leendő gyújtogatások az gyújtogatok ellen Hazánk Törvényeiben" Szabott büntetés alatt tilalmaztatnak s panaszoltatik a' Lakosoknak, hogy ezeknek nemcsak maguk bikit hagyjanak, hanem a pásztorokat és szolgákat arra gyakorta megintsék, hogy elhagyván az ilyetén káros gyujtogatásokat, még tüzet se rakjanak veszedelmes helyeken ; és ámbár minden veszedeíemtül távol lévő helyeken tüzet raknának és azt szorgalmatosan eloltani el ne mulasszák. Ami pedig a' Ríteknek leginkább tavasszal megesni szokott gyújtogatását illeti, ezt a Lakosok nem veszedelmet okoztató nagy szelekben, sem pedig magánossan, hanem köz akaratai s a város vagy Hellység Elöljáróinak tudtával kimenvén vigyék végben, hogy igy nagyobb számmal lévén, ha valamely veszedelmet látnának is, a tűznek könnyebben elejit vehessék." Sok minden hiányzik még ezekből, ami a mai napon tüzet okozhatna, de ez természetes is. Ma tüzesebb a világ s a gyújtogató és robbantó szerek szánna módfelett megszaporodott. Sokat beszélhetnének az ujabb dolgokról a falragaszok meg azok a tűzbiztonsági bejárások, amelyek egyegy telep engedélyezése körül történnek. Kétségtelen azonban, hogy a XVIII. század eshetőségeit a rendelet egészen kimeritetíe. Mint maga a rendelet mondja: „így már valaminthogy mindezek a gyujtogatásoknak eltávoztatására szükségeseknek találtatnak, ugy a gyuladásoknak hováhamarább eloltáséra a következendők rendeltetnek." 2. A gyuladások eloltása. Nem lesz az itt következőkben szó sem sugárfecskendőkről, sem jól felszerelt szerkocsikról, sem füstfogó álarcokról, sem tűzoltó egyenruháról. Bizony abban az időben sehol s>em lesték a toronyból a tüzet, onnan fentről a jó Isten egyedül volt a tanuja a gyuladásoknak, Igaz, hogy ma sem mindenütt ismerik a negyedóránként dudáló toronyőr intézményét. Olt pedig, ahol a XVIII. században a kisebb helyekről betévedt emberek valósággal megcsodálták, ma sem igen ismerik, mert az ellenőrző őr igazgatása nem jár lármával s jobb ellenőrnek mutatkozik a nem mindig hallható egyhangú dudaszónál. A tüzet az „éjtszakai vigyázónak" kellett észrevennie. Hogy hogy vette észre az egyik faluszélen, mikor épen a másikon járt, az már az ő dolga volt. Az, hogy sokszor nélküle is leégett egy-egy ház, egyáltalában nem csodálható. Ha nem is vehette mindig észre, még is csak az ő kötelessége volt. „Az első punktomban nevezett éjszakai vigyázók, mihelyt a Tűznek akármely hellyen és háznál leendő támadását tapasztalni fogják, Lsgelsőbben is a' ki gyulladott Háznak Lakossit, Azután pedig a' Szomszédokat következőképpen a' többi Hellyiségbeli Lakosokat is (tüzet kiáltván és a' Harangokat is félre vervén) felébreszteni és nekik kiváltképpen pedig a Helység Birájának a' Gyulladásnak helyét tudtára adni tartoznak." Érdekes bepillantást nyújt a régi világ nyugodt vérmérsékletű intézkedéseibe a kötelességek egymásközötti felosztásáról szóló rész. Ugy látszik, régebben, ha a harangot félreverték, a községek elöljáróinak, mielőtt a helyszínére siettek volna, azon kellett tanácskozniok, hogy kinek mi legyen a teendője. Talán azért volt erre szükség, hogy egymás hatáskörét tul ne lépjék. Ha a betyárvilágban egyik megye hajdúja a másik megye területén nem üldözhette az előtte haladó betyárt, könnyen elképzelhető, hogy a tűzoltásnál is veszekedések támadhattak ilyen féle kérdések miatt. Biró, kisbíró és esküdt uraimék csendes pipázgatással felosztották a tennivalókat s mire a végére érfek, talán nem is volt tennivaló. Ezért intézkedik a rendsiet: „Gyulladásnak alkalmatosságával a' tűznek eloltásában magát könnyen előadható rendetlenségek eltávoztassanak és a' tűznek eloltására a' késedelem nélkül megkívántató segedelem az által, ha az Helység elöljárói a' község házánál elsőben mindnyájan összvegyülvén tsak akkor rendelnék el maguk között, kinek mi légyen kötelessége, késő ne légyen, szükségesnek találtatik, hogy minden esztendőben Biró választásának alkalmatosságával a Bírón és Kiss Birákon kívül az Esküitek közül nevezet szerint mind azok a' kiknek kötelességek lészen az illyetén történetben a' Községházánál megjelenni, mind pedig azok, a' kik tüz támadván tartozni fognak minden további parantsolat nélkül egyenesen a tűznek hetlyire men„i és ennek eloltásában a népet kormányozni, elrendeltessenek." (Folytatjuk.)