Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-29 / 194. szám

2 B£K£8XEcrm IÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 augusztus 29 A más beszéde miatt a hadbíróság elé Kémkedéssel vádolnak Romániában egy békéscsabai iparost, régi újságokban közölt beszéd miatt Augusztus 2-án a volt 101. gya­logezred tisztjei és katonái emlék­ünnepélyt tartottak a 101-es emlék­oszlop előtt, ahol — többek kö­zött — Opré János volt tartalékos főhadnagy hatalmas beszédet mon­dott, amelynek egyes részleteit a helyi lapok is közölték. Opré töb­bek között hangoztatta, hogy várva-várja a szent napot, amikor a fizetés ideje elérkezik és nagy feladat hátul majd a 101-esekre. A kissé tulheves és túlfűtött be­széd nem múlott el következmé­nyek nélkül. De — csodálatos­képpen — nem a szónokra nézve, hanem egy gyanútlan és ártatlan emberre nézve, aki a beszédet leadó újságot magával vitte Ro­mániába. Ennek következménye az lett, hogy letartóztatták, három hét óta fogva tartjók és biróság elé állították — kémkedés miatt. Az eset, amely ha nem volna mélységesen szomorú és vérlázi­tóan felhóboritó, hót humoros le­hetne, a következő : Pataky Lajos békéscsabai női­szabómester, aki az Irányi-ucca 9. szám alatt lakik, augusztus ele­jén, három héttel ezelőtt családjá­val együtt Nagylakra utazott, az elszakított Aradmegyébe. Pataky volt annyira meggondolatlan és elővigyázatlan, hogy a békéscsa­bai lapoknak azt a számát, ame­lyek a 101-es ünnepéllyel kapcso­latosan Opré János beszédét tar­talmazták, elvitte magával. Nagylakon, ugy látszik, kézről­kézre jártak a lángoló magyar ha­zafiságot tartalmazó beszédeket megtudják, hogy katolikusok va­gyunk, bizonyara savanyu képet vágnak hozzá ? Jöttünk bátran, mintha csak otthon járnánk, — es nem is sejtve, kiket fogadnak be,., adtak is szállást 1 Összefér-e vájjon ily buzgó val­lásossággal a felekezeti türelmes­ség ? motoszkált sokáig a fejem­ben. Tényleg lehetséges volna ez ? A feleletet most reggel kaptam meg rá 1 A titkár kéretett, hogy az inté­zetvendégkönyvébe jegyezzem be társaságunkat. Készséggel tettem eleget kérésének : 16 különböző rovatot töltöttem ki a könyvben, de — a szememnek nem akartam hinni, — a vallás utón egyik sem érdeklődött. Nem állhattam meg 1 — A vallás valóban nem fontos az urak előtt ? — kérdeztem a titkárt. „Nein! Danach fragen wir nicht 1 Bei uns wira ein jeder mit christlicher Liebe aufgenommen 1" — azaz : „Nem 1 Azt nem kér­dezzük 1 Mi mindenkit keresztényi szeretettel fogadunk 1" „Mi az ?" Mi ... ? Akartam va­lamit mondani, de mielőtt még magamhoz tértem volna, már be­szélni kezdett: közölte, hogy a müncheni testvérintézetnél távira­tilag mór bejelentett bennünket. Egy ajánlólevelet adott át s még csak meg se köszönhettem : ud­variasan s gyorsan máris ajánlotta magát. B. I. dr. közlő újságok, mert egyszerre csak csendőrök mentek el a rokonai között időző Patakyért és letartóz­tatták. A szabómestert pár órai fogság után Nagyszebenbe szál­lították a haditörvényszék börtö­nébe. Pataky ügye azonban ott nem került tárgyalásra, meit a hadi­törvényszék nem látta elég ko­molynak az esetet és a bizonyí­tékokat ahhoz, hogy vádat emel­hessen a szabó ellen, a más be­szédét tartalmazó újságcikkek miatt. Ekkor Aradra szállították Pataky Lajost, akinek családja eddigre már bőségesen megelégelte a ro­mániai vendégszeretetet és idegen­forgalmi propagandát és nagysietve hazautazott Békéscsabára. Az aradi államügyészség csodálatosan pá­pábbnak bizonyult a pápánál, he­lyesebben a hadbiróságnól és ele­gendőnek látta a békés és jámbor szabómester „vétségét" ahhoz, hogy ellene vádat emelhessen. Ez meg is történt — kémkedés miatt. Pataky Lajos ügyét azonban a vádemelés dacára is a végtelen­ségig húzták volna el, ha a csa­ládja közbenjárására a bukaresti magyar követség közbe nem lép az aradi bíróságnál. Igy sikerült elérni azt, hogy a csabai szabó kémkedési ügyét napirendre tűz­ték és augusztus 28-án vették elő. Bár Pataky lelkét semmiféle bün nem terheli, sem Nagy-Románia, sem más balkáni nagyhatalmas­ság ellen, még sem valószínű, hogy a más beszéde miatt bün­tetlenül menekülhet el Muntea­nuék és Tomescuék földjéről. A Levente Egyesület közgyűlése Csütörtökön este hét órakor tar­totta meg évi rendes közgyűlését a Békéscsabai Levente Egyesület, Kovacsik Lajos alelnök elnöklése alatt. Kovacsik alelnök a közgyűlés megnyitása után üdvözölte a meg­jelenteket, majd előterjesztette Ipolyi-Keller Iván vezérigazgató, egyesületi elnök lemondását. A közgyűlés a lemondást mély saj­nálattal vette tudomásul, majd a távozó elnöknek fáradhatatlan és nagyértékü munkálkodásáért és hasznos tevékenységéért hálás köszönetet szavazott. A közgyűlés ezután uj elnök­nek egyhangú lelkesedéssel Boh­nert József kormányfőtanácsost, a Békésmegyei Általános Takarék­pénztár vezérigazgatóját válasz­totta meg. Az ügyvezető főtitkári tisztségre Titz Gyula áll. polgári fiúiskolái tanárt választotta meg a közgyűlés. Az elnök kérésére ezután a közgyűlés behatóan foglalkozott a szeptember 13-ón Békéscsabán tartandó levente-nap és levente­versenyek kérdésével. A közgyű­lés hosszabb megbeszélés során előkészítette az ünnepséget és nagyjában megállapodott annak programjában, amelyet részletesen csak ezután fognak kidolgozni. A megbeszélések nyomán kitünt„ hogy a levente-ünnepély dus és változatos müsoru lesz s abban mindenki élvezetet és gyönyörű­séget fog találni. A közgyűlés ezután még több­apró ügyet intézett el. Kovács Lajos gyomai postamester kitüntetése Fényes kitüntetés érte Kovács Lajos gyomai postamestert, aki az immár felsőbb helyen is elismert közszolgálatban majd egy félszá­zadot töltött el. Ugyanis a minisz­tertanács javaslatára m. kir. fő­postamesterré nevezték ki, amely állás egyetlen hosszú idő óta ebben az országban. Minket gyomaiakat a Kovács Lajos kitüntetése közelebbről is érint, bór ismerjük közéleti nagy tevékenységét, ez pedig különösen az, hogy az ő szakszerű neve­lése és felügyelete mellett nem egy, de nagyon sok szegény­sorsú gyomai fiu talált elhelyez­kedést, akik ma a postahivatalve­zetésben és kezelésben már fel­nőtt talpig emberek. Maradandó emlék lesz ez Kovács Lajosra mindenkor. Kovács Lajos, akit ez a magas kitüntetés ért, középiskolai tanul­mányait a budapesti ref. kollégi­umban és a belvárosi reáliskolá­ban végezte és a távíró intézetbe már 1876-ban vétetett fel, ettől kezdve mint kinevezett postames­ter vezeti a gyomai postahivatalt, amelyet a haladó kor igényeinek megfelelően fejlesztett ki. Tizen­nyolc év óta a postamesterek és kiadók orsz. egyesületének elnöke. Háromévi fegyház egy csabai angyalcsinálónak A biróság az elpusztított gyermek anyját felmentette (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ez év juliusában a békéscsabai rendőrség egy magzatelhajtási ügy­ben nyomozva, bizalmasan arról értesült, hogy Hajdú Juliánná bé­késcsabai cselédleány gyermeket szült s azt eltüntette. A nyomo­zást megindítva, az eset valónak bizonyult s a bűncselekmény tet­tesei : Hajdú Ilona és Darabos Sá­muelné rövidesen a gyulai ügyész­ség fogházába kerültek. Darabosné szándékos ember­öléssel, Hajdú Julianna pedig gyer­mekölés bűntettével vádolva álltak ma a törvényszék Tóth- tanácsa előtt. Darabosné elmondja, hogy még a mult év vége felé azzal kereste őt fel Hajdú Juliánná, hogy,.szé­gyenbe esett, segítsen rajta. Ő ek­kor 250.000 kor.-t kért és kapott a cselédlánytól, amin a szükséges szereket megvásárolta. Több ízben és különféle módon igyekezett is a lányt szégyenétől megszabadí­tani, de az nem sikerült neki. Da­rabosné azt tanácsolta a lánynak, — mikor az már őt az utolsó na­pokban felkereste — hogy feküd­jön le nála. Igy is történt s mikor Darabos­né épen a konyhában foglalatos­kodott, a leány a szobában egy élő leánygyermeket szült. Mikor bement a szobába, a lány azt mondta neki, meg kellene fojtani a gyermeket. Erre ő a gyereket egy fekete szoknyába becsavarta s hogy megfulladjon, az ágyba, a dunna alá helyezte, sőt a dun­nára még egy párnát is tett- Egy negyedóra múlva megnézte a gyer­meket, aki akkorra mór halott volt. A halott gyermeket megmutatta az anyjának, akivel elhatározták, hogy azt az udvaron el fogják ásni. Este tíz órakor ki is vitte a hul­lát és a szemétdomb mellett ásott gödörbe elföldelte. Hajdú Julianna még egy napig nála maradt, majd eilavozott a lakásáról. Darabosné az egész munkájáért összesen 5C0.000 koronát kapott. Megtörten ismerte be bűnét s azt hozta fel mentségül, hogy a szegénysége viíte rá. Hajdú Julianna sirva ismerte be bűnét. Elismeri, hogy ő keres­te fel Darabosnét, hogy szabadítsa meg szerelme gyümélcsétől s mi­kor látta, hogy az nem fog sike­rülni, azt mondta Darabosnénak : — Legjobb lenne a gyereket megfojtani, ha megszületik. Mikor a gyermeke megszületett, Darabosné lakásán lázas volt — nem emlékszik, hogy mondta vol­na Darabosnénak, hogy fojtsa meg a gyermeket, de látta, hogy Dara­bosné a gyermeket az ágyban he­lyezte el. Negyedóra múlva kér­dezte, hogy milyen a gyermek, mire Darabosné megmutatta s mondotta neki, hogy mór meg is fulladt a kisleány. Arról csak az­tán szerzett tudomást, hogy a gyer­meket Darabosné elásta, mikor az már megtörtént. Mentségéül felhozta, hogy na­gyon szégyelte az esetet s félt a szülei haragjától. A biróság Darabosnét 3 évi fegy­házra itelte, viszont a leányt fel­mentette a vád és következményei alól s elrendelle azonnali szabad­lábra helyezését, mert nem vette bebizonyiiottnak, hogy ő is segí­tett volna a gyermek megölésében. Az ügyész mindkét vádlott ter­hére felebbezett. TojásnagysáQ u jég esett nagykamaráson Nagykamarás, aug. 28. Kedden délután óriási vihar pusztított Nagykamarás községben. Tojás­nagyságu jégeső esett, amely a marhaállományban tetemes kárt okozott. A szélvész ereje majd­nem valamennyi háznak tetejét megrongálta és fákat csavart ki. Az egyik ledőlt fa egy kis gyer­mekre esett, aki lábát törte. A tengeritermésben és a takarmány­ban nagy a kár. Iskolacipők erős ki­vitelben kaphatók Pé­terfi Cipőáruházában. Mértékszerinti megren­delések 3 nap alatt el­készülnek .

Next

/
Oldalképek
Tartalom