Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-29 / 194. szám

2 B£K£8XEcrm IÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 augusztus 29 A más beszéde miatt a hadbíróság elé Kémkedéssel vádolnak Romániában egy békéscsabai iparost, régi újságokban közölt beszéd miatt Augusztus 2-án a volt 101. gyalogezred tisztjei és katonái emlékünnepélyt tartottak a 101-es emlékoszlop előtt, ahol — többek között — Opré János volt tartalékos főhadnagy hatalmas beszédet mondott, amelynek egyes részleteit a helyi lapok is közölték. Opré többek között hangoztatta, hogy várva-várja a szent napot, amikor a fizetés ideje elérkezik és nagy feladat hátul majd a 101-esekre. A kissé tulheves és túlfűtött beszéd nem múlott el következmények nélkül. De — csodálatosképpen — nem a szónokra nézve, hanem egy gyanútlan és ártatlan emberre nézve, aki a beszédet leadó újságot magával vitte Romániába. Ennek következménye az lett, hogy letartóztatták, három hét óta fogva tartjók és biróság elé állították — kémkedés miatt. Az eset, amely ha nem volna mélységesen szomorú és vérlázitóan felhóboritó, hót humoros lehetne, a következő : Pataky Lajos békéscsabai nőiszabómester, aki az Irányi-ucca 9. szám alatt lakik, augusztus elején, három héttel ezelőtt családjával együtt Nagylakra utazott, az elszakított Aradmegyébe. Pataky volt annyira meggondolatlan és elővigyázatlan, hogy a békéscsabai lapoknak azt a számát, amelyek a 101-es ünnepéllyel kapcsolatosan Opré János beszédét tartalmazták, elvitte magával. Nagylakon, ugy látszik, kézrőlkézre jártak a lángoló magyar hazafiságot tartalmazó beszédeket megtudják, hogy katolikusok vagyunk, bizonyara savanyu képet vágnak hozzá ? Jöttünk bátran, mintha csak otthon járnánk, — es nem is sejtve, kiket fogadnak be,., adtak is szállást 1 Összefér-e vájjon ily buzgó vallásossággal a felekezeti türelmesség ? motoszkált sokáig a fejemben. Tényleg lehetséges volna ez ? A feleletet most reggel kaptam meg rá 1 A titkár kéretett, hogy az intézetvendégkönyvébe jegyezzem be társaságunkat. Készséggel tettem eleget kérésének : 16 különböző rovatot töltöttem ki a könyvben, de — a szememnek nem akartam hinni, — a vallás utón egyik sem érdeklődött. Nem állhattam meg 1 — A vallás valóban nem fontos az urak előtt ? — kérdeztem a titkárt. „Nein! Danach fragen wir nicht 1 Bei uns wira ein jeder mit christlicher Liebe aufgenommen 1" — azaz : „Nem 1 Azt nem kérdezzük 1 Mi mindenkit keresztényi szeretettel fogadunk 1" „Mi az ?" Mi ... ? Akartam valamit mondani, de mielőtt még magamhoz tértem volna, már beszélni kezdett: közölte, hogy a müncheni testvérintézetnél táviratilag mór bejelentett bennünket. Egy ajánlólevelet adott át s még csak meg se köszönhettem : udvariasan s gyorsan máris ajánlotta magát. B. I. dr. közlő újságok, mert egyszerre csak csendőrök mentek el a rokonai között időző Patakyért és letartóztatták. A szabómestert pár órai fogság után Nagyszebenbe szállították a haditörvényszék börtönébe. Pataky ügye azonban ott nem került tárgyalásra, meit a haditörvényszék nem látta elég komolynak az esetet és a bizonyítékokat ahhoz, hogy vádat emelhessen a szabó ellen, a más beszédét tartalmazó újságcikkek miatt. Ekkor Aradra szállították Pataky Lajost, akinek családja eddigre már bőségesen megelégelte a romániai vendégszeretetet és idegenforgalmi propagandát és nagysietve hazautazott Békéscsabára. Az aradi államügyészség csodálatosan pápábbnak bizonyult a pápánál, helyesebben a hadbiróságnól és elegendőnek látta a békés és jámbor szabómester „vétségét" ahhoz, hogy ellene vádat emelhessen. Ez meg is történt — kémkedés miatt. Pataky Lajos ügyét azonban a vádemelés dacára is a végtelenségig húzták volna el, ha a családja közbenjárására a bukaresti magyar követség közbe nem lép az aradi bíróságnál. Igy sikerült elérni azt, hogy a csabai szabó kémkedési ügyét napirendre tűzték és augusztus 28-án vették elő. Bár Pataky lelkét semmiféle bün nem terheli, sem Nagy-Románia, sem más balkáni nagyhatalmasság ellen, még sem valószínű, hogy a más beszéde miatt büntetlenül menekülhet el Munteanuék és Tomescuék földjéről. A Levente Egyesület közgyűlése Csütörtökön este hét órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Békéscsabai Levente Egyesület, Kovacsik Lajos alelnök elnöklése alatt. Kovacsik alelnök a közgyűlés megnyitása után üdvözölte a megjelenteket, majd előterjesztette Ipolyi-Keller Iván vezérigazgató, egyesületi elnök lemondását. A közgyűlés a lemondást mély sajnálattal vette tudomásul, majd a távozó elnöknek fáradhatatlan és nagyértékü munkálkodásáért és hasznos tevékenységéért hálás köszönetet szavazott. A közgyűlés ezután uj elnöknek egyhangú lelkesedéssel Bohnert József kormányfőtanácsost, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár vezérigazgatóját választotta meg. Az ügyvezető főtitkári tisztségre Titz Gyula áll. polgári fiúiskolái tanárt választotta meg a közgyűlés. Az elnök kérésére ezután a közgyűlés behatóan foglalkozott a szeptember 13-ón Békéscsabán tartandó levente-nap és leventeversenyek kérdésével. A közgyűlés hosszabb megbeszélés során előkészítette az ünnepséget és nagyjában megállapodott annak programjában, amelyet részletesen csak ezután fognak kidolgozni. A megbeszélések nyomán kitünt„ hogy a levente-ünnepély dus és változatos müsoru lesz s abban mindenki élvezetet és gyönyörűséget fog találni. A közgyűlés ezután még többapró ügyet intézett el. Kovács Lajos gyomai postamester kitüntetése Fényes kitüntetés érte Kovács Lajos gyomai postamestert, aki az immár felsőbb helyen is elismert közszolgálatban majd egy félszázadot töltött el. Ugyanis a minisztertanács javaslatára m. kir. főpostamesterré nevezték ki, amely állás egyetlen hosszú idő óta ebben az országban. Minket gyomaiakat a Kovács Lajos kitüntetése közelebbről is érint, bór ismerjük közéleti nagy tevékenységét, ez pedig különösen az, hogy az ő szakszerű nevelése és felügyelete mellett nem egy, de nagyon sok szegénysorsú gyomai fiu talált elhelyezkedést, akik ma a postahivatalvezetésben és kezelésben már felnőtt talpig emberek. Maradandó emlék lesz ez Kovács Lajosra mindenkor. Kovács Lajos, akit ez a magas kitüntetés ért, középiskolai tanulmányait a budapesti ref. kollégiumban és a belvárosi reáliskolában végezte és a távíró intézetbe már 1876-ban vétetett fel, ettől kezdve mint kinevezett postamester vezeti a gyomai postahivatalt, amelyet a haladó kor igényeinek megfelelően fejlesztett ki. Tizennyolc év óta a postamesterek és kiadók orsz. egyesületének elnöke. Háromévi fegyház egy csabai angyalcsinálónak A biróság az elpusztított gyermek anyját felmentette (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ez év juliusában a békéscsabai rendőrség egy magzatelhajtási ügyben nyomozva, bizalmasan arról értesült, hogy Hajdú Juliánná békéscsabai cselédleány gyermeket szült s azt eltüntette. A nyomozást megindítva, az eset valónak bizonyult s a bűncselekmény tettesei : Hajdú Ilona és Darabos Sámuelné rövidesen a gyulai ügyészség fogházába kerültek. Darabosné szándékos emberöléssel, Hajdú Julianna pedig gyermekölés bűntettével vádolva álltak ma a törvényszék Tóth- tanácsa előtt. Darabosné elmondja, hogy még a mult év vége felé azzal kereste őt fel Hajdú Juliánná, hogy,.szégyenbe esett, segítsen rajta. Ő ekkor 250.000 kor.-t kért és kapott a cselédlánytól, amin a szükséges szereket megvásárolta. Több ízben és különféle módon igyekezett is a lányt szégyenétől megszabadítani, de az nem sikerült neki. Darabosné azt tanácsolta a lánynak, — mikor az már őt az utolsó napokban felkereste — hogy feküdjön le nála. Igy is történt s mikor Darabosné épen a konyhában foglalatoskodott, a leány a szobában egy élő leánygyermeket szült. Mikor bement a szobába, a lány azt mondta neki, meg kellene fojtani a gyermeket. Erre ő a gyereket egy fekete szoknyába becsavarta s hogy megfulladjon, az ágyba, a dunna alá helyezte, sőt a dunnára még egy párnát is tett- Egy negyedóra múlva megnézte a gyermeket, aki akkorra mór halott volt. A halott gyermeket megmutatta az anyjának, akivel elhatározták, hogy azt az udvaron el fogják ásni. Este tíz órakor ki is vitte a hullát és a szemétdomb mellett ásott gödörbe elföldelte. Hajdú Julianna még egy napig nála maradt, majd eilavozott a lakásáról. Darabosné az egész munkájáért összesen 5C0.000 koronát kapott. Megtörten ismerte be bűnét s azt hozta fel mentségül, hogy a szegénysége viíte rá. Hajdú Julianna sirva ismerte be bűnét. Elismeri, hogy ő kereste fel Darabosnét, hogy szabadítsa meg szerelme gyümélcsétől s mikor látta, hogy az nem fog sikerülni, azt mondta Darabosnénak : — Legjobb lenne a gyereket megfojtani, ha megszületik. Mikor a gyermeke megszületett, Darabosné lakásán lázas volt — nem emlékszik, hogy mondta volna Darabosnénak, hogy fojtsa meg a gyermeket, de látta, hogy Darabosné a gyermeket az ágyban helyezte el. Negyedóra múlva kérdezte, hogy milyen a gyermek, mire Darabosné megmutatta s mondotta neki, hogy mór meg is fulladt a kisleány. Arról csak aztán szerzett tudomást, hogy a gyermeket Darabosné elásta, mikor az már megtörtént. Mentségéül felhozta, hogy nagyon szégyelte az esetet s félt a szülei haragjától. A biróság Darabosnét 3 évi fegyházra itelte, viszont a leányt felmentette a vád és következményei alól s elrendelle azonnali szabadlábra helyezését, mert nem vette bebizonyiiottnak, hogy ő is segített volna a gyermek megölésében. Az ügyész mindkét vádlott terhére felebbezett. TojásnagysáQ u jég esett nagykamaráson Nagykamarás, aug. 28. Kedden délután óriási vihar pusztított Nagykamarás községben. Tojásnagyságu jégeső esett, amely a marhaállományban tetemes kárt okozott. A szélvész ereje majdnem valamennyi háznak tetejét megrongálta és fákat csavart ki. Az egyik ledőlt fa egy kis gyermekre esett, aki lábát törte. A tengeritermésben és a takarmányban nagy a kár. Iskolacipők erős kivitelben kaphatók Péterfi Cipőáruházában. Mértékszerinti megrendelések 3 nap alatt elkészülnek .