Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-27 / 192. szám

KCHTE® SXAH AMA MOEOMA Békéscsaba, 1925 augusztus 27 Csütörtök 52-ik évfolyam, 192-ik szám & w mm mm BEKESM KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP EiöíioeieaS dija* : '•V,yben és vidékre postán küldve : negyedévre '75.000 korona. E<?y hónapra 25000 korona -'dánvonként 1000 Vroronm Ffoír.eíkísztő : Dr. €ryi>»«ry8si János Felelős szerkeszti > P.-Borváth StaxMŰ, Telefonna: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéncriibíst II. ker. Ferencz József-tér 20. m. díjszabás szerint. Hirdeti* JTlegérkezett az utolsó orosz f)adifogohjszállitmáni] Budapest, augusztus 26. Ma kora reggel érkezett meg Szobra az oroszországi hadifoglyok utolsó cso­portja. 51 férfi, 16 asszony, 21 gyermek érkezett meg. Volt köz­tük olyan is, aki 11 évet töltött hazájától távol. Szobon a hadi­foglyokat ünnepélyesen fogadták. Búzás szobi plébános mondott üdvözlő beszédet, amire a fog­lyok ' nevében Katona Zoltán László — aki 10 évig volt hadi­fogságban — válaszolt. A foglyok és hozzátartozóik jó egészségben vannak. A transzportot Szobról Rákospalotaujfalura szállítják, ahol néhány napig vesztegzár alatt ma­radnak. Közeledés a francia és angol álláspont között London, aug. 26. Az újságírók­kal folytatott megbeszélés kapcsán Caillaux kijelentette, hogy ma is­mét azon fáradozott, hogy a fran­cia és angol álláspontot közelebb hozza. Arra a kérdésre, hogy van-e remény a megegyezés el­érésére, Caillaux a következőké­pen válaszolt: Megegyezésről nin­csen szó, uj javaslatokkal fogok Parisba visszamenni, hogy minisz­tertársaimnak bemutassam. Csu­pán ennyi az egész. A miniszter csütörtökön tér vissza Párisba. Kommunisták és szocialis­ták harca JTlarseilleben Budapest, aug. 26. A magyar­országi Vági-féle kommunista-cso­port kiküldöttei, Váradi László és Kovács György Marseillebe ér­keztek és ki akarták erőszakolni, hogy a kongresszus őket, mint a magyarországi szocialista-párt el­lenzékét hallgassa meg. Peyer Károly erélyes közbelépésére az elnökség elutasította őket, később azonban sikerült elérniök. hogy a kongresszus mégis meghallgatta panaszaikat. Heves harcokra van a kérdés körül kilátás. Jiötzendorfi Conrad elbunyt Mergenfeld (Tirol) augusztus 26. Hötzendorfi Conrád lábornagy teg­nap délután 5 órakor váratlanul elhunyt. Conrad 73 éves volt, a monarchia hadseregének évekig vezérkari főnöke, Ferenc Ferdi­nánd bizalmasa és a háború alatt a hadsereg tulajdonképeni vezére. Sikertelen tiroli hadműveletei okoz­ták a piavei katasztrófát. 1917-ben felmentették a vezérkari főnökség­től, mert Károly királlyal ellentétei támadtak. Az összeomlás óta Ti­rolban élt. Egyévi fogházra Ítélték a csabai angyalcsináló t Gyula, aug. 26. Tegnap délután hirdette ki a gyulai törvényszék Tóíh-tanácsa a békéscsabai an­gyalcsinálók : Piatkó Györgyné és társai elleni bünügyben az Ítéletet. Piatkó Györgynét a biróság egy évi, Pluhár Györgynét, Araczki Jánosnét, Gerai Mátyásnét, Vízig Sámuelnét, Krnács Györgynét, Szu­dár Jánosnét egy egy havi, Kojnok Mihálynét másfél havi, ifj. Matu­sánszkynét egy havi, Laczó Já­nosnét 15 napi, egy fiatalkorú vád­lottat 15 napi fogházra ítélte. Ko­vács Györgynét 2 millió korona pénzbüntetésre Ítélte a biróság, Szabó Péterné ellen padig az el­járást megszüntette. Az ügyész a vádlottak terhére felebbezést je­lentett be. Postai világkonferenciát tartanak Párisban Budapest, aug. 26. Tiz évi szü­net után szeptember 1-én 10 óra­kor nyílik meg a párisi Sorbonne­egyetem dísztermében ünnepélyes keretek között a posta-, táviró- és telefon világkonferencia. A világ­konferenciára Magyarország is meghívást kapott. Magyarországot Kohl Ferenc államtitkár és Gazdi Jenő posta- és távirdaigazgató fogja képviselni. A konferencián tárgyalni fogják a posta egyszerű­sítését, a távírda szolgálat meg­gyorsítását és a rádióval kapcso­latos kérdéseket. A konferencia hat hétig fog tartani. Tlagi] viharok Olasz­országban Róma, augusztus 26. Toscaná­ból és Livorno környékéről nagy viharokat jeleztek. A villámcsapá­sok és a jégeső nagy károkat okozott. Több ház összeomlott, sokan megsebesültek. Sok millió kárt okozott a vihar Fákat csavart ki, kéményeket döntött le, tetőket sodort le a kedd esti szélvész (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délután hatalmas vi­har, tornádószerü szélvész rohanta meg Békéscsabát, olyan Ítéletidő, amilyen a május 3-ikai jégverés óta nem volt nálunk. A borzalmas idő a három napi fullasztó, ke­menceszerü forróság következmé­nye volt és öt ó.ra tájban érkezett a város fölé Öt órakor hirtelen elsötétült az ég, mérhetetlen erejű szélvihar kerekedett, amely végig­seperte az uccákat és sok száz méternyi magasságba hajtotta fel az uccák feneketlen portengerét. A heves lökésekkel rohanó szél­rohamok sürü, áthatolhatatlan por­leplet borítottak a városra, ugy hogy percekig csaknem éjszakai sötétség terjengett. A szélvihar után pár perc múl­va heves zápor következett, amely azonban csak percekig tartott, ugy hogy alig áztatta meg az uc­cák vastag porát. Az orkánszerü vihar mindenfelé komoly és jelentékeny károkat okozott. Majdnem minden uccá­ban fákat tördelt ki, tetőcserepeket dobált le, ablakokat zúzott be és megbontotta a gyengébb tetőszer­kezeteket. — Legszámbavehetobb pusztítást a Főtéren végzett, ahol a Réthyféle ház tetejének legfelső részén levő bádoglemezeket fel­emelte és átdobta az uccafelőli tetőfélre, miközben egy kéményt ledöntött és érintkezve a villamos vezetékkel, rövidzárlatot okozott. Ugyancsak tetőrongálódás tör­tént a reálgimnáziumnál is, ahol az egyik kupolát tépdeste meg a szélvész. A vihar megrongálta az Előre MTE sporttelepének magas deszkakerítését is, amelyet egy helyütt hosszan kidöntött. A Körössoron a szélvész tiz hatalmas fát kidöntött, viszont egész sereg fát kicsavart és ketté­tört a város egyes uccáiban. Az uccákat a vihar elmultával térdig érő galy- és levéltörmelék, szemét és cseréphulladék borította. A vihar következtében két ko­molyabb természetű baleset is történt, amelyeknél a mentőket is igénybe kellett venni. Az egyik baleset a kenderáztatóknál történt. Baukó Mihály 23 éves földmiyes kocsin igyekezett hazafelé a ta­nyáról, a lovai azonban megbok­rosodtak, ágaskodni kezdett és Baukót, aki leszállt, hogy megfé­kezze őket az egyik ló oldalról megrúgta. A rúgás Baukó bal láb­szárát érte, amely kettétört, ugy hogy a csontszilánkok keresztül­hatoltak 8 húson és a bőrön. A második baleset a Békési-ut 20. sz. háznál történt, amelyet most bontanak le. Ilt Kámán Mi­hály 63 éves napszámos egy fal bontását végezte, amikor a vihar keletkezett. A szélvész a falat hir­telen feldöntötte, még pedig Ká­mánra, akit a törmelékek alól csak nagy üggyel-bajjal lehetett kiszabadítani. A szerencsétlen em­ber jobb felsőkarja eltörött, ezen­kívül baloldali farcsontficamodást szenvedett. A mentők az első segély nyújtása után a közkór­házba szállították. A szélvihar egyébként a mező­kön is sok kárt okozott: leverte a gyümölcsöket, letördelte a fákat és szétszórta a kazlakba rakott szalmát és szénát. A vihar, amely­nek magja Békéscsaba felett vo­nult el, a vármegye egyéb részei­ben is hasonló károkat okozott. Békésmegye madárvendégeinek telelése A madárkedvelő vadászok és gazdák figyelmébe Nemrégen irtunk a rózsaszín és fekete-tarka szinben pompázó, messze keletről, ázsiai vidékekről hozzánk vetődött sáskapusztitó se­regélyekről. Megírtuk annak ide­jén, hogy ezek a ritka vendégek csonka országunk egyes keletre eső közsgei határában, rőcze. ut­menti trachitkőrakásokban családi tűzhelyt is alapítottak. Négy helyen figyelték meg mint fészkelőket s a magyar madártani intézet kiküldöttei siettek is a ser­dülő fióka tarka seregélyeket alu­mínium gyürücskévellábaikon meg­gyürüzni abból a célból, hogy ezek­nek a ritka madaraknak — amidőn nyárutón s ősz felé ismét elhagy­ják hazánkat és ki tudja merre veszik vonulási utjukat és hova, melyik telelő hazába vetődnek el a közelgő tél elől — vonulási út­ját, vonulási idejét, telein hazáját, kóborlási terrénumát megismerjük, bepillanthassunk ezeknek a ritka madaraknak életébe; megtudjuk, hogy ismétlődik-e a már vidékün­kön ismerős vendégeinknek ujabb megjövetele, mert az eddigi meg­figyelések szerint nem minden évben kerestek fel minket, de el­telt egy évtized is. mig újból mu­tatkoztak, bár ujabban faltünésük mind gyakrabban észlelhető. Vájjon nem egy érdekes idegen madárfajnak hazánkban is terjesz­kedéséről, a tavaszi és nyári hó­napokban állandó évről-évre ismét­lődő megtelepedéséről van e sr.ó s nem-e áll ez legalább is azokra az individiumokra, melyek vidé­künkön költöttek ? A kis aluminiumgyürü, amelyen „M. Ornithologiai központ, Buda­pest" felírás és számjelzés van, sok eddig misztikus homályba burkolt kérdést oldhat meg a magyar tudomány dicsőségére. Azonban a kérdések megoldása részben a nagyközönség, különö­sen vadászaink és gazdáink támo­gatásával lesz sikeres, ha az itt­ott esetleg elejtett hasznos mada­rainkból, ha gyűrűzött lábút is találnak, az elejtés helye és ideje

Next

/
Oldalképek
Tartalom