Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-22 / 188. szám

2 B£K£8MEGYBX KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 augusztus 22 Kereskedelmi és ipari hirek A szegedi iparkamara hivatalos közleményei A hólabdaszédelgések ügye. Kö­rülbelül három hónappal ezelőtt országszerte panaszok érkeztek be egyes kereskedők és iparosok ré­széről a kereskedelmi és iparka­marákhoz, hogy a hólabdaszédel­gés mindenfelé felütötte a fejét. Különösen sok panasz merült fel Keresztúri Béla és Ringwald An­tal budapesti kereskedők ellen, akik hólabdaszerü szelvényekkel cipőt árusítottak. A budapesti la­pok jelentése szerint Ringwald és Keresztúri ügyében a büntető já­rásbiróségon hétfőn volt a főtár­gyalás, amelyen Ringwaldot hat­millió korona fő- és négymillió korona mellékbüntetésre, Keresz­túrit pedig három heti elzárásra és hárommillió korona büntetésre Ítélték. Mindkét ügyben a felje­lentők a szegedi és debreceni ke­reskedelmi és iparkamarák voltak, amelyek mint az érdekeikben sér­tett kereskedők és iparosok tör­vényes érdekképviseleti szerve indították meg az eljárást a ter­heltek ellen. Ebből az esetből kifolyóan fel kell hivnunk az érdekeltek figyel­mét arra, hogy a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. alapján a bíróságok mindig szi­gorúan járnak el ezen törvény megsértőivel szemben, de az el­járásnak természetesen előfeltétele az, hogy az érdekeltek a feljelen­tést a bizonyítékok bemutatása mellett megtegyék. Megjegyezzük azt is, hogy hólabdaszédelgés ese­tén nemcsak a szelvények kibo­csátói mint tettesek, hanem a szelvények terjesztői is mint tettes­társak büntethetők. Az országos kézművesipari tár­lat sikerei. Budapestről jelentik, hogy augusztus 14-ike óte, mikor az Országos Kézműipari Tárlat megnyitotta kapuit a nagyközön­ség számára, a látogatók száma állandóan növekszik. Különösen vasárnap volt igen nagy a kiállí­tás látogatóinak száma, amikor a kormány képviseletében Vass Jó­zsef h. min.-elnök jelent meg. Az első két nap a kiállítás látogatói­nak száma a húszezret meghaladta. A kiállítás vezetősége ugy intéz­kedett, hogy minden délután 4 órától az Iparcsarnokban katona­zenekarok sétahangversenyeket rendeznek. A tárlaton állandóan növekszik a vidéki látogatók szá­ma, akik kedvezményes jegyek igénybevételével utazhatnak fel Budapestre. A féláru jegyek meg­váltásóra jogosító igazolványokat az illetékes kereskedelmi és ipar­kamarák szolgáltatják ki dara­bonként 50.000 koronás árban. Minthogy a kereskedelmi minisz­rérium csak korlátolt számban bocsájtott ki ilyen igazolványokat, ajánlatos, hogy azokat a kiállítást meglátogatni szándékozók idejében igénybevegyék. A prágai nemzetközi vásár igaz­gatósága az idei őszi vásár idejét szeptember 6—13. napjaira tűzte ki- A vásár látogatói a cseh­szlovák vasutakon 33 szózttlék díjkedvezményt élveznek, a ma­gyar vasutakon pedig alacsonyabb kocsiosztályra szóló jegy megvál­tása mellett, magasabb kocsiosz­tályon utazhatnak, ezenkívül pedig ingyenes vízumot kapnak. A ked­vezmények megadásáért a prágai mintavásár budapesti képviselőjé­hez kell fordulni: Tanzer Miksa, Budapest, VII., Akácfa-ucca 50. * Szélhámosság a szegedi pap­rikával. A mult hét folyamán a német és osztrák lapokban egy közlemény jelent meg, amely sze­rint a románok még a mult év­ben 40 erdélyi szász föidmives­családot kiutasítottak és ezek Szeged környékén telepedtek meg, ahol most paprikatermeléssel fog­lalkoznak. A közlemény a német nemzeti szolidaritásra való hivat­kozással felhívja a németországi és ausztriai füszerkereskedőket, hogy paprikaszükségletüket ezek­nek a kiutasított erdélyi németek­nek szegedi vezérképviselőségénél szerezzék be. A lapokban még a cim is meg van nevezve, de ter­mészetesen az illetőnek semmi köze az állítólag kiutasított erdélyi szászokhoz is, mert a kiutasított szászok Szegeden nem telepedtek meg és az egész híradás egyszerű üzleti reklám, amely minden tekin­tetben bele ütközik a tisztesség­telen versenyről szóló törvénybe. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara, amely már megállapí­totta, hogy kik állanak a meg nem engedett reklám mögött, ezúton hivja fel az érdekeltséget, hogy ne üljenek fel a megtévesztésnek. Még mindig rossz a megye vasúti közlekedése Békésről Gyulára — egy nap — Az ügyvédek, kereskedők, guzdák a rosszul közlekedő vasút helyett autón járnak — Utuzás 34 kilométerre 5 óra alatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány évvel ezelőtt még a ki­sebb városokban is összeszaled­tak az emberek, ha autótülkölést hallottak, ma pedig a legeldugot­tabban fekvő faluban is találni autót. A vidéken tapasztalható autóiáznak csak kis részben a konjunktura a szülője, sokkal inkább azért vásárolnak minden­felé autót, mert lehetetlenül rossz a magyar vasutpolitika. Szomszé­dos községek es városok félna­pokra is el vannak vágva egy­mástól, a menetrend olyan bonyo­lult, hogy ha valakinek a szom­széd városban délelőtt dolga van, már előző este át kell mennie és néha harmadnap reggelig ott kell maradnia. Különösen sok panasz hallat­szik emiatt, hogy a menetrend összeállításánál nem veszik kellő­képen figyelembe azt, hogy ma­napság a vidéki közönségnek sű­rűn akad dolga a megye szék­helyén. Amikor a legcsekélyebb ügyhöz is ez aktáknak egész légiójára ven szükség, nagyon gyakran kell alispánt, főszolga­bírót, adóhivatalt, tanfelügyelői hi­vatalt fölkeresni és ez az ut mind­annyiszor keserves nehézségeket okoz. Vasút helyett autó Főként a gazdálkodók vettek vi­déken automobilt, mert aránylag nekik van a legtöbb dolguk adó­hivatalban, kereskedőnél és egye­bütt. Éppen a közelmúlt napok­ban az orosházai tanyák közt egy 15 holdas kisgazda vett autót és Szegeden sikerrel letette a soffőr­vizsgát. Azután a vidéki kereskedők nagyrésze is cserben hagyta a vas­utat és autón jön-megy bevásá­rolni. Sokkal gazdaságosabb igy, időben és költségben egyaránt. A kisebb kereskedők azt a megol­dási módot választották, hogy töb­ben társulnak az autóhoz. Leginkább azonban a megye­beli ügyvédek tértek át a vasúti utazásról az autón való utazásra. Kiszállásaiknál, hivatalos eljárá­saiknál jóval kellemesebben és praktikusabban — tehát olcsóbban — utazhatnak a vidékre és vissza, mintha vonattal utaznának, mert igy aznap, sőt félnap alatt meg­fordulhatnak ügyes-bajos dolgaik színhelyén és megtakaríthatják ma­guknak a drága szállodai és ét­kezési költségeket. Csak egy példát sorolunk itt el, annak igazolására, hogy a rossz vasúti politika mennyi kellemel­lenséget okoz és mennyire elide­geníti a közönséget a vonattól. Utazás Békésről Gyulára A békési jegyzőnek hivatalom dolga van délelőtt 10 órakor Gyu­lán a vármegyeházán. Békés 34 kilométerre van Gyulától. Autón — még magyar országúton is — i legfeljebb egyórai ut. A jegyzőrek azonban nincs autója, vonaton kell mennie. Előző este 19 óra 20 perckor indul. Mert reggel nincs megfelelő vonat, éjjel 22 óra 20 perckor, tehát három óra alatt ér Gyulára, ott meg kell szállnia. Ha delre elvégzi a dolgát, ak­kor 12 óra 3 perckor visszaindul­hat és ujabb három óra alatt, 15 óra 2 perckor otthon van. De ha pontosan délre a megyeházán nem végzett, akkor már csak követ­kező nap hajnalban 3 órakor van olyan vonata, amelynek csatlako­zása van Békésre. Ezzel is csak reggel 7 óra 40 perckor érkezik haza. Harminc­négy kilométer közel öt óra alatt 1 Közben kétszer kell ótszállnia. Gépkocsik hálózata készül Hogy a vasúti közlekedés nem mindenütt felel meg a követelmé­nyeknek, arra példa az is, hogy nagyszabású autóközlekedési vál­lalat alakult, amely az egyes, rossz vasúti összeköttetésű vidékeken autójáratokkal akarja lebonyolítani a forgalmat. Az első ilyen autó­vonal most nyílik meg az Alföl­dön, hogy rövidesen kövesse a többi is. Mint értesülünk ugyanis, a Ma­gyar Országos Motoros Közieke. dési Vállalat nevet viselő egyesü_ lés, amelynek Grátz Gusztáv dr" volt külügyminiszter az elnöke,­tegnap értesítette a várost, hogy a Szentes, Derekegyháza, Nagymá­gocs, Orosháza, Magyarbánhegyes, Dombegyháza és Battonya, mint­egy 83 kilométeres útszakaszon rendszeres autójáratokat vezet be. A vállalat egyébként — amint már ismertettük — négyezer kilométe­res útvonal beállítását vette tervbe s a forgalmat egyelőre 120 gép­kocsival bonyolítja le. Lakásépítést sürget a katonaság Az állomásparancsnokság két pavillon építését kivánja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vitéz Rátvay Imre ezredes, a bé­késcsabai 10. honvédgyalogezred parancsnoka, ma beadvánnyal for­dult a város tanácsához. A bead­vány a katonai állomásparancs­nokság kívánságát tolmácsolja és azt fejtegeti, hog^ a város a most felveendő amerikai kölcsönből két lakóházat építhetne a katonaság havidíjasai részére. A beadvány rámutat arra a sajnálatos körülményre, hogy a békéscsabai lakásínségben rövid időn belül lényeges enyhülés nem várható. A magántőke teljesen tartózkodik az építkezéstől és ma csupán az állam az, amely épít­kezéseket végeztet. Az államnak ezt a tevékenységét kell tehát utánoznia a városnak, ha azt akarja, hgy a lakásnyomoruság enyhüljön és a lakosai elégedet­tek legyenek. A katonatisztek és altisztek leg­nagyobb része ma távol lakik a laktanyától. Két-három kilométert kell naponta többször is gyalogol­niok, ha a laktanyába, vegy a lakásukba akarnak jutni. A kato­naság ezért azt óhajtja, hogy a laktanya melletti üres területen — ahol ma a vasúti palota építke­zései folynak — építtessen a vá­ros a katonatisztek és altisztek és azok családja részére egy-egy pa­villont lakóházul, hogy ezek ott megfelelő lakáshoz juthassanak^ A beadvány hangsúlyozza, hogy ebben az esetben a város men­tesülne különféle terhek alól, mert a lakáshoz jutó katonák egytől­egyig lemondanának házhely­igénylési jogukról és igy a már kiutalt házhelyeket a város ren­delkezésére bocsátanék. Gábor Undort kiutasították, Francia­országból Budapest, aug. 21. A Kassán megjelenő „Munkás" c. lap jelen­tese szerint Gábor Andort két tár­séval együtt 24 órai fogság után kiutasították Franciaországból, mert a bányamunkások között kommunista propagandát,folytattak. — Laubner Józsefnt búcsúz­tatása. A Debrecenbe áthelyezett Laubner József most költözködik el uj állomáshelyére. Ebből az al­kalomból a Magyar Nemzeti Szö­vetség csabai csoportja elbúcsúz­tatta Laubner Józsefnét, aki a szö­vetségnek és a társadalmi moz­galmaknak mindenkor lelkes har­cosa volt. A Szövetség nevében Rell Lajos dr. intézett beszédet a távozóhoz, akinek díszes, mű­vészi kivitelű emléklapot nyújtott át. Laubnerné a meleghangú sza­vakért könnyekig meghatottan mondott köszönetet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom