Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-31 / 171. szám

2 iMlKÉSMEOTEI Kfcte Békéscsaba 1925 julius 31 A pénzértéknél (valutáknál) az átszámítási kulcs a következő : angol font 1 font 345.000 K, bolgár bankjegy 100 leva 50.000 K, 1 dollár 70.500 K, 100 francia frank 331.000 K, 1 lengyel zloty 13.400 K, 1 német uj birodalmi márka 16.800 K, 100 lira 259.000 K, 1 osztrák shilling 10.000 K, 1 hollandi forint 28.200 K, 100 belga frank 324.100 K, 100 lei 34.000 K, 100 cseh korona 210.000 K, 100 svájci frank 1,380.000, 100 dinár 122.300 K. A váltók (devizák) átszámítási kulcsa a következő : Amsterdam 28.500, Kopenhága 14,530, Osló 12.650, London 345.000, Newvork 71.000, Berlin 16.800, Milánó 2590, Páris 3310, Brüsszel 3270, Bukarest 333, Szófia 510, Prága (100) 210.500, Stockholm 19050, Zürich 13780, Bécs 10.000, Belgrád 1243 korona. A vasutasdalkar dalestéje A Békéscsabai Máv Zene- és Dalegylet augusztus hó 1-én, szombaton este 8 órakor a „Próféta"vendéglő összes termeiben díjmentes dalestélyt rendez, melyre a dalkedvelő közönséget tiszteletid meghívják. Önkéntes adományokat a soproni országos dalo&versenyen való részvétel alapja javára köszönettel fogad az egyesület vezetősége. A dalestély műsora a következő: I. Himnusz: Erkel Ferenctől. § 2. Odabent a nagy kocsmában: Nóvák J.-től. 3. Reményhez: Lavotta J.-től. 4. Dunántuli nóták : Révffi Gézától, 5. Bus magyarok imája : Révffy Gézától. 6. Hiszekegy: Szabadostól, 7. Három eredeti magyar dal: Nem marad a piros rózsa bimbóba. Hoppé Rezső. 8. Régi nóta : Révffi Gézától. 9. Zug az erdő : Gyene S.-től. 10. Falu végén kurta kocsma : Auspitz J. II. Szózat: Egressitől. Aki más neve alatt nősült Békéscsabán keresnek egy hódmezővásárhelyi szélhámost (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mozifilmre, sőt regénybe, kalandortörténeibe illő história esett meg Hódmezővásárhelyen. A történet egészen újszerű és szokatlan és teljesen komikus lenne, ha a rendőrség is nem avatkoznék a dologba, a hősi szereplő néminemű szélhámoskodásai miatt. De a rendőri beavatkozás következtében az eset tragikomikussá vált, amelynek csupán egyetlen szereplője sajnálatraméltó: a hamis okmányokkal operáló csaló által becsapott asszonyka, aki most urahagyottan sírdogál Hódmezővásárhelyen. A furcsa eset egyébként a következő : Nemrégen udvarolni kezdett egy hódmezővásárhelyi uricsalád leányának egy magát Templa Dezső néven megnevező fiatalember, aki a külügyminisztérium tisztviselője ként mutatkozott be. Ezt az állítását hivatalos okmányokkal is alátámasztotta, ugy hogy sikerült a család bizalmát és az ifjú hölgy szeretetét megnyernie. A viszony rövidesen leánykérésig haladt, majd a család beleegyezése után márciusban esküvővel végződött. A magát Templa Dezső miniszteri tisztviselőnek nevező budapesti fiatalember feleségül vette a vásárhelyi urileányt. Idáig a történet meglehetősen sima és mindennapias. Az érdekesség ott kezdődik, hogy csakugyan van a külügyminisztériumban egy Templa Dezső nevü tisztviselő, aki Hódmezővásárhelyről származik. Ennek bátyja : Templa Károly julius 29 én látogatóba érkezett Vásárhelyre, ahol rövidesen meghallotta, hogy az „öccse" ott márciusban megnősült, Mivel már volt egy hasonnevű öccse Budapesten, aki egyáltalában nem volt nős, Templa Károly azonnal tisztában volt azzal, hogy szélhámos bitorolja az öccse nevét, mert valami módon hozzájuiott annak okmányaihoz. Templa Károly azonnal elment az ál-Templa Dezső lakására, hogy felelősségre vonja a bitorlót. Amikor belépett az ajtón, az álöccs udvariasan megkérdezte, mit óhajt. — Templa Károly vagyok — mutatkozott be a látogató — és az öcsémet, Dezsőt keresem... Az ál-Templa Dezső erre elsápadt, mintha minden vér kifutott volna a testéből. A következő pillanatban aztán félretolta az ajtóból a látogatót, kirohant az ajtón és eszeveszetten futni kezdett. Az uccán csakhamar egérutat nyert és eltűnt a csodálkozástól majd^ nem megmeredt, semmit sem értő felesége elől. Az igazi Templa ekkor könyörtelenül leleplezte a szélhámost, akiiől azt sem tudják és nem tudja a felesége sem. hogy tulajdonképpen kicsoda és mi az igazi neve. Templa Károly elmondotta, hogy a szökevény becstelen uton jutott az öccse irataihoz és azokat galádul felhasználva, annak neve alatt, tehát hamis néven vette feleségül a vásárhelyi urileányt. A felvilágosításokra a becsapott uricsalád kétségbeesetten szaladt a rendőrségre, feljelentést tenni a más okmányaival esküvő szélhámos ellen. A rendőrség nyomozást indított az ál Templa Dezső ellen, akinek nevét — minthogy közokiratokkal való visszaélés és hamisítás történt — majd törölni kell a házassági anyakönyvből. A szélhámost a vásárhelyi rendőrség megkeresésére Békéscsabán is keresik. Pontos személyleirása a következő : 27 éves, 170 cm. magas, közép, erős termetű, kerek, telt arcú, gesztenyebarna hajú és barna szemű. Ruházata a következő volt : szürke ruha, vékony zöld és piros csikókkal, pantalló-nadrág, sötétsárga fűzős félcipő gummitalppal. Zürichben a magyar koronái 72 50-el jegyezték. Perui levél* ii. Társadalmi élet csak klubokban van, a családok összejárása nem olyan elterjedt, mint otthon. Van angol, amerikai, német, francia, olasz klub. Az első a — Nemzeti Casinó, ahol a belépés, vagyis beiratkozáskor 100 font a dij. Ezekben aztán olyan az élet, mintha otthon, saját hazájukban volnának. Nemzeti ünnepségek, estélyek követik itt egymást : itt a klub a haza. Nekünk magyaroknak sajnos semmi ilyen közös helyünk nincsen. Kevesen is vagyunk hozzá. És a magyar átok, az összeférhetetlenség itt is uralkodik. Az erkölcsök. Hát erről nem igen lehet beszélni, mert nincs, legalább is a mi felfogásaink szerint nincsen. Három-négy törvénytelen gyerek nem számit, válás pedig nincsen. Holtomig-holtodig. Nem kell egymást szeretni, csak nem lehet elválni. A férj is, az asszony is élhet mással, de az arzobispo (érsek) nem engedélyez"Lapunk egyik Délamerikába vándorolt baátjától, Limából. teti a válást, noha a radikálisok ugyancsak verik érte a parlamentben az asztalt, de a klerikálisok — és ezek mögött az asszonyok állanak — nem szavazzák meg. No volna is itt szép kis zűrzavar, ha egyszer az asszony, máskor a férj állna elő bizonyítékokkal. A nő itt még nem érte el azt a társadalmi pozíciót, mint otthon, nem oly szabad és ez az elzártsága, munkára nem neveltsége, fényűzési hajlama házasságtörésre, a lányt pedig szeretkezésre birja. „Viva el amor I" a jelszó és amig az északon élő ember ezen is gondolkozik, töpreng, addig a déli gondolkodás nélkül megadja magát a szerelemnek. A bikaviadal I Erről az izgalmas, agyatbénitó nemzeti játékról a következő alkalommal irok. Most csak ennyit : a spanyolországi hires torerokat itt ugy ünneplik, ugy fogadják, mint otthon a legnagyobb tudósokat, művészeket sem. Legutóbb itt járt a görögök hires volt miniszterelnöke : Venizelos, fiatal feleségével együtt és bizony a lapok csak megemlítették, mig a néhány nappal később Mexikóból érkezett Jüan Belmontet, a vakmerő sevillai torerot ezrekre menő néptömeg és diadalkapu fogadta a kikötőben és a lapok hasábos cikkekben számoltak be róla. Jüan Belmonte, aki egy sevillai mészárosmester fia, ifjabb korában maga is ebben a mesterségben „legénykedett", két évvel ezelőtt nősült, elvette a perui igazságügyminiszter leányát és hogy mennyi lehet a jövedelme, az abból következtethető, hogy egy szerepléséért, amely 2—3 óráig tart és amely idő alatt 6 bikát öl meg, 10.000 dollárt kap. Évente legalább száz viadalon vesz részt. Az azonban bizonyos, hogy minden egyes esetben az életével játszik és magam is a nyelvem haraptam véresre kínomban, amikor a dühtől már félkörben hajlott gerincű bika elé két térdre letérdelt. Rettenetes volt. A klima rossz. A két hónapos nagyon forró nyarat minden átmenet nélkül az öt hónapos tél követi. Itt nem kell az otthoni havas, hideg télre gondolni, hisz alig van hideg, ennél sokkal rosszabb, állandóan nedves és kellemetlen pára hullik. Nem eső, nem is köd, a kettő között valami. A tüdőt fojtogatja, a csontokat hasogatja, penészedik, nyirkosodik minden Szegény magyar leány gazdag szerencséje Fonyódon nyaralt Bojér Katica, egy feltűnő szépségű, fiatal, szőke leány özvegy édesanyjával és három fivérével. Katica édesapja felügyelő volt a MÁV-nál s a világháborúban ragályos betegségbe esett és meghalt. A fiatalon félárvaságra jutott leány édesanyjának segédkezett a háztartásban és a három fiu lett a családfentartó: szerény fizetésükből, amelyet a Székesfehérvári Takarékpénztárnál kaptak, éltek mind. Vasárnap mult három he'e Siófokra utaztak, ahonnan délután hajón Balatonfüredre igyekeztek. Több siófoki ismerősük is velük tartott, köztük egy német ur is, aki a siófoki Hullám-szállóban volt megszállva. A hajón utazott Manken Róbert, egy Siófokon nyaraló gazdag hollandus is, aki szemét nem tudta levenni a szemközt ülő gyönyörű leányról. A kis gőzös vígan szelte már a Balaton hullámait, amidőn Manken a hölgyek társaságában levő német urat, mint szállóbeli ismerősét, udvariasan félrehívta és arra kérte, hogy mutassa be őt Bojér Katókának. Ez meg is történt. A hajó alig kötött ki Balatonfüreden, már az elszánt terv el is készült Manken Róbert agyában, megkérte a leány kezét és ez a merész lépés nem ütközött akadályba. Azóta mindig együtt volt a leánnyal. Mult hét elején elutazott Manken szép menyasszonyával, a mamával, testvérekkel hazájába, a boldog, békés Hollandiába. Megbízta a kitűnő hollandus Szabó Gyula dr. fővárosi ügyvédet a leány összes iratainak gyors beszerzésére és azoknak expressz elküldésére. Az ügyvéd megbízatásának pontosan eleget tett és a hét vegén már Amsterdamban voltak az iratok, mire a sok milliárd vagyonnal rendelkező gyáros julius 19 én oltár elé vezette Amslerdamban a fonyódi aranyifjúság kedvencét. Nászútra Manken hatalmas batáviai birtokára utaztak, Jáva szigetére, ahol a nyár hátralevő részét fogják eltölteni. és mi pedig dacára, hogy a hőmérő 16—17°C meleget mutat, vacogó fogakkal, dideregve visszakívánjuk a forró, tropikus nyarat. A nyár novembertől májusig, a tél juniustól októberig lart. Télen pusz. tit a grippe, a sajnos otthon is jól ismert spanyol betegség és itt a másik átok is, a malária. Ettől bizony európai ember meg nem szabadul. Hosszú, kellemetlen nyavalya, engem is több egy évnél gyötört, mig aztán vagy egy fél kg. quinina után elmaradt. A magyarokról más alkalommal irok, most csak ennyit : egyszer két magyar valami kolonizálási ügyben kihallgatásra jelentkezett a köztársasági elnöknél. Amikor a jelentkezésnél bemondták, hogy magyarok, az elnöki titkár mosolyogva megkérdezte tőlük, hogy milyen pártiak ? Hát a mi két magyarunk hangosan elkurjantotta magát : „Viva la republica I" A királykérdés eljutott már a perui köztársaság elnökéig. És most bucsut veszek a békéscsabai kedves honfitársaktól a legközelebbi levélig. Adios I a Lima, 1925. julius l.| Sz. J.-né.