Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-28 / 168. szám

2 &E&ÉSMEGYEI KÖffl>ÖSnr Békéscsaba 1925 julius 28 Az Apolló Mozgóképszínház rt. közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta a rész­vényesek élénk érdeklődése mel­lett közgyűlését a békéscsabai Apolló Mozgóképszínház rt. dr. Berthóty István polgármester elnök­lete alatt. A jegyzőkönyvet dr. Láng Frigyes ügyész vezette. A közgyűlés megnyitása után dr. Offra Sándor ügyvezető igaz­gató terjesztette elő az igazgató­ság évi jelentését. A jelentés örömmel állapítja meg, hogy a kulturális jellegű vállalat prospe­ritásához fűzött remények valóra váltak. A művészi mozgóképekben és slágerfilmekben bővelkedő mű­sor mindenkor ébren tudta tartani a közönség érdeklődését s ma már a mozgóképszínház Békés­csaba legkedveltebb szórakozó­helyévé vált. Az igy elért anyagi eredményt az igazgatóság jelentős mértékben a vállalat továbbfej­lesztésére fordította s főleg a nyári kertmozit építették ki a követel­ményeknek megfelelően. Hálás elismeréssel emlékezik meg a je­lentés a Békésmegyei Általános Takarékpénztár mindenkor kész­séges támogatásáról. A mult évi tiszta nyereség 118 millió korona, amelyből részvényenként 2500 K-t, vagyis összesen 80 millió koronát juttatnak a részvényeseknek. Miután Huszár Sámuel felol­vasta a felügyelőbizottság jelen­tését, elfogadták az igazgatóság előterjesztését a nyereség felosz­tására vonatkozólag és a felment­ményt megadták. Végül dr. Berthóty István elnök a társaság köszönetét tolmácsolta mindenkori meleg érdeklődéséért és támogatásáért a megjelent Laubner Józsefnek, aki Békéscsa­báról távozván, igazgatósági tag­ságáról lemondott. A közgyűlés az elnök élteté­sével ért véget. Haszonállatvásár és kiállítás Budapesten Baromfi- és gépkiállítás as országos tenyéss- és hasson­állatvásártelepen Elénk emlékezetében van még nemcsak a közvetlenül érdekelt gazdaközönségnek, de a nagykö­zönségnek is az a rendkívüli ér­deklődés és siker, mellyel a tava­szi gépkiállítás járt. Az országos tenyész- és haszon­állavásártelep intézőbizottsága, az Országos Magyar Gazdasági Egye­sülettei egyetemben elhatározta, hogy az országos tenyész- és ha­szonállatvásártelepen az ősz fo­lyamán haszonállatvásárt, barom­fi- és gépkiállítást rendez. A haszonállatvásár, baromfi- és gépkiállítás szeptember hó 12-15 ig tart az országos tenyész- és ha­szonállatvásártelepen. A vásáron való részvételt augusztus hó 20-ig kell bejelenteni az Országos Te­nyész- és Haszonállatvásártelep Intézőbizottságának, (Budapest, V. Alkotmány ucca 29.) vagy az Or­szágos Magyar Gazdasági Egye­sületnek (IX., Üllői ut 25.). A vásárra felhajthatók : bikák, fejőstehenek, jármos ökrök, nö­vendékállatok, továbbá kanok, ko­cák, kosok, anyajuhok, kecskék és fajbaromfiak. Hizottállatok és lovak a vásárból ki vannak zárva. A díjazással és sorsolással egy­bekötött baromfi kiállítást a Barom­fitenyésztők Országos Egyesülete rendezi, az errevonatkozó bejelen­tések és megkeresések tehát eh­hez az egyesülethez (Budapest, IX., Üllői ut 25.) intézendők. A vásárt és kiállítást a földmi­velésügyi minisztérium a legmesz­szebbmenő támogatásban része­siti. A rendezőbizottság az utazá­si kedvezményekről is gondosko­dott. Megkerült Móric, a csodamajom Egy inasviselt, reményteljes ifjú volt a tolvaj — Nem tudja megmondani, mi volt a célja a filmekkel (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mindenfelé eleven feltűnést keltett Békéscsabán, hogy az Apolló Mozgó több filmjét, amelyek az előadás befejezése után az elszál­lításra várakoztak, ismeretlen tol­vaj elmelte. A vándorútra kelt filmek között volt a „Móric, a csodamajom" cimü mélabús élet­kép, a „Nem akarok autót látni" cimü nevettető-eszköz és egy Ma­gyar Hiradó. A rendőrség legott a legszélesebb körű nyomozást tette folyamatba az eltűnt filmtekercsek után. A rendőrség nyomozásának meglepően rövid időn belül meg­volt a legtökéletesebb és legelis­merésreméltóbb sikere. Bravúros nyomozással órák alatt sikerült rábukkannia a különös lopás tet­tesére, egy zsenge korú, egészen fiatal gyerkőc személyében. Ez az eredmény annál figyelemreméltóbb, mert a tettes előbb került rendőr­kézre, mint a julalmat kilátásba helyező hirdetés napvilágot látott. A tettes, aki a kihallgatás első szavai után azonnal töredelme­sen beismerte a tettét, a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. A fiatalember, aki nemrégen még diák volt, a legutóbbi időben mint tanonc működött egy békéscsabai iparmühelyben, a kemény munka azonban sehogysem ízlett neki és igy hamarosan hátat fordított ne­néz, de becsületes mesterségének. Azóta munka és foglalkozás nél­kül lézengett a városban és a szüleinek nyakán élt. A házkutatás során a rendőrség a fiu szüleinek padlásán, ahova a fiu elrejtette a filmeket, hiány­talanul megtalálta Móricot és bur­leszktársát, mire a sutba dugott filmtekercsek a sötétből a fényes napvilágra kerültek. Arra a kérdésre, hogy milyen célból lopta el a moziból a filme­ket, a fiatalkorú kijelentette, hogy maga sem volt tisztában a céllal, a lopás végrehajtásakor csupán „ellenállhatatlan kényszer" hatása alatt cselekedett. Nagy szerencse, hogy a forró padláson elrejtett filmek a hőség következtében ki nem gyulladtak, mert külömben beláthatatlan sze­rencsétlenség történhetett volna a padláson meggyulladt filmek miatt. A megkerült Móricot és társait a rendőrség ma átadta az Apolló­mozi igazgatóságának, amelyet a rendőrség gyors és sikeres nyo­mozása nagy anyagi kártól men­tett meg. Az Oberlánder-filmköl­csönző ugyanis 170 millió korona kártérítést követelt az ellopott há­rom filmtekercsért. H.IH !£ IN­Magyar stílus Valahol könyvet írlak most a magyar stílusról, annak fejleszté­séről, amelyet minden magyar embernek köteleségévé tesz az illető szerző. A szándék nemes, puritán jel­lemre valló, hazafias, ámde e szűk keretekbe szorított rovatban nem terjeszkedhetünk ki annak méltatá­sára, csupán a magunk észre­vételeit jegyezzük ide. Napról-napra egyre örvendve tapasztaljuk azt a kellemes tényt, hogy egyes szakférfiak a magyar, magyaros stílus föltámasztása, kultiválása és fejlesztése érdeké­ben ma már minden követ meg­mozgatnak s ami a dologban a legörvendetesebb, igen számottevő eredménnyel, Elvégre is ne csak minden szép és jó — külföldről kerüljön be hozzánk, mert az nem válhat nagy dicsőségünkre; mig az, ha mii­iparunkban — építészet, nyomdá­szat, lakatosság, stb. — megte­remtjük az egységes magyar stí­lust, határozottan megerősödésün­ket jelentené s majd a külföld is komolyan venne bennünket, mert érzékeny anyagi kára támadna belőle. A magyar stílusban különösen a népies a szép, a megragadó s amely egyes vidékek speciálitása. Igy például a Duna-Dráva szög­letében, a tolnavármegyei Sárköz­ben, vagy a baranyai Ormánsá­gon igen kedves és a szemnek tetszetős megnyilatkozása található a népies, magyaros stílusnak, amely az ottani népnek minden ruhadarabján, minden eszközén, minden bútorán rajta van s di­szességénél fogva igazán meg­ragadó. Mi nem tudjuk eléggé helyeselni a magyar stílus irányában meg­nyilvánult mozgalmat, mert tudjuk — mint a hogy minden müveit em­ber tisztában van vele — hogy csak az a nemzet erős erkölcsi­leg, amelynek minden készítmé­nyén rajta van a nemzeti szellem, az erő és a karakter. Már pedig nekünk, magyaroknak, van oly szép stílusunk, mint akár a né­meteknek vagy az angoloknak s e tekintetben épenséggel nem volna szükségünk a külföldi im­portra. Ha elérkezik majd az az idő, amelyben nemcsak kizárólagosan a szakférfiak, de párt- és osztály­külömbség nélkül a nagyközön­ség is szükségét fogja érezni a magyar stílusnak, akkor fog iga­zán fölvirágozni a honi ipar. mert a selejtes s az idegen szellemet minden tekintetben magán viselő külföldi holmikat teljes mértékben nélkülözni tudja. Addig azonban, amíg ez be­következik, nem szabad összetenni a kezünket, hanem tenni kell, még pedig hamarosan, mert — „két­szer ad, ki gyorsan ad /" (h. r.) — Az árvaszék vezetője sza­badságon. Kolpaszky László dr. árvaszéki ülnök, a városi árva­szék ideiglenes vezetője, a mai napon megkezdte négy heti sza­badságát. — Villamos igazgatósági ülés. A villamosleiep igazgatósága ma, kedden délután 4 órakor ülést tart a városháza kis tanácstermében. — Kedvezményes utazás Arad­ra. A magyar és román államvas­utak megállapodtak egymással, hogy az aug. 1 — 10 napjai kö­zött Aradon rendezendő árumin­tavásárra kedvezményes jegy vál­tására jogosító igazolványokat bo­csátanak ki. A kedvezmény a ma­gyar vonalakon 50, a román vo­nalakon pedig 75 százalék, azon­kívül az igazolvány egyúttal a vá­sár területére ingyenes belépő je­gyül szolgál. Az igazolványok 25 ezer korona beküldése ellenében a szegedi kamaránál szerezhetők meg. — A hadikölcson- és egyéb kötvények valorizációja érdekében megalakult a Magyar Kötvénytu­lajdonosok Orszfigos Szövetsége Budapesten, Károly-király ut 22. szám alatt. A szövetség célja, hogy mindazok, akik jó koronákat he­lyeztek el hadikölcson- és más ál­lamadósági kötvényekben, vagy zálogleveleket vásároltak aranyko­ronákért, életbiztosításokat kötöt­tek, megkapják tőkéjük méltányos hányadát s megszűnjön az a lehe­tetlen állapot, hogy hazafias áldo­zatkészségük, előrelátó gondossá­gukért tönkrejutásukkal bűnhőd­jenek. A magunk részéről is fel­hívjuk az érdekeltek figyelmét a szövetségre és az ügy érdekében állónak tartanok, ha ahhoz mi­nél többen csatlakoznának. A szö­vetség élén dr. Strausz István nemzetgy. képviselő, a legfőbb ál­lami számvevőség volt elnöke áll. Ügyvezető elnök Eckhardt Tibor nemzetgy. képv., alelnök Homon­nay Tivadar nemzetgy. képv., fő­titkár dr. Tóth Árpád. Évi tagdij 5 aranykorona. Vagyontalanok tag­díjmentességben részesülhetnek. — Sertésipari kiállítás Buda­pesten. A Budapesti Takarék és Vásárpénztár az Országos Sertés­kereskedelmi Egyesülettel és az Országos Magyar Gazdasági Egye­sülettel karöltve október 2—4. napjain Budapesten a ferencvá­rosi sertésvásártéren hizottsertés és sertésfeldolgozó hentesipari kiál­lítást rendez, A kiállításra vonat­kozó tudnivalók 4687. szám alatt a szegedi kamaránál megtekint­hetők. — Halálos napszúrás fürdés közben. Székesfehérvárról irják : Dene István Iszkaszentgyörgy leg­módosabb gazdájának egyetlen fia tegnap fürdés közben beleful­ladt a község mellett lévő halas­tóba. Az orvos véleménye szerint a szerencsétlen fiu napszúrást ka­pott s bár jó uszó volt, nem tudott menekülni a vizből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom