Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-05-01 / 98. szám

2 B®K®SME®IM M&MMl Békéscsaba, 1925 május 1 71 szófiai merénylet a hadbíróság elé került Szófia, április 30. A szófiai szé­kesegyházban elkövetett merénylet ügyében a vizsgálatot befejezték. Az ügyészség a hatalmas vád­iratot a haditörvényszék elé ter­jesztette. Zsilinszky Endre és Dánér Béla párbaja Budapest, ápr. 30. Ma délelőtt 10 órakor a Lovas-féle vívóterem­ben megvolt a Zsilinszky Endre a Szózat főszerkesztője, nemzet­gyűlési képviselő és Dánér Béla közötti párbaj. A felek többször hevesen összecsaptak, végül Zsi­linszky jobb halántékán könnyebb sebet kapott, mire a segédek a párbajt beszüntették. Laubner Józsefet a Nemzeti Bank debreceni fiókjának főnökévé nevezték ki Utóda Pavlovits István less Budapestről (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai pénzügyi és kereskedői körökben már napok óta hire ter­jedt, hogy Laubner József, a Nemzeti Bank békéscsabai fiók­jának főnöke eltávozik városunk­ból. Ma azután hivatalos értesítés erősiti meg, hogy a Nemzeti Bank igazgatósága Laubner Józsefet a debreceni fiókintézet főnökévé ne­vezte ki. Amilyen osztatlan örömet és megelégedést fog kiváltani Laubner Józsefnek jól megérdemelt kine­vezése az ország egyik legnagyobb vidéki gazdasági emporiuma pénz­ügyeinek élére, épp oly, sőt talán még nagyobb sajnálat kél a nyo­mában váratlan távozása felett. Laubner József nemcsak szak­avatott, lelkiismeretes és fáradha­tatlan tisztviselője volt intézetének és kollegiális főnöke tisztviself társainak, de mindenkor megértő és lelkes támogatója Békéscsaba egész gazdasági életének, ipará­nak és kereskedelmének. S abban, hogy a mai nyomasztó gazdasági válságban a csabai piac mindeddig olyan szilárdan állja meg a he­lyét, a csabai vállalkozók és ke­reskedők szolidságán kivül tekin­télyes érdeme van benne Laub­nernek, aki segített ott, ahol kel­lett és lehetett, de éppen az előre látott válság miatt helyes mederbe terelte az itt-ott túlhajtott igényeket. Távozása azonban társadalmi­lag is érzékeny veszteség, hiszen ha nem is hangos, de tevékeny tagja volt sok társadalmi egyesü­letünknek, vonzó- és tisztelt alakja társas életünknek s ugy ő, mint felesége kulturális és emberbaráti mozgalmainkból derekasan kivet­ték részükét. Az iránta való be­csülésnek és szeretetnek jele, hogy a legutolsó képviselőtestületi vá­lasztáson a második kerület pol­gársága osztatlan megnyilatkozás­sal választotta meg városatyának. A Nemzeti Bank igazgatósága már utódját is kijelölte Pavlovits István személyében,. aki Buda­pestről, a központból kerül Bé­késcsabára. Munkácsy halálának 25. évfordulója Békéscsabán senki sem ünnepel (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai napon, pontosan május elsején van 25. esztendeje annak, hogy Munkácsy Mihály, a magyar festőművészet legnagyobb mestere, örök álomra hunyta le szemeit. A magyar művészvilág vesztesé­ge akkor nemcsak a magyar hori­zontot borította gyászba, hanem az egész világ művészeti köreit, amelyek mindenkor mély elisme­réssel hajtottak lobogót az aszta­los inasból világhírű festőóriássá nőtt zseni előtt. Munkácsy Mihály halálának 25. évfordulóját szerte az országban megünneplik mindazok, akiknek közük van a magyar művészet­hez. Csupán Békéscsabán feled­keztek meg Munkácsy halálának évfordulójáról, noha a nagy mes­ter ifjúkori évei közül éppen hár­mat töltött el a régi Csaba falai között. Tanoncéveit élte le itt a későbbi nagy művész, amiről egy­szerű és immár megkopott már­ványtábla tanúskodik a Munkácsy Mihály-ucca 14. számú ház falán, jelentve, hogy Páris egykor ünne­pelt festőművésze a kis Békés­csabán asztalosines volt az 1855. évtől az 1858. évig. Három esztendőt élt itt Mun­kácsy, mielőtt világhódító útjára elindult s ez a három év mind örökre belekapcsolta Békéscsabát a művészettörténetbe. Illett volna tehát, ha az arra hivatott ténye­zők ugyanugy megemlékeznek Munkácsy halálának évfordulójá­ról, mint ahogy megemlékeznek ma azokon a helyeken, ahol a nagy művész legfeljebb csak ideig­óráig fordult meg. Illett volna annyi megbecsülést tanúsítani a magyar kultura iránt, hogy~ halk és sze­rény megemlékezéssel beálltunk volna abba a sorba, amely földig hajtja ma tiszteletének és meg­becsülésének zászlaját az innen elindult nagy szellem előtt. Piroskáék ügye a táblán Budapest, ápr. 30. A csongrádi bombamerénylet ügyében ma kezdte meg a tárgyalást a buda­pesti ítélőtábla. A vádlottak : Simkó László, Bölönyi Miklós, Fülöp An­dor, Piroska György, Sági János és Sági Rókus együtt érkeztek meg Ulain Ferenccel és Széchenyi Istvánnal. Medvig István táblabíró olvasta fel a szolnoki törvényszék ítéletét és indokolását, amelynek felolvasása egy óra hosszáig tartott. Ezután megkezdték az iratok fel­olvasását. A főtárgyalás mai első napja előreláthatóan az iratok is­mertetésével telik el. A tárgyalás 3 napig tart. A bíróság alkalma­sint szombaton fogja kihirdetni az ítéletet. Folytatják a magyar­osztrák tárgyalásokat Budapest, április 30. A mult év végén megindult magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások ma új­ból megkezdődtek Budapesten. A bizottság elhatározta, hogy a tár­gyalásokat albizottságban fogják folytatni, amelyek munkájukat hol­nap kezdik meg a kereskedelem­ügyi minisztériumban. A szombati cserkészelőadás A cserkéssünnepség műsora (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jeleztük, hogy szombaton, május 2-án a „Munkácsy"-cserkészcsapat nagyszabású, ünnepélyes előadást tart a Városi Színházban- Az elő­adás változatos műsora a követ­kező : 1. a) Himnusz, b) Fiuk, fel a fejjel,. c) Járjatok be minden föl­det. Énekli az iparostanonciskola énekkara. 2. Ünnepi beszéd. 3. „Előorgona". Largo von G. F. Hándel. Orgonasipokkal játsz­szók : a „Murikácsy"-cserkészek. Hegedűn játszik Süli László ipa­rostanoncískolai tanuló. 4. Szaval: Moldován Gábor. 5. a) Farkaskölykök tánca, b) Magyar tánc. Táncolják : Hrabov­szky Jucika és Végh Terike, 27. L. „Kanizsay Dorottya"-leánycser­készek. 6. Kiscserkész. Monolog. Elő­adja Nagy György Sándor. 7. A cserkész — ahol tud — segit. Cserkészszinmü 1 felvo­násban. Irta Lingauer László cser­kész segédtiszt. Előadják a „Mun­kácsy"' cserkészek. Előadás kezdete este 8 órakor. Rendes színházi he'yárak. Felül­fizetéseket köszönettel fogadnak, Jegyelővétel a Dobay-drogériában. A Mount Everest meghódítása Az angol királyi földtani intézet és az Alpesi Club által kiküldött tudományos expedíció a földkerek­ség legmagasabb csúcsának meg­mászására vállalkozott 1922-ben és az expedíció vezetője: Bruce generális csak hosszas fáradság után nyerte meg a dalai láma engedélyét ahhoz, hogy Tibet tilal­mas földjére léphessen és a 29000 láb magasságú Mont Everest meg­mászására útnak indulhasson . . . Az ut csodaszép erdőkön veze­tett keresztül az örökös hó biro­dalmába. Az erdőkben rekkenő hőséggel, rovarokkal, főként ha­lálos marásu piccákkal kellett még­küzdeniök, mig elérték a tibeti fensikot, ahol módjukban volt a tibeti nép erkölcseibe és szoká­saiba bepillantani. A tibetiek val­lási tóncünnepe, a hullapusztitó démonok tánca, az ördögök és a Bosszú Istenének tánca a maga groteszk fenségességében lenyű­göző hatást gyakorolt. A legna­gyobb hideggel és fáradságos szen­vedésekkel megküzdve az expe­díció elérte a 27000 láb magas­ságot s onnan vissza kellett fordulniok, mert a jéghideg szél­vihar és az elemekkel való meddő küzdelmeik* lehetetlenné tették a további előnyomulást. Ez a rendkívül tanulságos, élve­zetes és izgalmas expedíciós tör­ténet, melynek minden fázisát és nevezetes eseményeit a magával vitt filmfelvevő készülék megörö­kítette hétfőn és kedden kerül az Apolló Mozgóban bemutatásra, mely bizonyára nemcsak a tudo­mányos problémák iránt érdek­lődők, hanem a nagyközönség széles rétegének kíváncsiságát is fel fogja kelteni. Ugyanez alkalommal kerül be­mutatósra egy nem kisebb érde­kességü 6 felvonásos film is, mely egy másik expedíciónak mintegy 2 évig tartott hosszú és fáradságos útját mutatja be, mely Martin­Johnson vezetése alatt — ki husz éven át járta Afrika rengetegeit — az eltűntnek tartott Paradicsom­tavat kutatta lel. A vadászat nagy vadakra Atrika dzungeljeiben cimü film Afrika kevésbbé ismert részeit mutatja be és a vakmerő bátorsággal az eddig lefotografalhatatlan feneva­dakról készült felvételeivel nem­csak a vadászok, hanem a tudo­mányos világnak is elsőrendű szolgálatot tett. Ez a film mint egy napló örö­kíti meg Johnson expedíciós utján. Iparmiivészből betörő Békéscsalán értékesített lopott holmik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hónapokkal ezelőtt feltűnt Békés­csabán egy elegáns, jó megjele­nésű, fölényes fellépésű fiatalem­ber, aki csakhamar befurakodott azokba a körökbe, amelyekben — a sok példa és csalódás dacára — szivesebben látják a hangos­kodókat, mint a szerény viselke­désű, csendes modorú embereket. A fölényes viselkedésű ifjú Palotai László 21 éves aradi származású budapesti főiskolás volt, akinek nagyratörő tervei voltak Békés­csabán. Palotai, aki iparművésznek mon­dotta magát, tanfolyamot akart itt létesíteni, amelyen mindenféle ipar­művészeti munka készítését be­mutatta és tanította volna. Mivel ilyesmi még eddig nem volt Békés­csabán, természetesen széleskörű érdeklődés nyilvánult meg a ter­vezett tanfolyam iránt. Palotai erre a városi hatósággal is érintkezésbe lépett és bejelentette, hogy ilyen tanfolyamot szándékozik nyitni. A terv azonban itt mindjárt meg­feneklett. A városi hatóság ugyanis nem látott semmi komolyságot az egész tervben és ezért egyáltalá­ban nem adta meg az engedélyt. Hogy a hatóság ekkor milyen kitűnő emberismerőnek bizonyult, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Palotai László urat ma országszerte körözi a buda­pesti rendőrség — nyolcszoros betörés miatt. A budapesti főkapitányság ugyanis ma arról értesítette a bé­béscsabai rendőrséget, hogy Pa­lotai László Kispesten, az Eggert­ucca 77. számú házban Holló Mihály festőművész kárára betö­réses lopást követett el, azután megszökött. A betörő iparművész ezenkívül még nem kevesebb, mint hét betörést vitt véghez, leg­inkább Kispesten. A nyolc betörésből származó holmikkal — mint a nyomozás minden kétséget kizáró módon megállapította — egyenesen Bé­késcsabára utazott és a lopott jószágokat egytől egyig itt érté­kesítette. Hogy mikor és kinek adta el a Kispesten zsákmányolt holmikat, azt egyelőre még ho­mály fedi. A békéscsabai rendőrség az orgazdák kinyomozására megin­dította az eljárást. A tanfolyamot gründoló iparművész kézrekerité­sére ugyanekkor megtörténtek a szükséges intézkedések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom