Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-06-25 / 141. szám

2 Békéscsaba, 1925 junius 23 A leánygimnázium cserkészcsapatának felavató ünnepe a színházban Kedves, bensőséges, fiatplos lel­kesedésével magával ragadó, lá­nyos bájával és frissességével üditő hazafias előadás színhelye volt tegnap a Városi Szinház deszkája. A békéscsabai Lorántffy Zsu­zsánna leánygimnázium Hungária cserkészcsapata tartotta műsoros felavató ünnepét, amely alkalom­ból zsúfolásig megtöltötte a közön­ség a nézőteret. Az ünnep a Himnusz eléneklé­sével kezdődött, majd Gcíjda Béla igazgató szólott a szervezőtestület nevében, méltatva a leánycser­készmozgalom jelentőségét. Ezután Patay Mária megrázó erővel szavalta el Bodor Aladár Erdély felé c. versét. Huszár Irén egy magánjelenetet adott elő ügye­sen és megkapó közvetlenséggel. Nagy sikere volt Horváth Magda művészi zongoraszámának, mig Faludi Máriában, aki Sajó Sándor egy hazafias versét szavalta, már kész, rutinirozott előadóművészt ismertünk meg. Ezután következett az ünnep tulajdonképeni súlypontja. A fo­gadalmat tevők nevében Mázán Ella kérte a jelöltek felavatását, amelyet Lindenmayer Antónia, a Magyar Leánycserkész Szövetség orsz. elnöke végezett buzditó be­széd kíséretében. Most a cserkészlányok a szín­padon rögtönzött tábortűz köré te­lepedtek. A sorra kerülő számo­kat Horváth Irma cserkészvezető ismertette. Előadták Irsa Bélának Jókai kedvelt dalaiból összeállított dalcsokrát egybevágó, precíz fe­gyelmezettséggel. Közben énekelve cserkészlányok irredenta verseket szavaltak. Thiesz Magda Végvári és Sajó egy-egy versét meleg át­érzéssel és kifejező erővel. Mar­gócsy Magda és Prisztavok Judit Endrődi egy tréfás páros jelenetét adták elő nagy sikerrel. Weisz Irén Sajó Sándor Hit c. költemé­nyét szavalta szárnyaló hévvel. Őszinte tapsokat aratott Horváth Irma vezető kedves és szellemes konferánszáért. A műsor második részében egy­felvonásos szinmü, a Leánybucsu került előadásra, amely aktuális és költő: meséjével, finom hangu­lataival s a költői keretben meg­elevenitésre alkalmat adó mese és történelmi alakjaival őszinte, zajos sikert aratott. A főszerepet Mázán Ella alakította sok bájjal és közvetlenséggel, akinek méltó társai voltak Prisztavok Judit és Pollák Erzsébet. A képzelet vilá­gának megszemélyesítő, szépszavu tündére Faludi Mária volt, mig Bónis Irén (hercegnő), Erdős Bor­bála (Klára), Horváth Magda (Magda), Bónis Emma (Királyfi), Nagy Anna (Kati néni), Patay Mária (János vitéz), Gálik Erzsé­bet (Iluska) valamennyien kitűn­tek értelmes, szép előadásukkal, de különös sikere volt Krmeczky Irén (Lidi), Várady Kató (Berci) és Thiesz Magda (Gyurka generá­lis) alakításának. A mesealakokat Ujfaludi Margit, Weisz Irén, Kling­hammer Irén és Hollánder Erzsé­bet, mig a magyar nagyasszonyo­kat Nagy Anna, Uhrin Klára, Laczó Margit, Hollánder Magda, Dobozi Piroska, Huszár Irén, Pol­lák Erzsébet, Margócsy Magda és Vargha Ibolya elevenítették meg korhű jelmezekben. Végül gyönyörű, magyar tánc­jelenet következett, amelyet kilenc magyar lány és ugyanannyi ma­gyar dalia, az iskola 18 tagja, adott elő. Ez a táncbemutató fe­lülhaladja a szokásos műkedvelő produkciókat. Határozott koreo­gráfiája, a zenéhez nemcsak rit­mikailag, de értelmileg is hozzá simuló cselekménye van s a szí­nekben dus kosztümök gyönyör­ködtető játéka mellett a tánc külső és belső életének harmóniája volt az, ami olyan zajos ovációra kész­tette a meglepődött publikumot. Minden dicséret megilleti érte ta­nárnőjüket Gajdáné Wolszky Fri­eát, aki a színpadi rendezésnek is észrevehetően avatott kezű mes­tere. A szép és változatos ünnep éjfél felé ért véget. (gy.) Már most felhívjuk az érdekelt szülők figyelmét az 1925—26. tan­évi behatásokra, mely juiius 1., 2. és 3-án délelőtt 9—12-ig tarta­tik. Saját és gyermeke érdekében cselekszik minden szülő, ha kellő időben jelentkezik a beiratáson, mert összes osztályaink igen zsú­foltak, a növendékek alig helyez­hetők el a már szűknek és kicsi­nek Bizonyult iskolahelyiségben. Az illetékes hatóságok viszont csak ugy intézkedhetnek az ösz­szes jelentkező növendékek za­vartalan tanításáról és elhelye­zéséről, ha kellő időben nyernek tájékozást a tanulók létszámáról. Az idei tanév elején nagy riadal­mat és gondot okozott sok szü­lőnek az a hir, hogy gyermeke túl­zsúfoltság miatt nem vehető fel a polgári leányiskolába, ezt elkerü­lendő hívjuk fel a t. szülők figyel­mét a pontos jelentkezésre. Az 1925—26. tanévre beiratási és egyéb dijak 85000 K, tandíj egész évre 340000 K, mely félévenként fizetendő. Az iskolaszék kellőleg megokolt és szegénységi bizonyít­vány alapján tandíjmentességet is engedélyez, mely irányú kérvé­nyek a jelentkezéssel egyidejűleg nyújtandók be. Igazgatóság. MMWVWVMMVVWMVMMVWAAM 7J csaló Hónainé elrejtette az idegen ékszereket Budapest, junius 24. A rendőr­ségen mit sem tudnak arról, hogy megtalálták volna a milliárdos csaló Rónainé elrejtett ékszereit. Megállapították, hogy a Fábián és Szécsi-bankházban elhelyezett ékszerek átkerültek a Hegyi-bank­ba, ahol azonban 5 hónappal ezelőtt a károsultak beleegyezé­sével az ékszereket elárverezték. A helyzet az, hogy a kicsalt 2 milliárdból 1.5 millió kamaton ki­vül semmi sem térült meg. Az ékszereket Rónainé vagy Buda­pesten vagy Bécsben rejtette el, de a rejtekhelyet nem hajlandó elárulni. Tul az Óperencián (Newyorki levél) Más város, más erkölcsök. Még az öreg európai kontinens is, hát még tul a tengeren. Ami az euró­pai szemében furcsa, sőt gyanús, itt természetes, ártatlan, de min­denesetre erkölcsös. Ha európai ember belép a szállók teatermébe, azt hiszi, hogy valami erkölcste­len éjjeli mulatóba bukkant be. A nagy, magas sötét terem, csak az asztalkáknál egy-egy kicsi lám­pa, — az is piros selyembe bur­kolt. Pedig a szálloda a legjobb hirü s amerikai „Iady"-knek ked­velt szórakozó helye. A teaterem­be egyedül is bemehetnek a höl­gyek, de csodálatos, kiséret és pe­dig női kiséret nélkül nem enge­dik be a férfiakat. A magános férfi bizonyára flörtölni kezdene a női vendégekkel, ezt pedig tiltja az amerikai — erkölcs. Azt már nem keresik, hogy a férfi hol szedte fel női társaságát. Ez a szabály minden „jobb" helyen s ez az erkölcs nem tür megalkuvást. Az erkölcsre pedig szörnyen vigyáz­nak. A szállodák minden emele­tén cirkál egy detektív, ki vigyáz, hogy illetlen látogatást ne fogadjon a vendég. Akinek azonban a bedroom és a bathroom mellett van még egy kis szalonja, az fo­gadhat vendégeket reggeltől regge­lig. Mert ezt már megengedi az amerikai erkölcs. Ha a fiatalember társaságban megismerkedett a leánnyal s né­hány nappal később látogatást tett a leány szülőinél, felhívhatja telefonon Miss Ethelt s megkér­dezheti : — „Nem volna kedve velem kisétálni valahová ?" S a missz, akár tizenhat, akár huszonnyolc éves, azt feleli: — »Nagyon szívesen 1 Melyik estéje szabad ?" S egy este Joe elmegy Ethelért. Megvacsoráznak valamelyik fél­homályos étteremben, onnan szín­házba mennek, végül pedig fel­sétálnak egy táncterembe. Ethel mokkát kap, vagy ice-cream-et nyalogat, majd táncolnak, táncol­nak, egymáshoz simulnak, ritmi­kusan, ahogyan most New-York­ban divatos. Éjjel egykor Joe hazakíséri Etelt. A kapunál elbúcsúznak s reggel a kis girl elmeséli szülőinek, hogy milyen kellemesen töltötte lovag­jával az estét. Persze a tisztáta­lan európai kételkedőn csavarja a fejét s tán még rosszat is gon­dol, pedig a fiatalok egyáltalán nem vétkeztek az amerikai erkölcs ellen. Minden girlnek itt, bármi­lyen jómódú család gyermeke is, van hivatása, foglalkozása s ön­állóságra nevelték. Amerika egé­szen más, mint Európa, az ame­rikai girl egészen más, mint az európai leány. Most azonban egy kis forrada­lom forr az amerikai erkölcsök világában. A világháborúban egy és fél millió ifjú jenki hajóra szállt és megjárta Európát, belekóstolt a párisi gyönyörökbe is s igen sokat magára szedett a párisi ledér er­kölcsökből. Visszatérésük után so­kan visszatértek apáik erkölcsei­hez, igen sokkal többen azonban tovább falták az Éva almáját Amerikában is. A kis girl-ek tár­saságában sok szó esett a párisi élet titkairól és gyönyöreiről, melyre ők is nagyon kíváncsiak lettek. Ezért rendült meg most az amerikai erkölcs, ezért szomorúbb a közegészségi statisztika s végül ezért nyugtalan már a mama, amikor a miss Ethel elmeséli reggel, hogy milyen kellemes estét töltött el Jóéval. A régi amerikai erkölcs inga­dozik tehát s nemsokára a félho­mályos teatermekbe bevonul a gardedam is. Ez pedig már baj, nagy baj 1 A. F. Notórius tolvaj a bíróság előtt Egy kendőt vásárolt, tizet meg ellopott (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kociha Andrásné szül. Milyó Má­ria 24 éves békéscsabai háztartás­beli asszony már régi ismerőse a járásbíróságnak. Hol lopás miatt, hol meg jogtalan elsajátításért ke­rül a vádlottak padjára és néha elitéltetés nélkül ússza meg az esetet, néha azonban bosszút áll rajta az igazság és szabadság­vesztéssel kénytelen adózni a cse­lekedeteiért. Igy történt legutóbb is, amikor a járásbíróság lopás miatt vonta felelősségre. Milyó Mária bűne az volt, hogy ez évi május 12-én reg­gel beállított Leichter Lázár Lut­her-ucca 12. szám alatti üzletébe, ahol az üzletben kiszolgáló leány­tól fejrevaló kendőt kért. Amikor egy sereg kendőt elébe raktak, hosszas keresgélés után egy dara­bot kiválasztott. Miközben a ken­dőt csomagolták, Milyó Mária tiz darab másik kendőt eltüntetett a pultról és a tavaszi kabátja alá dugott. Ezután az egy kendőért kifizette az árat és a 11 kendővel eltávo­zott. Milyó Mária a 10 kendőt elvitte Kvasz Jánosné sz. Renge Róza piaci zsibárusnőhöz, akinek 100 ezer koronáért, tehát potom áron eladta a kendőket. Amikor Kvasz Jánosné gyanakodott a kendők feltűnő olcsósága miatt, az asz­szony kijelentette, hogy egy vasúti hivatalnok felesége, aki olcsón j utazhat Budapestre, ahol módja* van olcsó alkalmi árusításoknál jól bevásárolni. Nemsokára ezután Leichter Lá­zár feljelentésére kinyomozták Mi­lyó Mária személyében a kendő­tolvajt, mire őt lopás vétsége. Kvasz Jánosnét pedig orgazdaság miatt állították bíróság elé. A keddi tárgyaláson a beisme­résben levő és kleptomániával védekező Milyó Máriát a biróság lopás vétségében bünösnekmondva ki, két hónapi fogházra Ítélte, mig Kvasz Jánosnét tulajdon elleni kihágás miatt 50.000 korona pénz­birsággal sújtotta. A két elitélt felebbezést jelen­tett be. Rövidesen megjelenik az „Jlz Újság" Budapest, jun. 24. Az Est érte­sülése szerint a kormány rövide d sen revízió alá veszi az Az Újság megjelenésének ügyét és minden remény megvan arra, hogy ez a kérdés napok múlva elintéződik. Jön a román petróleum Budapest, jun. 24. Az Est érte­sülése szerint a juiius 1-én meg­kezdődő megyar-román tárgyalá­sok előreláthatóan azzal az ered­ménnyel végződnek, hogy ellen­kedvezményekért be fogják en­gedni a román petróleumot. A petróleumvámokat is le kell szál­lítani. Ugy értesülünk, hogy ol­csóbb lesz a petróleum és a ben­zin. Ennek igen nagy jelentősége van mezőgazdasági szempontból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom