Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-21 / 89. szám

2 SSMÉSMEGYEI KÖZLÖIT? Békéscsaba, 1925 április 21 A Protestáns Irodalmi Társaság előadóestje Szombaton a Vigadóban tartotta nagyszámú és megértő közönség előtt csabai előadóestjét a Pro­testáns Irodalmi Társaság. Beve­zetőként Szeberényi Zs. Lajos ág. ev. esperes üdvözölte a meg­jelent illusztris vendégeket s mu­tatott rá a társaság céljára: a protestáns öntudat mélyítésére s ennek szükségére. Utána Jakab Ödön, az Akadémia s a Kisfaludy­társaság tagja egy rövid bevezetés után, — melyben egy kissé hamar és egyszerűen intézte el az uj magyar költészetet — verseiből olvasott fel néhányat. A régi ve­retű, kedves verseket egyébként szívesen fogadta a közönség. Majd Sz. Benkő Teodora opera­énekesnő énekelt igen kellemes, hajlékony és kifejező hangon két klasszikus áriát, amit a közönség zajosan megtapsolt. Az Iparos Dalárda íegyeimezett, szines ének­száma után következett az est fénypontja: Ravasz László buda­pesti református püspöknek az előadása. Ravasz Lászlót könyveiből, cik­keiből egy rendkívül széles ho­rizontú, apostoli hivatottságu, mély­ségesen krisztusi léleknek ismer­tük meg s azonfelül a magyar stílus ma talán legnagyobb, de mindenesetre egyik legihletettebb, legszárnyalóbban zengő meste­rének. Szóbeli előadása csak erős­bitette e meggyőződésünket. Nincs ma előadónk s irónk is alig, aki­nek a kezében a magyar szó annyi színnel, költőiséggel, olyan csodálatos újszerű zengéssel és mélyrevilágitó erővel lenne gaz­dag. Máté evangéliumából vette alapul a XI. r. 1—9. szakaszait s szólt a modern lélek vergődé­séről, vívódásáról — a kételke­désről. Mint a biztoskezü orvos tévedetlen mozdulatokkal rakja az irt a beteg testrészre, ugy bon­colta Ravasz püspök lélekbevilá­gitó elméje a kételkedés okait, formáit s oly biztosan irányító kézzel mozdította meg sebzett lel­kek gyógyulásának folyamatát. Az evangélium nehéz veretű szavai világoltak, szikráztak és gyúj­tottak fejtegetései során s a hall­gatóság lelke valami jótékony me­legséggel, bizalommal és hittel telt meg, mint kaszáláskor virág­illattal a rét. Nem adunk előadá­sából részleteket, olyan volt az, mint egy gyönyörű harmóniáju antik szobor, az is a maga egé­szében hat s ha részekre törjük, keveset látunk a szépségéből. A hallgatóság teljes elmélyüléssel csüggött a szónok ajkán, a sze­mekbe kiült a lelki megtisztulás és fölemelkedés fénye s az elő­adás végén alig győzött hálájának kifejezést adni. Utána Szabó Margit tanítónő mondott el néhány Áprily-, Zilahy­és Szabolcska-verset behizelgően kedves, frappáns hatású előadás­ban, majd az est ünnepelt énekes­nője, Sz. Benkő Theodora énekelt néhány megkapó melcdiáju régi magyar dalt. Befejezésül Imre Sándor nyug. államtitkár, egyetemi tanár szólt a Társaság céljairól, kiemelvén, hogy az csak erősbiteni, de nem megbontani akar, célja lévén a külső formájában többféle, de belső formájában egy keresztény­ség szolgálata a művészet, tudo­mány és irodalom eszközeivel. Kiforrott készségű, nemes elokven­ciáju szavakban hivta fel a hall­gatóságot nemzetépítő munkájuk támogatására. Az Iparos Dalárda szép záró­éneke után a közönség mélységes lelki élménnyel gazdagodva távo­zott. Előadás után a Fiume-szálló éttermében mintegy száz teritékes bankett volt az illusztris vendégek tiszteletére, akiket Koppányi Gyula ref. lelkész üdvözölt, nevükben pedig Jakab Ödön válaszolt, éltet­vén a magyar vidék egészséges gondolkozású népét, végül Gajda Béla a katholikus magyarság ré­széről köszöntötte az illusztris vendégeket, kik a lelkek épitgeté­sével a romlott magyarság szent ügyét szolgálják. (g.) Szervezkednek a kereskedelmi alkalmazottak Á KAOSz helyicsoportjának évi közgyűlése — Uj vezetőséget választottak — Indítvány beszerzési csoport létesítése iránt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 9 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Ná­dor-szálló télikertjében a Kereske­delmi Alkalmazottak Országos Szövetségének helyi csoportja Szák Pál titkár elnöklete alatt. Az elnök az ülés megnyitása után bejelentette, hogy az elnöki és alelnöki tisztségek megüresed­tek. Üdvözölte a központ kikül­döttjét : Deutsch Jenőt, majd a jegyzőkönyv vezetésére Salzmann Miklóst kérte fel. Ezután részletes titkári jelentést olvasott fel a helyicsoport multévi működéséről. A csoport két tánc­mulatságot rendezett, amelyeknek tiszta jövedelmét elsősorban a könyvtár gyarapítására fordították. Az esti 6, illetve 7 órai üzleti záróra kivívása érdekében a cso­port többizben is támogatásra hivta fel a hatóságokat és a Ke­reskedelmi Csarnokot. A kérdést az idén is állandóan napirenden tartják. Ismertette a mindjobban terjedő munkanélküliséget és be­jelentette, hogy állástalan tagjaik rendszeresen kapnak segélyt. Ba­jok voltak eddig a szervezkedés terén is, mert nem volt a csoport­nak helyisége, most azonban a Nádor helyiséghez juttatta a cso­portot, úgyhogy ezentúl tarthatnak hivatalos órákat, lesz helyiségük, ahol a tagok összejöhetnek és olvashatják szaklapjaikat. Leszögezte ezután, hogy a ke­reskedelmi alkalmazottak nagy­része még mindig 11—12 órát dolgozik naponta, ami a szerve­zetlenségből folyik, hiszen az alkalmazottak nagyrésze még min­dig nem tagja a szervezetnek. Az alkalmazottak követelik a más szakmákban már régóta bevezetett 8 órai munkaidőt. Erre nézve ha­tározati javaslatot terjesztettek be, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Szikora János beterjesztette a pénztári, számvizsgálóbizottsági és ellenőri jelentéseket, amelyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott, a felmentvényeket pedig meg­adta. Majd megválasztották az uj ve­zetőséget, egyhangúan elfogadva a hivatalos listát. Elnök lett Komlós Ede, alelnök Szikora János és Szák Pál, titkár Neumann Miksa, pénztáros Gelcz János, jegyző Sáró Mátyás, fő­könyvtáros Pribojszky János, könyv­táros Hirschl Miklós, ellenőr Ebért József és Duna Pál, háznagy Kiszely András és ügyész Fenyves Károly dr. Ezenkívül választottak még a váiaszimányba 8 rendes és 2 póttagot. A választás után Szák Pál pár szóval megköszönte a megnyil­vánult bizalmat és megígérte, hogy az uj vezetőség a kereskedelmi alkalmazottak érdekeit mindenkor szem eiőtt togja tartani és azokért fog dolgozni. Neumann Miksa ezután indít­ványt tett egy beszerzési csoport alapítása iránt, amelyet a ta­gok részjegyzésekkel teremtené­nek meg. Ehhez megszereznék a pénzintézetek támogatását is. A szövetkezetben aztán a munka­nélküliek nyernének alkalmazást. Az indítványt a közgyűlés elve­tette, mert előkészületlenül ter­jesztették elő, ellenben az uj ve­zetőséghez teszik át tanulmányo­zás végett. Deutsch Jenő központi kiküldött tartott ezután magvas és élvezetes előadást a szervezkedés szüksé­gességéről. Előadásában hivatko­zott a kereskedelmi alkalmazottak áldozatkészségére és lelkesedé­sére, amely mind szükséges ahhoz, hogy — egyéni érdekek és érzé­kenységek félretételével — a szer­vezet megnépesedjék, az alkal­mazottak pedig az erők össze fogásával elérhessék céljaikat : a munkaidő és munkabérek sza­bályozását A mindvégig élvezetes előadás a közgyűlés résztvevőire nagy hatást tett. A közgyűlés Szák zárószavaival ért véget. Tömörülésre serkentik a gazdákat A Békésvármegyi Gazdasági Egyesület közgyűlése A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya vasárnap délelőtt ülést tartott, amelyen Beliczay Géza elnökölt. Az ülés 11 óráig tartott, amely után negyedórai szünet követke­zett, majd folytatóan megtartották az évi rendes közgyűlést, ugyan­csak Beliczay Géza elnöklete alatt. Az ülés megnyitása után Sólyo­mi Lipót titkár bejelentette, hogy az ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tésére Tar Gyula és Szalay Gyula tagokat jelölte ki. Beliczay Géza elnök megnyitó­beszédében felhívta a gazdatársa­dalom figyelmét a szervezkedésre. Vázolta, hogy mennyiféle veszély fenyegeti a gazdákat, rámutatott a tájékoztató sajtó fogyatékossá­gaira, ami részben a más társa­dalmi osztályok szerveiből való tájékozásra kényszeríti a gazdá­kat. Hangsúlyozta, hogy ameny­nyiben a gazdatársadalom nem fog össze, a fenyegető hullámok ösz­szecsapnak a feje felett. Még csak egy olyan rossz termés kell, mint a multévi, kész a gazdák össze­omlása. Tömörülésre buzdította a gazdákat, hogy a biztos tönkre­menetelt megakadályozhassák Ezután üdvözölte Skita Mihály gazdasági tanárt, aki szakszerű előadást fog tartani a közgyűlés keretében. Sólyomi Lipót titkár ezután be­mutatta a zárszámadásokat, ame­lyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Beliczay elnök indítványára a megüresedett négy igazgató-vá­lasztmányi tagsági helyre Wenck­heim Lajos grófot, dobozi nagy­birtokost, Rácz Lajos dr. debre­ceni mezőgazdasági kamarai igaz­gatót, Ily Ferencet és Govrik Ist­vánt választották meg. Skita Mihály gazdasági tanár tartotta meg ezután magvas, ala­pos felkészültségre és rendkívül értékes külföldi tapasztalatokra valló előadását. Fejtegetéseiben kiterjeszkedett a többtermelés mód­jaira és eszközeire, a növények és fák betegségeinek leküzdésére és a betegségeket felidéző állatok felismerésére, a fák kártevőire és az azok elleni védekezés mód­jaira, a vetőmagcsávázás legújabb és legpraktikusabb módszereire stb. Ismertette a külömböző nö­vény és állatbetegségek előidézőit és az azokat megszüntető legújabb vegyi készítményeket. A tanulságos előadást a hall­gatóság nagy figyelemmel hall­gatta, különösen azokat a része­ket, amelyek Francia- és Német­ország magasszinvonalu mezőgaz­daságáról szóltak. Az előadás után Beliczay elnök hálás köszönetét fejezte ki az elő­adónak, majd a közgyűlést bere­kesztette. Csak szerzői engedéllyel lehet zenemüveket játszani A rendőrség figyelmeztetése a szórakozóhelyek gazdáihoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, a békéscsabai kapitányság veze­tője a mai napon a kövelkező hirdetményt bocsátotta ki: „Értesítem a város területén lévő zenés kávéházak, vendéglők, moz­gófényképszinház, hangverseny­terem tulajdonosait, bérlőit, illetve engedményeseit, továbbá a város területén tartandó alkalmi mulat­ságok, bálok, zenéselőadások ren­dezőit, hogy a szerzői jog véde­lemről szóló 1921 : LIV törvény­cikk végrehajtása tárgyában ki­adott 168.809/1924. B. M. számú belügyminiszteri körrendelet értel­mében a fentjelzett helyiségekben és alkalmakkor előadásra kerülő bármely zenemű előadási joga a „Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezeté"­től, illetve ennek az érdekképvi­seletnek jogi képvieelőjétől (Edvy István, Szeged, Báró Jósika-ucca 19. szóm) postán vagy személyes megjelenés mellett minden egyes esetben előzetesen megváltandó, az érdekelteknek a fentnevezett érdekképviselettel közvetlenül lé­tesített megállapodása során meg­jelölt összeggel. Az előadandó zenemüvek előadási joga akár egy évi időtartamra, akár egyszeri alkalomra váltható meg. Az egy­szeri alkalomra szóló engedélyek a bál, hangverseny, alkalmi mu­latságok rendezősége által a rend­őri engedély kérése alkalmával az állandó, illetve eves engedélyek kiadásukkor, illetve meghosszabbí­tásuk alkalmából hivatalomnak minden esetben bemutatandók. Az éves engedélyeket a tulajdo­nos köteles feltűnő helyen kifüg­geszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom